A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 17. (Veszprém, 1984)

Veress D. Csaba: Veszprém megye és az 1809. évi francia háború

retekkel, hol ijesztésekkel csábítani tapasztal­tatik, senki magát tarsalkodasba ne avassa; söt ha ezen hadifoglyokat késérő fegyveres népek, a foglyok számához képest kevesen volnának, mind az a köznéppel való szabadabb társalkodás­nak, mind az elszökhetésnek is meggátolására, segéd kísérő személyeket is azokhoz adni kell, a gyanús utazók pedig kéz alá vétetvén, Veszp­rémbe a Nemes Vármegye Házához jó őrizet alatt késért'essenek." A Bécs ellen felvonuló francia hadsereg IV. hadtestének Lasalle-könnyűlovas-hadosztálya már 1809. május 12-én — a Bécs, Brück, Moson­magyaróvár közti úton — benyomult Magyaror­szágba. A május 21—22-i — osztrák győzelem­mel végződő — asperni csata után József ná­dor — Győr körzetéből — a Pest megyei ne­mesi lovasezredet Brück irányába, a Veszprém megyei nemesi lovasezredet pedig Sopron álta­lános irányába vezényelte a francia csapatok el­len. A két nemesi lovasezred harc nélkül nyo­mult előre, ugyanis a francia lovashadosztály már visszavonult Bécs irányába. Ugyancsak az asperni csata napján — május 22-én — Károly főherceg generalisszimusz, az osztrák haderő főparancsnoka utasította János főherceget, az osztrák Déli Hadsereg parancs­nokát, hogy a Grazba visszavonult IX. hadtes­tével kezdje meg a visszavonulást a Graz, Szent­gotthárd, Körmend, Jánosháza, Tüskevár, Pápa, Győr útvonalon Pozsony, illetve a Morvamező felé, és ott csatlakozzon a fősereghez. Ugyan­akkor a hadsereg Tirolba visszavonult VIII. hadteste is törjön ki Tirolból, s a fenti útvonalon ugyancsak csatlakozzon a Bécsöl északra összpontosított császári főerőkhöz. A IX. hadtest visszavonulásának biztosítására Károly generalisszimusz parancsot adott ki József nádor­nak, hogy az Andrássy-lovasdandárt azonnal ve­zényelje Körmend körzetébe. József nádor azon­nal továbbította a parancsot. Ennek megfelelően Andrássy János tábornok utasította a Fertőtől északra (Brucknál) összpontosított Pest megyei lovasezredet, hogy 1. ezredeskapitányi és 2. ezre­desfőhadnagyi-lovasosztályaival vonuljon azon­nal Sárvárra, 3. föstrázsamesteri lovasosztályá­val pedig Rábahídvégre. Ugyanakkor a Sopron­nál biztosító Veszprém megyei nemesi lovas­ezred is parancsot kapott, hogy mindhárom lo­vasosztályával vonuljon Körmendre. A Pest me­gyei 2. sz. gyalogoszászlóalj pedig arra kapott parancsot, hogy három századával és két ágyús üteggel alakítson ki záróvonalat - a Zala és a Marcal közti átjárónál, Sümeg és Tűrje között. A parancs értelmében a csapatok május 26—30. között elfoglalták kijelölt új védelmi körzetei­ket. A Grazból hátráló osztrák—magyar IX. had­testet biztosító csapatok felvonulásával egyide­jűleg gondoskodni kellett a visszavonuló had­test élelemmel és takarmánnyal való ellátásáról is. Május 24-én a Budai Királyi Életes Ház (élel­miszer-raktár) 2000 bécsi mázsa (1000 métermá­zsa, Sz) lisztet és 6000 pozsonyi mérő (kb. 3,750 ezer liter) zabot indított el Körmendre. Ezzel egyidejűleg ugyancsak a budai katonai