A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 17. (Veszprém, 1984)

Hungler József: A veszprémi helytörténetírás és kutatás kialakulása

jén, nem Szvatoplukot, hanem Marótot találták ott mint Pannónia fejedelmét: ,,. . . quod Hungari Morot, non Zvatoplug in secundo eorum reditu in Pannónia reperissent principatum". Erre Ké­zai magyarázata az, hogy Marót volt név sze­rint a fellebbvaló, de nagyon elöregedvén, Veszprém várában nyugodott — Hoc idei reo esse habetur, quia Morot eius nomine maior erat, sed confectus senio repausabat in castro quod Bezprem nominatur. Csak midőn meghal­lotta fia szerencsétlenségét (a bánhidai veresé­get), a fájdalom megölte — Audito infortunio, quod filio acciderat, morte subito ob dolorem finitivit vitam suam. 35 Vajon ki, mikor és hova temethette, a Fehér ló mondával is kapcsolatba hozható, Veszprém­ben meghalt Marótot, arról, de még személyé­ről sem szólnak a krónikás legendák, sem a szakirodalom. Hóman szerint a 998-ban morva földön folyó háborúskodások során, amiben a magyarok is részt vettek, és ekkor foglalták el Nyitra és a Vág vidékét, ,,e harcok emlékét őrzi a magyar hagyományban a morva népnévből (morave-i) megszemélyesítette Marót fejedelem alakja". 5 " Így tette Kézai Veszprémet, ha legendás esz­közökkel is, de elődei, vagy az elveszett -- de még általa ismerhetett — Szent László-kori ös­gesta alapján, már a honfoglalás korában, neve­zetes fejedelmi székhellyé. Veszprém további, a mind mozgalmasabb év­századok során csak emelkedő történelmi jelen­tősége hasonlóan kielemezhető a XIV. és XV. századi krónikákból is. Tizennegyedik századi szerkesztésű a Bécsi Képes Krónika - - Chronicon pictum Vindobo­nense —, Márk barát összeállítása 1358-ból, amely a régi mondai elemeket és elveszett szö­vegrészeket a legbővebben őrizte meg. 37 A kró­nikában veszprémi esemény a XXXVI. fejezet­ben leírt Pugna sancti regis Stephani contra Си­pan ducem című részben a Veszprém alatt le­győzött és felnégyelt lázadó Koppány egyik ré­szének, elrettentésül a lázadókkal szemben, Veszprém várkapujára látványosságul kiszegez­tetése — Ipsum verő Cupan beatus Stephanus in quatuor partes fecit mactari: primam partem misit in portám Strigoniensem, secundam in Vesprimiensem . . , 38 A büntetésül felnégyelt Koppány teste egy darabjának a veszprémi várkapura kiszögezte­tése, mint visszavetített tény 998-ba, újabb, elég­gé problematikusnak tűnő veszprémi történelmi esemény, még ha a tatárjárás idején az ország védelmét adó várai között mint védhető, meg­erősített vár, Veszprém is szerepel a magyarok­nak a pápához küldött levelében, 39 és 1318-ban már a veszprémi vár kapuját említi egy okle­vél. 40 Ugyanezen, Veszprémmel kapcsolatos, Kop­pány személyéhez fűződő eseményt adja elő két másik, XIV. századi krónikánk. A Müncheni Krónika — Chronicon Monacense — 28. feje­zete és Mügéin Henrik német nyelvű prózai és rímes krónikája — Chronicon Henrici de Mügéin — 18. fejezete, 42 aminek 1358 és 1369 között írt eredeti német címe: Wie der heilig kunig sant Stephan vil gestritten hat in seiner jungent. 43 Petrus Ransanus (Ranzano), a neves olasz do­minikánus, aki 1488-ban nápolyi követként járt Magyarországon, és az itt gyűjtött krónikaszö­vegek alapján írt, 44 Zsámboky (Sambucus) János által Bécsben, 1558-ban kiadott Epitome rerum Hungaricarum című művében két helyen ad veszprémi adatokat. A II. Indexében, Pannónia que et Hungária circumseribitur cím alatt a Du­nántúl nevezetesebb helyei között, de csak igen szerényen, Veszprémet is említi egy összetett mondatban, melynek első része püspökségéről — Huic e conspectu ad occasum est Vesprimien­sis dictus, que et ipsa episcopali dignitate in­signis est —; a másik rész pedig a püspöknek a királyné koronázási jogáról emlékezik — eo praeterea praeclara, quod ad eius antistitem spectat coronare Hungáriáé reginas. 45 Valószí­nű, az átnézett krónikaszövegekben nem talált több adatot, de ugyanott Székesfehérvárról adott ismertetője többszöröse a veszpréminek. Több gondolatot szentel az 1240-ben a veszp­rémi Benedekhegy tövében alapított domon­kos kolostor lakója, IV. Béla királynak még kiskorú leánya, Margitra - infantula Marga­rita —, aki szüleinek a tatárjárásból megmene­külésük emlékére tett fogadalmuk megvalósítá­saként került négyéves korában a veszprémi kolostorba, ahol 1246-tól 1252-ig élt — Est in oppido cui nomen est Vesprimiurn monasterium —, ahol már ekkor nagyszámú apácasereget említ Ransanus in quo per id tempus erat multitudo feminarum virginum. 4 ' A Benedekhegy alatti és a várból jól látható romos, gótikus zárdatemplom-maradvány Veszp­rémnek „legépebb" Árpád-kori műemléke. A várost ábrázoló régi metszeteken ez a városrész, a Szentkatalinszeg - Zenthkatherina azzonze­ge 48 látható legpontosabban. Beletartozott a hegy alatti, Árpád-kori oklevelekkel bizonyítha­ható, alig pár éve, a műemlékek iránti bűnös gondatlanságból pusztulni (elpusztítani) hagyott, legszebb fekvésű veszprémi ép, működött vízi­malom is, az akkori Veszprémvízen (Séd). E vá­rosrészen keresztül vezetett az út Jutásra. Veszprémnek a középkori legendák és króni­kák világából kicsendülő történelmi és kultu­rális jelentősége teljes fényében a reneszánsz korban bontakozott ki. A veszprémi vár középkori belső várfala he­lyén, ahol egykor kemény, gyilkos küzdelem folyt török és magyar között, áll egy békésebb, kiegyensúlyozottabb, művészetet is pártoló, elő­ző korra utalva Vetési Albert püspök 49 nevét és címerét viselő, az első keltezett magyarországi reneszánsz emlék, 50 Veszprém megbecsült mű­emléke, a nagy püspökről elnevezett Vetési-kő, mintegy a veszprémi reneszánsz kort szimboli­zálva. Vetési Albert püspök Mátyás király bizalmi embere, a diplomáciában országát politikai ráter­mettséggel képviselő főpap-államférfi 51 műkö­désének mintegy a vetülete a reneszánsz kori 298

Next

/
Thumbnails
Contents