A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 17. (Veszprém, 1984)

Mithay Sándor: Adalékok Pápa város építéstörténetéhez egykori ábrázolások alapján

MITHAY SÁNDOR ADALÉKOK PAPA VÁROS ÉPÍTÉSTÖRTÉNETÉHEZ EGYKORI ÁBRÁZOLÁSOK ALAPJÁN Pápáról az idők folyamán sok metszet és kép készült. Az első ábrázolások a XVI. század végéről valók. A metszetek és rajzok a XVII. század elejétől megszaporodtak. Ez a jelenség a török harcokkal volt kapcsolatban. A sok korabeli ábrázolás közül néhány kiemelkedőt szeretnénk megemlíteni, lehetőleg időrendben. A képeket bizonyos csoportosításban tárgyaljuk, és ezzel néhány feladat megoldását gondoljuk és kíséreljük megoldani. A fontosabb pápai ábrázolások a következők: van a metszeteknek egy korai csoportja (1.), és ezután jelenik meg a XVII. században a második (2.). Ennek a századnak utolsó előtti évtizedéből ki kell emelni három nagyméretű festményt (3.), majd egy XVIII. századi tollrajzot (4.), az első pápai kataszteritérképet (5.) és a várkastély Nádor-termében ma is látható, Pápát megjelenítő festményt a XVIII. század második feléből (6.). Ilyen sorrendben akarjuk tárgyalni az előbbi ábrázolásokat a város építéstörténete keretében. 1. A korai metszetcsoportba tartoznak az 1594., illetőleg az 1597. évi ostromot bemutató ábrázolások. Erre a két nagy eseményre hivatkozással mutatták be a várost és a várat néhány évtizeddel később. Az is feltételezhető, hogy csak később kerültek kiadásra ezek a pápai képek, illetőleg metszetek. Ezt a korai csoportot helyes lenne úgy vizsgálni, hogy annak révén a sárvári vár lovagtermében lévő pápai freskó előzményét vagy a mintáját kikutatni megkísérelhessük (1. ábra). A freskón látható pápai beállítás jellegzetes ábrázolási mód ebben a korai metszetcsoportban. DK felől mutatják be az egész települést, a várral együtt. Utcák és házsorok jól megkülönböztethetők rajta. Fent a várban a nagy robbanás miatt a porfelhőtől É felé a részletek nem láthatók, így csak némileg érzékelhetők a várban a tornyok. Jól felismerhetők a városkapuk: Ny felé a Borsosgyőri-kapu, ÉK felé a Fehérvári-kapu és DKnek a Tavi-kapu. A város területén, illetőleg annak D-i felében két templom van egy-egy toronnyal. Az egyik a ferenceseké, a másik a plébániatemplom. Ki kell emelni azt is, hogy a sárvári képsorozatban Hans Rudolf Miller festette a freskókat és azok 1653-ból származnak.

1 A pápai felszabadítási harcok bemutatásánál nem az 1597. évi házak sora és helyzete tárul elénk. A pápai égő vár a sárvári vár lovagtermében az egyik bejárati ajtó felett van és Galavics G. szerint művészileg a leghatásosabb ebben a sorozatban, és az ábrázolás is hiteles.

2 Ugyanakkor az a véleménye, hogy nem a Siebmacher-féle metszet alapján készült a freskó Pápáról.

3 A mester a várost DK felől nézve ábrázolta, és elsősorban ezt a nézőpontot keressük meg 1597től az ismert metszetek között. Van egy 1597-es évszámmal jelölt metszet a vár visszavételéről. A vár a robbanás miatt itt sem látható tisztán. A Tízes-, a Veszprémi- és egy ritkán közölt D-i kaput láthatunk. A ferences templom oldalán 5 ablakkal a mai helyén áll. A plébániatemplomot nem ábrázolták. Egy kisebb színes metszet is (2. ábra) ismert, amely az 1600 utáni időkből való.

4 A várat egy földszintes szárny veszi körül. Kapuja DK felé nyílik. A Tízes-kaput jelezték csak, és ekkor a város néhány szegényes viskóból áll. Ugyanazon a helyen van a ferences templom, mint az előbbi rajzon, de itt annak oldalán csak 4 ablak van. 1. ábra. Pápa ostroma (Freskó a sárvári vár lovagtermében, 1653) Abb. 1. Die Belagerung von Pápa (Fresko im Rittersaal der Burg Sárvár, 1653) 319