rak­tárakból — Fehérváron és Veszprémen át Sü­megre is elindítottak 4000 bécsi mázsa (2000 métermázsa, Sz) lisztet és 10 ezer pozsonyi mérő (6,250 ezer liter) zabot. A Sümeg felé vonuló szállítmányból 1161 zsák zab Veszprémben a szállítmányból lemaradt, mivel Veszprém vár­megye — a nagy katonai átvonulások miatt — nem tudott szekereket adni. Május 23—26. kö­zött Veszprém városa valóban zsúfolva volt kato­nai alakulatokkal: a városban összpontosult az 5. sz. varasdi és 9. sz. péterváradi határőrezred, az 51. sz. Splényi-gyalogezred, a 6. sz. Lichtens­tein- és 1. sz. Császár-vértesezred több alakula­ta, a Tolna megyei insurgens lovasság, egy tüzér­egység, a 21. sz. szekerészosztag, egy egészség­ügyi század és a Valdeck-vezetési törzs (General Stab Valdeck) stb. :w Május 28-án az osztrák Déli Hadsereg IX. had­teste megkezdte Grazból a visszavonulást Kör­mend irányába. A francia főparancsnokság fel­derítése észlelte az osztrákok hadmozdulatát, s ezért azonnali ellenintézkedést tett. Május 28-án Napóleon bécsi főhadiszállására rendelte a fran­cia II., III. és IV. hadtestek parancsnokait. Ezen hadtestek részeiből egy hadtestcsoportot alakí­tottak ki Lauriston tüzérségi tábornok parancs­noksága alatt. A Lauriston-hadtestcsoport had­műveleti feladata volt, hogy Wiener Neustadt körzetéből Sopron, Csorna, Kőszeg, Szombathely, Sárvár, Pápa általános irányba előnyomulva, kezdje meg a támadást Magyarországon. A had­testcsoportnak elő kellett készíteni a további hadműveleteket a francia—olasz Itáliai Hadsereg II., V. és VI. hadtestei számára. Ezt követően a hadtestcsoportnak az Itáliai Hadsereg (északi) bal szárnyára kellett csoportosulnia. A Lauriston hadtestcsoport az alábbi erőkből állt: a bádeni német gyalogoshadosztály három ezrede és egy zászlóalja (összesen: 13 gyalogos­zászlóalj, kb. 8600 gyalogossal), az 1. Montbrun-könnyűlovas-hadosztály 1. Pajol-lovasdandárának 7. huszárezrede és 2. Jacquinot-lovasdandárának 1., 2. lovasvadász­ezredei (kb. 1100 lovas), — 4. Colbert-könnyűlovasdandár 7. és 20. lo­vasvadászezredei (kb. 600 lovas)." A Körmend felé hátráló osztrák magyar IX. hadtestet (pk.: Habsburg János főherceg lovas­sági tábornok) nyugat—délnyugat—déli irányok­ból a francia Itáliai Hadsereg V. (Macdonald) hadtestének 1. (Grouchy) dragonyoshadosztálya fenyegette. Május 31-én az osztrák—magyar IX. hadtest még Szentgotthárdon pihent, mikor a délutáni órákban a francia Lauriston-hadtestcsoportnak alárendelt 4. (Colbert) könnyűlovasdandár 7. és 20. lovasvadászezredei benyomultak Szombat­helyre. Mivel a francia lovasság folytatta elő­nyomulását a várostól délre, a délutáni órákban harcba vetették Körmendről az Andrássy-dandár Veszprém megyei lovasezredét, melyet megerő­sítettek a 2. sz. József-huszárezred (pk.: Geramb ezredes) egyik osztályával (két század) és a 19. sz. Alvinczy-gyalogezred III. zászlóaljával (pk.: Barthélémy százados). A veszprémi lovasezred egyik előrevetett lovasszázada (pk.: Hunkár An­tal századoskapitány) a rádóci erdőknél francia lovas felderítőkkel találkozott össze. Hunkár — 366

Next

/
Thumbnails
Contents