A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 17. (Veszprém, 1984)

Pákay Zsolt: Adalékok a tapolcai és sümegi járás török kori történetéhez a rovásadó-összeírások alapjánn (1531–1696)

ben, 1612-ben Nádasdi Tamásnak 1/2, 1613-ban (Sarosd) Nádasdi Tamásnak 1/2, több nemesnek 1/2 adófizető, 3 puszta, 1 szabados, 1618-ban (Sarasd) Nádasdi Tamásnak 1/2 adófizető, több nemesnek 1 1/2 adófizető, 1626—27-ben 1/4, 1635ben, 1638-ban 2/4, 1647—48-ban 1/4 adófizető telke van. 1696-ban (Sarosd) Pápa várának birtoka. A községben 8 jobbágy-, 8 zsellércsalád lakik. 156 hold szántóföldbe 226 mérő magot vetnek. SÁROSDFÖ (Devecsertől délnyugatra) 1531-ben (Sarosdffew) Csabi Istvánnak 5 adófizető, 5 szegény, 3 puszta, Sitkei Sebestyénnek 3 adófizető, 4 puszta, 2 szegény, 1534-ben Sitkei Sebestyénnek 2 adófizető, 1 szegény, Csabi Mihály özvegyének 1 adófizető, Csoron Andrásnak 2 szegény, 3 nemesi, 1542-ben (Sarosdffew) Bazsó Györgynek 2 adófizető, 2 szegény, Csoron Andrásnak 1 adófizető, és 1 szegény, az 1543. évi hátralékjegyzék szerint (Sarosdffe) Csabi Farkasnak 1 adófizető, 1545-ben az első összeíráskor Csoron Andrásnak 3 szegény, Bazsó Györgynek 3 szegény, Csabi Péternek 1 szegény, Csabi Farkasnak 1 adófizető, 1 szegény, a második összeíráskor (Sarosdffe) Csabi Farkasnak 1, Bazsó Györgynek 2, Csoron Andrásnak 1, Répási Ferencnek 1 adófizető, a hátralékjegyzék szerint Csoron András 1, Répási Ferenc 1, Bazsó György 2 telek adójával hátralékban van. . . . 1536-ban az első összeíráskor a sárosdi nemeseknek 3 adófizető, 2 szegény, 1 puszta, a második összeíráskor 4 1/2 adófizető, 2 szegény, 1 puszta. 1548-ban (Sarosffe) Csoron Andrásnak 1 adófizető, 2 szegény, Répási Ferencnek 1 adófizető, Bazsó Györgynek 2 adófizető, 1 szegény, Csabi Péternek 1 szegény, 1549-ben (Sarosdffe) Bazsó Györgynek 1 adófizető, 1 puszta, 1 zsellér, Csabi Farkasnak 1 adófizető, a hátralékjegyzék szerint Bazsó György 1, Csabi Farkas 1 telek adójával hátralékban van, 1550-ben Bazsó Györgynek 1 adófizető, 1 puszta, Csabi Farkasnak 1 adófizető telke van. 1553-ban puszta. 1555-ben (Sarosfew, török birtok) Csoron Jánosnak 2 adófizető, az adóval hátralékban van, Bazsó Györgynek 1 puszta, Csabi Farkasnak 1 adófizető telkét írták össze. 1556-ban Csoron Jánosnak birtoka puszta, 1557-ben szintén, többet nem írták össze. SÜMEG A veszprémi püspök birtoka. 1531-ben (Symegh) 12 adófizető, 9 szegény, 3 szabados, 4 puszta, 1534-ben 1/2 adófizető, 1536ban 15 adófizető, 1 bírónak átengedett, 4 1/2 szolga, az adóval hátralékban van, 1542-ben (Symeg) 17 adófizető, 15 szegény, 1545-ben (Symegh) 5 adófizető, 21 szegény, a második összeíráskor 6 adófizető, 1548-ban az első összeíráskor 10 adófizető, a második összeíráskor (Oppidum Symegh) 6 1/2 adófizető, 1/2 bírónak átengedett, 3 kereskedő, 5 kapus, 1 várnagy, 1 alvárnagy, 1 kertész, 1 szolga, 1 újratelepített, 17 szegény, 14 menekült