A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 17. (Veszprém, 1984)

Törőcsik Zoltán: Adalékok a tapolcai népiskolai oktatás történetéhez I. (XIV–XVI. század)

hozzá hasonlatosan Tapolcai Gergelynek (Gre­gorius de Tapolcza), a lövöldi karthauzi kolostor í458-ban említett officiálisának"' is egyféle ma­gasabb iskolai végzettséget tulajdonítunk. Fentebb már felhívtuk a figyelmet arra, hogy milyen jelentősége lehet a külföldön egyetemet végzett vagy végző hallgatók számának egy-egy XIV— XV. századi , .oppidum" vagy ,,civitas" funkciójának és jogi helyzetének megítélésé­ben. 37 Következésképp az általunk is vizsgált te­lepülés esetében a fenti, akárcsak számszerűen figyelembe vett, a 100 éves intervallumot éppen hogy átlépő adatok nyilván egyféle irányjelző szerepét játszhatják nemcsak a számunkra most elsődlegesen fontos, feltételezett XIV— XV. szá­zadi tapolcai iskola létének bizonyításában, de — különösen a korabeli Zala megye sajátos mező­városi és városi fejlődésének ismeretében — azt jóval meghaladóan is: felhívhatják a figyelmet — rövid történeti összefoglalónkban érintett ada­tainkkal párhuzamba állítottan — az ,, oppidum" Tapolca ez eddig érdemileg még nem értékelt, Mohács előtti két évszázadának jelentőségére, a közvetlen környékén, illetőleg a ,,Zala folyótól keletre eső részeken", M ezzel együtt a Balaton­felvidéken betöltött egyféle központi szerepére. A Tapolcáról külföldi egyetemre került tanu­lók számának jelentőségét nyilván nem csökkent­hetik — ellenkezőleg, objektív mérceként is szol­gálnak — azok az ugyancsak számszerű adatok, amelyek a külföldi felsőfokú iskolázás országos adatait jelzik az általunk vizsgált időszakban. Ezekről BARTA István a következőket írja: ,, . . . a bécsi egyetem magyarországi tanulóinak a számát a mohácsi vésztől visszafelé számított másfél évszázad alatt körülbelül hétezerre tehet­jük". i9 A páduai és ferrarai egyetemeket látogató magyarokról pedig ugyanitt az alábbiakat olvas­hatjuk: ,,A Mohács előtti évszázadban mindket­tőn, de különösen a padovain több száz magyar­országi tanuló nevét ismerjük, köztük a humaniz­mus sok kiváló képviselőjéét is." 40 FRAKNÓI Vilmos már többször idézett tanul­mányának 41 megjelenése után és alapján, a XIV. század végi— XV. század eleji Tapolcáról elke­rült, nagyszámú, külföldi egyetemen tanult diák­ra egyébként elsőként a szomszédos Sümeg reál­iskolájának nagynevű igazgatója, ÁDÁM Iván figyelt fel: ,,A tizenötödik század közepéről ol­vassuk, hogy Magyarország ifjúsága tekintélyes mennyiségben látogatja a bécsi egyetemet, és hogy magából Zalából több mint 50 tanuló és ta­nár van lejegyezve az illető matrikulában. Nagy számban látjuk képviselve az ifjúságot Tapolczá­ról, Keszthelyről és Zákányról, de van Szigliget­ből, Koppánból, Szepetnekből, Szentkirály-Sza­badjából, Hegymagas, Szentgyörgyvár, Szent­Lászlóból és Sümeghböl is." 42 Ugyanitt lábjegy­zetben hozzáteszi: „Nem biztos, mennyi ezek kö­zül a zalai Tapolcza." 