A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 17. (Veszprém, 1984)

Pákay Zsolt: Adalékok a tapolcai és sümegi járás török kori történetéhez a rovásadó-összeírások alapjánn (1531–1696)

ZALAI ZÁNKA 1422-ben Repesoka (Raposka) és Hegymagas közt végzett határjárás alkalmával említik, amikor a hegy körül jártak, akkor érintették. Rovásadó-összeírásban nem szerepel. ZALAHALÁP 1531-ben Halápi Ferencnek 1 adófizető, 10 szegény és puszta, 1534-ben 2 adófizető, 5 szegény, 4 puszta, 1536-ban (Halap) Fekecs Mihálynak és Jánosnak 2 adófizető, 5 szegény, 3 puszta, 1542ben Fekecs István özvegyének 2 adófizető, 12 szegény, 1545-ben Ladányi Ferencnek 2 szegény, Gyulaffy Lászlónak 2 adófizető, 3 szegény, Gyulaffy János 2 telek adójával hátralékban van, 1548-ban Ladányi Ferencnek 2 1/2 adófizető, Gyulaffy Jánosnak 1/2 adófizető, Gyulaffy Lászlónak 1 adófizető, a második összeíráskor Ladányi Péternek 1 adófizető, Litteráti (Martonfalvai) Imrének 1 puszta, 1 szegény, Gyulaffy Jánosnak 1 adófizető, Gyulaffy Lászlónak 2 adófizető, 1549ben Ladányi Ferencnek 3 adófizető, 6 zsellér, 1550-ben Ladányi Ferencnek 3 adófizető, 1553ban Fekecs Gergelynek és Halápi Péternek 2 adófizető, 3 szegény, 1554-ben ugyanazoknak 3 adófizető, és Ladányi Ferencnek 3 adófizető, 1555ben Fekecs Gergelynek és Halápi Péternek 11/2 adófizető telkét írták össze. 1557-ben ugyanannyi telek fizet adót. 1564-ben (Hallap) Halápi Péternek és Ferencnek 2 1/2 adófizető, 4 puszta, 1 szegény, a malomnak 1 adófizető, 1566-ban Halápi Péternek 3 adófizető, Gyulaffy Lászlónak 1 adófizető telke van. A hátralék jegyzék szerint a község teljesen puszta, mert a török felégette. 1566. évi második összeíráskor Halápi Péternek 3 adófizető, Gyulaffy Lászlónak 1 adófizető, Halápi Péter malmának 1 adófizető telke van, de nem valószínű, hogy ezek a jobbágy telkek tényleg meg is voltak, mert a következő évi összeírás szerint is a község teljesen elnéptelenedett, mert a török felégette. A községet azonban újra felépítették és 1572-ben már Litteráti Györgynek 3 adófizető, 1574-ben Litteráti Imrének és Fekecs Gergelynek, Halápi Péternek 3 újratelepített telke van. 1576-ban Litteráti Imre, Fekecs Gergely és Halápi Péter birtoka 11/2 adófizető és 2 szegény telekkel. 1578-ban és 1582-ben az első öszszeíráskor Martonfalvai Imrének és Fekecs Gergelynek 5 adófizető, 9 szegény és zsellér, 29 puszta, a malomnak 1 puszta, 1582-ben a második öszszeíráskor és 1584-ben több nemesnek 1 adófizető, 1 szegény, 2 újratelepített, 4 puszta, 1588ban és 1594-ben 1 adófizető, 4 szegény és zsellér, 9 puszta telke van. 1598-ban Fekecs Gergelynek 3, Halápi Lászlónak 2, Dereskei János özvegyének 3, Potyondi Istvánnak 3, Szili Gergelynek 1 házát írták össze. 