A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 17. (Veszprém, 1984)
Körmendy József: A veszprémi püspöki uradalom veszprémi javainak kamarai összeírása az 1773. évi széküresedés idején
KÖRMENDY JÓZSEF A VESZPRÉMI PÜSPÖKI URADALOM VESZPRÉMI JAVAINAK KAMARAI ÖSSZEÍRÁSA AZ 1773. ÉVI SZÉKÜRESEDÉS IDEJÉN Veszprém 1552-ben került török kézre. Ettől kezdve a püspökök általában Sümegen laktak, veszprémi rezidenciájukat pedig a várkapitányok foglalták le maguknak. Volkra Ottó Ker. János (1710—1720) püspök 1713-ban visszakapta ugyan a palotát királyi rendeletre, de Rittschau várparancsnok 1719-ben ismeretlen okból leromboltatta. Ez a mai püspöki palota telkén állott. A várban volt még egy püspöki ,,kiskastély" is az „aggpapok háza" mellett. Volkra püspök 1717ben Győrben vett házat, időnként ott is lakott. 1 Utóda, Esterházy Imre gr. (1723—1725) rövid kormányzása alatt újjáépítette a székesegyházat barokk stílusban. A rezidencia felépítését is tervezte, melyet utóda Acsády Ádám Péter (1725— 1744) valósított meg. 2 Ez a rezidencia azonban Padányi Bíró Márton (1745—1762) idejében már szűk és nyomorúságos épület volt, mely sürgős átépítésre szorult. 3 ö, többek között ezért is, szinte állandóan Sümegen lakott az általa átépített rezidenciában. Ott is halt meg 1762-ben. 4 Utóda Nagymányai Koller Ignác (1762—1773), aki segédpüspök korában Városlődön lakott, 1765-ben kezdte meg Fellner Jakab tervei alapján a mai palota építését ,,az Acsády-féle rezidencia és Gizella királyné romos palotájának a helyén". A vár és az építkezés vízellátása Tum1. ábra. A püspöki palota nyugati homlokzata Abb. 1. Die westliche Fron vom bischöflichen Palast 1er György ezermester molnár érdeme, aki a buhim-völgyi ,,Ürkút"-ból vízi erőművel juttatta a vizet a várba. A püspök 1772 tavaszán költözött be az elkészült északi és középső szárnyba. Az építkezés 1773-ban a püspök váratlan halála miatt megakadt ugyan, de hagyatékából 1776-ban szerencsésen befej eződött. 5 Szent Istvántól kezdve, kevés kivétellel, a király nevezte ki a magyar püspököket, de a kinevezés megerősítését a római pápától kellett kérni. Amíg ez meg nem érkezett, addig választott püspököknek nevezték őket. A javadalmak átadását, átvételét, időközi kezelését a király nevében a Magyar Királyi Kamara végezte, mivel a hagyaték egyharmada és az időközi (intercalaris) jövedelmek a kincstárt, illetve a vallásalapot illették. Az 1715. évi 16. te. alapján a széküresedés idején a kamarai bizottság leltározta az összes püspöki javakat, pontosan felmérte az épületeket, megállapította a meliorációt vagy deteriorizációt, azaz javult-e vagy romlott-e a vagyon állaga a püspök kormányzása idején. A hiányokat a hagyaték terhére pótolták. 6 Ennek a leltározási munkának eredménye a Koller püspök halála után történt összeírás, melynek teljes címe: Consriptio Cameralis I. Dominii Weszprimiensis Sede Vacante Episcopatus Wesprimiensis, 1733. Az összeírás eredeti szövege a bécsi Landesarchiv őrizetében van. Xeroxmásolatát Klempa Sándor apostoli kormányzó szerezte meg a Püspöki Levéltár részére. 7 Az összeírás Veszprémre vonatkozó részét azzal a gondolattal közöljük, hogy a benne foglalt adatok új ismeretekkel gazdagítják a város XVIII. századi történetével foglalkozó kutatóit. A VESZPRÉMI URADALOMBAN ÉS VESZPRÉM VÁROSÁBAN 1. A püspöki székház, melyet a várral, illetve erőddel együtt sziklás dombra építettek, s melyet a közelmúltban emberfeletti munkával — a kő és szikla törésére még a puskaport is felhasználva — két szintre emeltek. Alul a bor tárolására alkalmas pincehelyiségek vannak. Az erődítmény felőli része kelet felé néz. Hosszúsága 31, szélessége 17 3/5 öl. A püspöki palota északi oldala már annyira felépült, hogy részben, azaz a földszinten 8, az emeleten pedig 4 szoba van. Ezenkívül az emeleten van még két jól felszerelt terem, amelyek már lakható állapotban vannak. 333