nemesi, 1549-ben (Symeg) 20 adófizető, 8 szolga, 15 zsellér, 3 újratelepített, 4 menekült nemesi, a püspök az adóval hátralékban van, 1553-ban az első összeíráskor 7 adófizető, 5 szolga, 8 puszta, a második összeíráskor (Symeg) 8 adófizető, 1554-ben az első összeíráskor (Symegh) 10 adófizető, a másodikkor 7 adófizető, (török birtok), 1555-ben az első összeíráskor 5 adófizető, a másodikkor 20 adófizető, 1556-ban 5 adófizető, 1557-ben 7 adófizető, 4 szegény, 4 kereskedő, 1/2 bírónak átengedett, 1564-ben (Symeg) 5 adófizető, 3 szolga, 5 zsellér, 2 menekült nemes, 6 egyéb, 1566-ban 5 adófizető, 7 szolga, 1 provisor, 3 kereskedő, 1 disznópásztor, a plébánosnak 1 adófizető, 15 szegény, 1 menekült nemesi, 1567-ben 5 adófizető, 8 szegény, 11 szolga, 1569-ben és 1570-ben 6 1/2 adófizető, 7 szegény, 5 zsellér, 2 puszta, 1 újratelepített, 6 szolga, 1572ben 9 adófizető, 1574-ben (török birtok) 6 1/2 adófizető, 12 szegény, 13 szolga, szabados, 1 újratelepített, 1576-ban 5 adófizető, 11 szegény és zsellér, 13 szolga, és szabados, 4 puszta, 1 újratelepített, 1578-ban és 1582-ben az első összeíráskor 4 adófizető, 10 szegény zsellér, 15 szolga szabados, 5 puszta, 1582-ben a második összeíráskor és 1584ben 3 adófizető, 9 szegény zsellér, 22 szolga, 5 puszta telke van. 1588. és 1594. évi összeírás szerint a török mind felégette. 1598-ban (Symegh oppidum) a püspök 10, a menekült zsellérek 5 ház után fizetnek. 1609-ben, 1610-ben, 1612-ben (Sümegh) 1/4 adófizető, 1613-ban (Simegh) 1/4 adófizető, 6 puszta, 1618-ban (Oppidum Sümegh) 1/2 adófizető, a szabad királyi hajdúknak 13 telke van, 1626—27-ben (Sümögh) 1/2, 1635-ben, 1638-ban 1/4, 1647—48ban 1 adófizető telek van. 1696-ban Oppidum Simeg a veszprémi püspök birtoka. A városban 141 szabadosnak van 76 1/4 hold szőlője, 664 kapás, terem 821 akó bort. 4 jobbágyoknak van 56 hold szántóföldje, melybe vetnek 78 mérő magot, 2 hold szőlőjük 9 kapás, terem 4 akó bort. SÜMEGCSEHI A veszprémi püspök birtoka. 1531-ben (Chehy) 14 adófizető, 6 szegény, 3 puszta, 1534-ben (Cheh) 12 adófizető, 1/2 szegény, 5 puszta, 3 szolga, 1536-ban az első összeíráskor (Chesy) 10 1/2 adófizető, 4 szegény, 1 bírónak átengedett, a püspök 1/2 telek adójával hátralékban van, a második összeíráskor (Chewzy) 11 adófizető, 4 szegény, 1 bírónak átengedett, 1542-ben (Cheh) 5 adófizető, 19 szegény, 1545-ben az első összeíráskor 4 adófizető, 15 szegény, 4 puszta, a második összeíráskor 6 adófizető, 1548-ban az első összeíráskor 5 adófizető, a második összeírásszerint (Chez) 1547-ben elnéptelenedve, a püspöknek volt 1 adófizető, 8 puszta, 12 szegény, 1549-ben (Che) 1 adófizető, 13 zsellér, 8 puszta, a hátralékjegyzék szerint az adóval hátralékban volt, 1550-ben 1 adófizető, 1553-ban (Cheh) 1 adófizető, 4 szolga, 7 újratelepített, 1554-ben az első összeírás szerint 1 adófizető, a második szerint 6 adófizető, 1555-ben az első összeíráskor 2 1/2 266