1609-ben több nemesnek 1 adófizető, 1610-ben és 1612-ben a Fekecs családnak 1 adófizető, 1613ban 1 adófizető, 4 puszta, 1 szabados, 1618-ban több nemesnek 1/2 adófizető, 1 puszta, 1626-ban, 1627-ben, 1635-ben, 1638-ban 1 adófizető, 1647— 1648-ban 1/2 adófizető telke van. 1531-ben (Zanka) Gyulaffy Istvánnak 11 adófizető, 15 szegény és puszta, 3 szabados, 1534-ben 9 adófizető, 12 szegény, 6 puszta, 2 szolga, 1536ban 10 adófizető, 8 szegény, 2 puszta, 1 bírónak átengedett, 1542-ben (Zaanka) Gyulaffy István özvegyének 12 adófizető, 9 szegény telke van. Az 1543. évi hátralék jegyzékben Gyulaffy László szerepel 1 telek adójával. 1548-ban Gyulaffy Lászlónak és Jánosnak 3 újratelepített telke van, a megjegyzés szerint azonban a községet a török felégette. 1549-ben a Gyulaffyaknak szintén 2 telkét írták össze. 1554-ben (Zanka) Gyulaffy Lászlónak 5 adófizető, Gyulaffy Jánosnak 2 adófizető, 1555-ben Gyulaffy Jánosnak 1 adófizető, Gyulaffy Lászlónak 2 adófizető telke van, de mind a ketten még 1556-ban is az adóval hátralékban vannak. 1557ben Gyulaffy Jánosnak 1 adófizető, Gyulaffy Lászlónak 2 adófizető, 2 szegény, 1564-ben Gyulaffy Mihálynak és Lászlónak 6 adófizető, 8 szegény, 1566-ban 6 adófizető, 6 szegény, 2 puszta, 1567-ben (Zantha) 6 adófizető, 6 szegény, 2 újratelepített, 1569-ben és 1570-ben 6 adófizető, 4 szegény, 3 zsellér, 2 puszta, 1572-ben az első összeíráskor Gyulaffy Mihálynak 10 adófizető, a második összeíráskor 4 adófizető, 1574-ben és 1576ban Tagyonnal együtt van összeírva, 1574-ben (Zanka et Thagyan) Gyulaffy Györgynek 2 1/2 adófizető, 6 szegény, 1 zsellér, 19 puszta, 1576ban 3 adófizető, 6 szegény, 1 zsellér, 18 puszta, 1578-ban és 1582-ben az első összeíráskor 3 1/2 adófizető, 5 szegény és zsellér, 17 puszta, 1582ben a második összeíráskor és 1584-ben 2 adófizető, 7 szegény, 19 puszta, 1588-ban és 1594-ben 11/2 adófizető, 7 szegény és zsellér, 25 puszta telke van. Üjra csak 1609-ben írták össze a Gyulaffy család birtokaként. 1609-ben 1 1/2 adófizető, 1610ben és 1612-ben 1/2 adófizető, 1613-ban 1/2 adófizető, 6 puszta, 1 szabados, 1618-ban és 1622-ben 1/4 adófizető, 1626-ban, 1627-ben 1/2 adófizető, 1635-ben és 1638-ban 1/4 telke van. Többet nem írták össze. íí. A SÜMEGI JÁRÁS FALVAI APSA 1531-ben (Apsa) a zirci apátságnak 5 1/2 adófizető, 1534-ben 6 1/2 adófizető, 1536-ban az első összeíráskor 5 1/2 adófizető, 3 szegény, 1/2 bírónak átengedett, a másodikkor a türjei apátságnak 5 1/2 adófizető, 4 szegény, 1/2 bírónak átengedett, 1542-ben 3 1/2 adófizető, 5 szegény, 1545ben az első összeíráskor 1 adófizető, 7 szegény, 4 puszta, a másodikkor 2 adófizető, 1548-ban 3 1/2 adófizető, 1549-ben 4 adófizető, 2 szegény, 2 szolga, 1 újratelepített, a prépostság az adóval hátralékban van. 1550-ben 4 adófizető, 1553-ban 1 1/2 adófizető, 2 felégetett, 2 szegény, 1 1/2 szolga, 1 puszta, 1554-ben az első összeíráskor 1 1/2 adófizető, nem török birtok, a másodikkor 3 1/2 adó251