A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 17. (Veszprém, 1984)
Veress D. Csaba: Veszprém megye és az 1809. évi francia háború
Azon a napon — június 12-én — amikor a francia VI. és II. hadtestek föerői benyomultak Pápára, s a francia V. hadtest Lamarque-gyalogos- és Pully-dragonyoshadosztályai Somlóvásárhely körzetében vonultak fel, Veszprém városa rendkívüli közgyűlést hívott össze: „Minthogy az ellenség a folyó Júniusnak 10-dikén Fö Herczeg János seregét Tüskevári környékben utói érvén, már a szomszédságban csatázna, sőt mint hallik, tegnap és ma Pápa városáig benyomult, onnét a mi seregeinket kihajtotta, maga pedig Pápát megszállotta . . ., méltán tarthatni tőle, hogy erejét . . . ezen környékre, s városba is kiterjeszteni fogja." A városnak ezért fel kell készülni a francia megszállásra: ,,Hogy pedig a belső bátorság annyival is inkább fenntartasson, naponként a Város, a Nemes Vármegye a Quártély-házakhoz hat és hat strázsát kirendeltetnek, kik ott éjjel-nappal készen lenni, s a parancsolattul várni fognak." h0 Június 13-án a francia 2. (Lamarque)-gyalogoshadosztály két dandára Pápáról Győrszentmárton felé nyomult előre, hogy délről karolja át az osztrák—magyar erőket. Ezzel egyidejűleg a 3. (Pully)-dragonyoshadosztály egyik ezrede Somlóvásárhelyről Nagyvázsony, illetve Városlőd felé nyomult előre. Június 13-án délután Salamon Miklós nagyvázsonyi inspector azonnal levelet küldött Veszprémbe a megyei Állandó Deputációnak, hogy a faluba 1200 főnyi francia lovasság vonult, s a franciák Veszprémen át Székesfehérvár felé akarnak vonulni. hB Június 13-án Veszprémben nem tartózkodtak osztrák—magyar csapatok, bár az előző napon még voltak: a katonai raktár iratai szerint a Somogy megyei nemesi lovasezred egyik osztagának 84—84 porció szénát és zabot, a es. kir. 102-ik ,,Divisiónak" pedig 24—24 porció szénát és zabot utaltak ki. b7 Végül is nem Nagyvázsony, hanem Városlőd felől érték el először Veszprémet a franciák. Június 14-én reggel egy 25 dragonyosból álló felderítő osztag nyomult be a városba. A városi jegyzőkönyv feljegyzése szerint: (a francia egység): ,,ebben a szempillanatban ide is érkezett". Egy ismeretlen levélíró jelentése szerint ,,Egy francia dragonyos csapat Városlődön ott tanyázván, annak egy osztálya Veszprém felé tartana; el is érkezett nem sokára 25 francia dragonyos egy 2.-ik kapitánnyal, a kik minek után az egész várost kivont fegyverrel sebesen által futották volt . . . Vármegye házunk (a mai Törvényszék a várban, Sz.) előtt rendbe állottak. A kapitány feljővén a Deputációhoz, szénát, zabot, bort, kenyeret és húst kért a legénysége számára, melyeket felhozatván, zabot töltöttek egyedül lovaik eleibe, és magok is az oda hozott kenyér, borral és pecsenyével vacsoráztak; a tiszt feljővén az első kapitány és a maga számára sötétzöld posztót kért, elértvén kérését 25 rőffel neki elküldöttünk. Ezután felülvén lovaikra megköszönték a mit néki adtunk, és Városlőd felé vissza elsiettek, azt mondván, hogy regveire Győrött kell nékik lenni." bH Miután a francia lovascsapat elvonult, a városi tanács utasította Kupricz Mihály komisszáriust, hogy a vázsonyi, veszprémi, palotai, siófoki, lepsényi és zirci raktárakba azonnal hordasson be elegendő szénát, zabot, valamint készíttessen elő elegendő mennyiségű kenyérporciókat. Egyúttal utasították, hogy a megyében maradt fegyvereket is gyűjtesse össze és zárassa biztonságos helyre, „nehogy szerencsétlenség történjék". 69 Miután a francia felderítő lovasosztag elvonult, június 15-én visszatértek Veszprémbe az osztrák—magyar biztosító csapatok, elsősorban az 1. sz. Caiser-vértesezred egyik osztaga, melynek június 15—19. között a veszprémi katonai élelmezési raktár naponta 24— 28 porció zabot és szénát utalt ki. A visszatérő császári vértesekkel egyidejűleg, június 15-én Veszprémbe érkezett Pápáról az ottani francia katonai parancsnokság megbízottja. Követelte, hogy a Veszprém vármegyei Állandó Deputáció küldjön át — a kapcsolatok fenntartására Veszprémből — néhány személyt Pápára. Ugyanakkor követelte, hogy másnap — június 16-án — indítsanak a küldöttséggel együtt élelmiszert Pápára. Küldjenek a pápai francia katonai kórházakba egy belgyógyász és tizenhat sebészorvost. Továbbá a franciák által Pápára berendelt napi 400 szekér kiállításában vegyen részt a veszprémi és cseszneki járás is (a devecseri és pápai járások segítségére). Az utasításnak megfelelően — június 16-án reggel — elindult Veszprémből Pápára a franciául jól beszélő Horváth János kanonok és Hasznossy János táblabíró. Balassa László esküdt vezetésével magukkal szállítottak ötven hordó lisztet és 500 pozsonyi mérő zabot. A küldöttséggel utazott Putwein Antal belorvos, valamint Raizinger, Markos és Kántor seborvosok négy borbélylegénnyel. A vármegye a belorvosnak napi 6, a sebészeknek napi 4 és a borbélylegényeknek napi 3 forintot fizetett. Az orvosokkal együtt — mivel volt bőven — tépéseket és kötszert is útnak indítottak Pápára. Intézkedtek arról is, hogy veszprémi és cseszneki járások falvai naponta 100—100 szekeret állítsanak ki Pápára. 70 Ugyancsak június 15-én a Veszprém városi tanács elrendelte, hogy a városi mészárosok mészárszékeikben állandóan elegendő húst, a polgári lakosság pedig otthon annyi frissen sült kenyeret tartson készenlétben, amennyit a franciák bevonulásakor azonnal össze lehessen hordatni. Egyidejűleg Veszprémet négy beszállásolási körzetre osztották, s egy bizottság azonnal összeírta a katonai szállásokat (kvártélyokat). Még el sem távozott a francia megbízott, máris jött a következő hadikövet. A pápai katonai kórházakban elhelyezett sebesült és beteg katonák számára Veszprém városától azonnal 200 rőf (156 méter) gyolcsot, 50 paplant, 50 matracot, 50 szalmazsákot, 100 vánkost és 100 lepedőt követelt. A város megbízottai még a nap folyamán végigjárták a várost, s a lakosságtól — nyugta fejében — öszszeszedték a kért tárgyakat. Június 15-én a Veszprém vármegyei nemesi lovasezred parancsnoka, gróf Zichy Ferenc ezredeskapitány levelet írt a megyei hatóságoknak a győri csatából megszökött nemesi felkelők ügyében: „Ámbátor ugyan Pápa, Karakó és Győr alatt ez napokban történt ütközetekben a vezérségem alá bízott vitézek közül, kiknek számukat mindazáltal még mind ekkoráig bizonyosan nem tudhatom, több számmal elvesztenek, és kimu383