A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 17. (Veszprém, 1984)

Hungler József: A veszprémi helytörténetírás és kutatás kialakulása

területe vagy egy kisebb probléma feldolgozására; sem kezdőknek e törekvésükbe, sem ,.műkedvelők"-nek nem tekinthetők. Hátrahagyott munkáik, ma, Veszprém forrásanyagának is megbecsült része. Az a néhány úgynevezett ,,lelkes patrióta", akik Veszprémben a régibb helyi újságok hasábjain vagy más folyóiratokban közöltek alkalomszerűen kisebb-nagyobb ismertetöket a város történetéből, legnagyobbrészt vagy a helyi középiskolák tanárai, vagy a közigazgatás hasonlóan egyetemi végzettségű tagjai voltak, akiknek régibb várostörténeti adatokat is megmentő írásai a mai történetkutatás számára sokszor nélkülözhetetlen forrásértékűek.

9 Akik pedig mint ,,külső" érdeklődők, vagyis nem mint helyiek kapcsolódtak be egy-egy kor adatgyűjtésébe, vagy a város történetéből országos érdeklődést kiváltó pobléma feldolgozásába; a magyar történettudományi irodalom színvonalán álló alkotásokkal jelentkeztek. A XVIII. századi latin és német — külföldi is — feldolgozásokban sem ismeretlen Veszprém neve, hiszen még az 1688-ban Barcelonában kiadott spanyol nyelvű munkában is találhatók részletek történelméből.

10 De még inkább idekívánkozik, hogy a Velencében, 1562-ben kiadott ,,Commentarius in Ptolomaeum"-ban is előkerült Veszprém mint a római Rhispia helye." Ebben a szellemben szeretnénk elindítani gondolatfüzésünket, veszprémi helytörténet-irodalmi visszapillantásunkat, minek nem annyira ideológiai kisugárzását, inkább folyamatos kialakulását, fejlődése egyes fázisaiban nyomon követhető témaválasztásokat, a város történetéből a feldolgozásokban (forrásokban) megnyilvánuló érdeklődést, azok variálódását kísértük végig. Sietünk kijelenteni: nem a veszprémi helytörténetírás és -kutatás úgynevezett, sokszor hangoztatott módszeres elveit fogjuk megírni. Arról (azokról) éppen eleget ,,írtak". Jelen tanulmány, előzetesen hosszú évekre visszanyúló veszprémi helytörténeti adatgyűjtésünk alapján — miként a címében ígértük —-, annak történeti fejlődését, kialakulását, érdekesebb tárgyköreit, régen feledésbe merült értékeit, az egyes témák művelőit, miként azt már a XVI. században is elismerésre méltóan, munkájával országos érdeklődést keltő Bornemissza (Abstemius) Pál veszprémi püspöktől, az első tudatos helytörténeti kutatónktól, egészen a legújabb időkig — túlzás nélkül állíthatjuk —, a maga idejében tudományos igényű módszerességgel dolgozó helytörténeti kutatás tette, aminek eredménye a magyar historiográfia e számottevő része. Bár tanulmányunk a címben körvonalazott elvek szerint csupán Veszprém történetének kutatása és megírásáról kívánt áttekintést adni, mégis, az összegyűjtött adatokkal nemcsak a veszprémi (,,veszprémiségú") „történettudomány"-t próbáltuk bemutatni, hanem úgy érezzük: legyen egyben a hála és megemlékezés azok iránt is, akik munkájukkal, alkotásaikkal, írásaikkal, mintegy Veszprémért vállalt elkötelezettségből, hozzájárultak annak helytörténetirodalma megteremtéséhez. Arra is szeretnénk utalni munkánk anyagának elvi kérdéseivel kapcsolatban, hogy mivel a veszprémi helytörténetírás fogalmába a kész (nyomtatott könyv) írásművek éppen úgy besorolhatók, mint a régészettel feltárt tárgyi anyagról szóló irodalom, vagy az érintett hely közreadott forrásanyaga, így nemcsak a könyvekben, tudományos és egyéb folyóiratokban és hírlapokban megjelent feldolgozásokat, közleményeket vettük figyelembe mint veszprémi helytörténet-irodalmi értékeket, hanem hasonló elbírálással soroltuk oda a középkori legendákban, krónikákban, nyelvemlékekben található veszprémi vonatkozású részleteket, valamint a XVI— XVII. századi vers és egyéb művekben előforduló, Veszprémmel kapcsolatos utalásokat, sőt még a külföldi idegen nyelvű, ilyen tartalmú vagy részleteket közlő írásokat is; annál is inkább, mert a későbbi tudatos helytörténelmi kutatás és írás számára ezek egyes területeken a legrégibb forrásoknak tekinthetők, így történelmi dokumentumokként is kezelhetők. A közölt (jegyzetrészben is) különböző tartalmú eredeti szövegek beillesztése abból a meggondolásból történt, hogy azok e tárgyban még jobban kiemelhetik témánk jelentőségét. Mivel — szerintünk — maradandó, értékes, később nem változó tudományos értékelés csak „lezárt" életútról, életműről adható, csak olyan veszprémi helytörténeti jelentőségű személyekkel foglalkoztunk részletesebben, akik 1960-ban már nem éltek. összeállításunk szerkezeti felépítését, annak értelmezését itt külön nem taglaljuk, olyan belső fejezetcímeket választottunk, amik tartalmi irányítók is. Amikor a veszprémi helytörténetírás és -kutatás lelkes és a város kultúrájáért dolgozott helyi művelőit és a magyar történetirodalom országosan is neves, veszprémi helytörténeti problémák megoldásával foglalkozott alkotó egyéniségeit szeretnénk e tanulmányban felsorolni, munkásságukról hírt adni, e kezdeményezésünk legyen a kezdet, a kiindulás az ifjabb nemzedék számára, akik majd utánunk e vázlat alapján — utólagos örömünkre is —, teljes részletességigei feldolgozzák e nagy múltú hely, Veszprém helytörténet-irodalmát. 1. VESZPRÉM TÖRTÉNELMI JELENTŐSÉGE A KÖZÉPKORI MAGYAR LEGENDÁKBAN ÉS KRÓNIKÁKBAN Egy Veszprém-történeti távlathoz, amibe már besorolható, hogy 998-ban a Koppány-lázadás támadó éle Veszprém, ,,a fejedelmi város" ellen irányult, hogy a veszprémi püspökség alapítólevele az 1002. évre újabban elfogadott, legrégibb diplomatikai okmánya Veszprémnek,

12 hogy az 1055-ben kelt Tihanyi Alapítólevél hátoldalára valamivel későbbi írással rögzített szöveg az akkori veszprémi vásárvámról rendelkezik,

13 továbbá, hogy a keletkezésében sokkal korábbi évtizedekre datálható „veszprémi egyetem" 1276-ban már meg is szűnt, áldozatul esve a főúri garázdaságnak;

14 mindezekkel olyan históriai háttér vázolható fel, már az Árpád-kor első szá295