A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 17. (Veszprém, 1984)

Mithay Sándor: Adalékok Pápa város építéstörténetéhez egykori ábrázolások alapján

formában jelentkezik, ez különben Maynczek térképén a 278., 282. sz. telek. A Tízes-kapu közelében van a Szt. Flórián-szobor 1753-ból. Ügy tudjuk, hogy a ferences kolostort 1764-ben építették újjá egy tűzvész után.

86 A mai Török Bálint u. 1. sz. ház — az egykori Sörház — uradalmi tulajdon volt.

87 A Fő téren van, az egykori r. k. plébánia szomszédságában, a lábas ház.

88 A Fő utcában jól látszik a református lelkészlak, amely 1750 körül már állott.

89 összevetve a képet Maynczek térképével, azt látjuk, hogy a városkapuk helyzete és az előttük lévő híd iránya egyezik. A mai Fő u. 7. sz. alatt volt egykor a főbírói hivatal. A sáncokon kívül érdekes az akkori mezőgazdasági területek formája, és ebből könnyen kikövetkeztethető a mai szélső települések alakja. A festményen még romosán, de állanak a városfalak. Külső területen, a tó ÉK-i partja közelében egy téglaégető kemence helyezkedett el. Ezt már említik 1734-ben az r. k. plébánia irataiban.

90 A tavon házas bárka úszik, mintha az 1639. évi várleltár egyik tételét ábrázolná itt a festő.

91 Délebbre még egy széles sajka úszik a vízen. A pálos templom tornya a fraknói 1. képen (11. ábra) mintha az épület mellett állana, de festményünkön már a mai formájában létezik. A templom előtt fakorlát van, ami úgy látszik, hogy hű másolata az akkori időknek. A Gerő által közölt rendházi alaprajz és metszet mást mutat, mint a képen.

92 Ez a festmény azért sem lehetne a XVIII. század végéről származó, mint azt Gerő állította,

93 mert a kolostor ekkor (1786-ban) már nagyobb, több ablakkal néz a Hosszú utcára. Tehát képünk az első pálos kolostort mutatja be. Amint már fentebb említettük, a templom É-i szomszédságában volt a kis Szentháromság-kápolna a képen a kis tornyával, amelyet 1760-ban bontottak le a pálos iskola építése miatt. Különben a templom tornyában óra volt 1744 óta.

94 Nincs már meg a templom ÉNy-i sarkában lévő fülkében egy Mária-szobor. A városfalakon 3 kapu van a képen, mindegyik jó állapotban. A Halász-kapu és a Tízes-kapu egyforma a festményen. Az utóbbinál a városfalon belül házak vannak, mint Hoefnagel metszetén (4. ábra), a XVII. századi rajzokon és Maynczek térképén (14. ábra) is. Az 1683. évi három festményen (10—12. ábra), Maynczeknél (14. ábra) és festményünkön (16. ábra). A Tízeskapu és Halász-kapu iránya nagyjában egyezik, sőt még az 1739. évi tollrajz (13. ábra) is ugyanazt mutatja. A Borsosgyőri-kapu a másik kettőhöz képest bástyaszerű, nagy építmény. A képen úgy látja az ember, mintha a Tízes- és a Halászkaput ugyanazon időben építették volna. A Borsosgyőri-kaput különben Maynczek nem jelezte a térképén. Képünk bal oldalán, a várostól ÉNy-ra a kálvária áll mesterséges dombon. A magas építmény D-i oldalán a remetelak látható, hosszabbik oldalán kapuval, tetején kis toronnyal. Kápolna akkor még nincs a kálvárián.

95 A nagy festmény hátterében csak halványan látszanak magas hegyekre épített várak, amelyeket meghatározni így nem lehet. Azonban annál talányosabbak a tó túlsó oldalán, a K-i partján túl feltűnő kisebb települések. Bár a Pápáról és környéki településekről szóló történeti irodalom a legtöbb faluról úgy tudja, hogy azok a XVII. században még éltek. Megmaradt malmuk tovább működött a török pusztítás után is. Mégis 5 kis falunak a képe pontosan az egykori helyén található, és így talán érdemes ezekkel is röviden foglalkozni. A mai téglagyári agyagbánya helyén volt a korai középkorban Parlagszeg, amely az Árpádkor végén elnéptelenedett, és csak malmáról tudunk a XVII. században.

96 Ezen a helyen kis falut látunk és a házak között kis templom is emelkedik. A plébániatemplomtól K-re a tó túlsó partján lehetett Hódoska, régi nevén Fizes, amely szintén korai időkben volt település. Határait 1572-ben írják és rajzolják le.

97 Előbbi helytől D-re volt Hanta, amelynek helyén szintén látni települést a festményen. Az utolsó okleveles adat róla az 1626. évből való.

98 Innen Pápához kissé közelebb volt Agyaglik a korai középkorban, malmáról csak a XVI. században tudunk.

99 Még délebbre, közel a kisteveli határhoz Sávoly helyezkedett el, amelyről az utolsó adat 1572-ből maradt ránk.

100 Mindezek a falvak tehát a XVIII. század előtt megvoltak, és ha a képnek hiteles az ábrázolása, akkor ez az egyetlen, XVIII. századi megemlékezés róluk. 1771-ben kezdték az új plébániatemplomot építeni és 1786-ban készült el. Közben bontják a régit. így az új templom ráépült a Belső-temetőre, illetőleg annak ÉNy-i részére. 1783-ban készült el a pápai II. József-kori felmérés (17. ábra) térképe, amelyen a Fő téren egy pajzs alakú, fekete folt látható és a DNy-i oldalán hosszúkás épületek sorakoznak,

101 három hoszszabb és egy rövidebb. Ezek nem azok az épületek, amelyek a Maynczek-féle térképen a 80 1/2 és a 80. sz. telkek. A térkép pajzs alakú foltjában nem szerepel semmiféle épületjelzés. Egyszerű, átlós méréssel következtethető, hogy ebben a foltban van a régi és az új templom területe, így joggal mondható, hogy a térkép fel17. ábra. A pápai belváros 1783-ban (II. József-kori felvételből) Abb. 17. Detail aus der Ausmessung von Pápa aus der Zeit Joseph II. (1783) 329