45 ÁDÁM Iván megjegyzését magunk is megszív­lelendőnek tartottuk munkánk során, s ha teljes bizonyossággal nem is állíthatjuk, az előadott körülmények alapján fenntartjuk annak nagy valószínűségét, hogy valamennyi, fentebb felho­zott adatunk a Zala megyei Tapolcáról elszárma­zott tanulót vagy tanárt takar. Adatainkat ille­tően a történeti Magyarországról ez idő tájt is­mert Tapolca vagy a rokonítható elnevezésű tele­pülések közül — Tapolcsányon (Nyitra vm.) kí­vül, amelynek okleveles adatai azonban különö­sebb gond nélkül elválaszthatók a zalai Tapolcá­tól — elsősorban nyilván a XIII. századi alapí­tású bencés apátsággal rendelkező, Miskolc mel­letti Tapolca jöhetne számításba, erről azonban tudjuk, hogy éppen a vizsgált időszakból, a XIV— XV. század fordulójáról nem maradt fenn semmiféle adat, 44 bár korábban működött itt is­kola. 4 ' KUBINYI András is osztja azt a véle­ményt, hogy az itt felhozott külföldi egyetemen tanuló hallgatók Tapolca mezővárosából kerül­hettek ki. 40 Az elmondottak után az sem tűnhet paradoxnak, hogy a címben megadott témánkkal — a népoktatással — látszólag ellentétben a kül­földön tanult egyetemi hallgatóknak itt viszony­lag bő teret szántunk, de egyrészt a munkánk végső célját szolgáló indirekt bizonyítási mód­szer ezt megkívánta, másrészt pedig — ez irányú alapos kutatásaink ellenére — meg kell állapíta­nunk, hogy a XIV— XV. századi iskola tanítóit, az általuk tanított ismereteket, valamint az itt tanuló jobbágyi jogállapotú, tanulmányaikat to­vább nem folytató iskolások nevét nem őrizte meg számunkra az írásos történelem. Végeredményben megállapíthatjuk tehát, hogy az 1550-ben említett XVI. századi tapolcai iskola szinte bizonyosra vehetően a XIV. századig visz­szanyúló előzményekkel rendelkezett, s ha léte­zése és két évszázados kontinuitása — részint az okleveles bizonyítékok, részint talán a kutatások elégtelen volta miatt — hiteles adatokkal ma nem is bizonyítható, egyrészt a helyi gazdasági­társadalmi fejlődés, másrészt a külföldi tanulók jelentős száma alapján ez a ,,protoiskola" re­konstruálható. Az elmondottakból az is valószí­nűsíthető, hogy ez az iskola a mezővárosi plébá­niai iskola fejlődésének útját járta. 47 Ezek után kanyarodjunk vissza még egy kis időre az 1550-ben említett, XVI. század közepi tapolcai iskolához. Kézenfekvőnek látszik, hogy ezt az iskolát a plébániajegyzékben ugyancsak szereplő, azonos „fajsúlyú" — ,,schola particula­ris" — kapornaki iskolával próbáljuk meg egy­féleképpen összevetni. Ez annál is inkább indo­kolt lehet, mert — ismereteink szerint — Tapol­cát és Kapornakot az Anjouk idején, illetve az azt követő másfél évszázad folyamán az a közel azonos feltételek között hasonló utat bejáró gaz­dasági fejlődés köti össze, amelynek eredménye­ként — többek között — a XIV. században Tapol­ca a megye Zala folyótól keletre eső részének, Kapornak pedig ugyanakkor a nyugatra eső rész­nek közigazgatási központjává válik. 48 Ez idő tájt Kapornak is esperesi székhely (vicaria), 49 sótárá­ról a tapolcaival egyidőben (1459) értesülünk.' 0 A település meghatározója azonban, hogy itt régi magyar bencés monostor működik a XII. század ó/a. 5 ' Apátja, Albert 1550-ben a páduai egyetem hallgatója,' 2 az őt itthon helyettesítő, erőszakos­ságáról és hatalmaskodásairól hírhedt Mezőlaky Ferencről pedig tudjuk, hogy rokonsága révén közvetlen kapcsolatban is volt Tapolcával. 5,i Az 1550-es kapornaki partikuláris iskola — amelyet egyébként az összeírás „segítséggel még felújít­419

Next

/
Thumbnails
Contents