A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 17. (Veszprém, 1984)

Pákay Zsolt: Adalékok a tapolcai és sümegi járás török kori történetéhez a rovásadó-összeírások alapjánn (1531–1696)

puszta, 1622-ben 1 adófizető, 1626—1627-ben és 1647-ben (Szent Jakabfalva) 1/2 adófizető telke van. 1696-ban (Szent Jakabfa) a püspöknek birtoka. 10 jobbágycsaládnak 34 hold szántóföldje van, melybe 55 mérő magot vetnek, 6 hold szőlőjük 30 kapás és terem 62 akó bort. SZIGET A rovásadó-összeírásban nem szerepel. SZIGLIGET 1531-ben (Zygeth) Szigligeten Lengyel János­nak 15 adófizető, 9 szegény, 9 szabados, 2 puszta, 1534-ben 12 adófizető, 8 szegény, 9 szolga, Újfa­luban (Wyfalw) 4 adófizető, 3 szegény, 3 puszta telke van. 1536-ban nincs összeírva. 1542-ben (Zeglygeth) Szigligeten Török Bálintnak 6 1/2 adófizető, (Wyfalw) Újfaluban szintén 4 adófizető telke van. 1544-től kezdve a Lengyel család bir­tokaként van összeírva és ettől kezdve már csak egy Szigliget szerepel, úgy látszik, a régi Szigli­get község lakói is a vár védelme alá, Újfaluba költöztek. 1544-ben 4 adófizető, 1546-ban 1 adófi­zető, 1548-ban 4 adófizető, 1549-ben 4 1/2 adófi­zető, 1553-ban 2 adófizető, 2 felégetett, 2 1/2 sze­gény, 1555-ben 4 1/2 adófizető telke van. 1557­től kezdve Magyar Bálint birtokaként szerepel. 1557-ben (Zeglygeth) 5 adófizető, 1/2 bírónak át­engedett, 4 szegény, 3 szolga, az adóval hátralék­ban vannak, 1559-ben 5 adófizető, de az adóval ekkor is hátralékban vannak, 1564-ben 5 adófize­tő, 1570-ben Lengyel Istvánnak 4 adófizető, 3 zsellér, 1572-től 1588-ig puszta, 1588-ban 2 újra­telepített telke van. 1696-ig nincs összeírva. 1696-ban a községben 40 zsoldos katona lakik, akiknek 27 1/2 hold szőlőjük van, mely terem 529 akó bort. TAGYON 1531-ben (Tagion) a veszprémi püspöknek 10 adófizető, 8 szegény, és puszta, a bakonybéli apátságnak 2 adófizető, 4 szegény és puszta, 1534­ben (Thagyon) a püspöknek 4 adófizető, 2 sze­gény, 1 puszta, az egyházi nemeseknek 6 adófize­tő, 1 szegény, a bakonybéli apátságnak 7 adófize­tő, 1 puszta telke van. 1536-ban (Thagion) a veszprémi püspöknek 2 1/2 adófizető, 2 szegény, a bakonybéli apátságnak 1 adófizető, 1 szegény, 1542-ben a püspöknek 2 adófizető, 5 szegény tel­két írták össze. 1542-ben a következő egyházi ne­mesek: Ágoston Lőrinc 50 dénár, Adorján Ger­gely 1 forint, Ambrus Benedek 50 dénár, Ambrus Péter 1 forint, Antal Péter özvegye 1 forint adót fizet. Az 1543. évi hátralékjegyzék szerint a püs­pök 5 telek adójával hátralékban van. 1548-ban Paksi János veszprémi kapitánynak 1 adófizető és szegény, az egyházi nemeseknek 3 adófizető, 1 újratelepített, 2 szegény telke van. A megjegyzés szerint a községet a török felégette. 1549-ben a veszprémi várnak (Paksi Jánosnak) 2 adófizető, 3 zsellér, 2 újratelepített, a tagyoni plébános mal­mának 1 adófizető, az egyházi nemeseknek 5 adó­fizető telkét írták össze. A hátrál ék jegyzék ben is szerepelnek, tehát az adót nem fizették meg. Ezen jegyzékben szerepel még Paksi János jobbágyai­nak malma 1 adófizető telekkel. 1550-ban (Ta­gyon) a veszprémi várnak 2 adófizető, az egyházi nemeseknek 5 adófizető telke van. 1553-ban a vár birtoka puszta. Az 1552. év hátralékjegyzék, 1555-ben készült, ebben a várnak 2 szegény telke van. 1554-ben a várnak 3 adófizető, az egyházi nemeseknek 5 adófizető, 1555-ben az első össze­íráskor a várnak 2 adófizető, a nemeseknek 5 adófizető, a második összeíráskor a várnak 2 adó­fizető, a plébános malmának 1 adófizető, Paksi István jobbágyi malmának 1 adófizető, az egyhá­zi nemeseknek 5 adófizető telke van. Az adót még 1556-ban sem fizették meg. 1557-től kezdő­dően a püspök birtokaként van összeírva, de ez nem jelenti, hogy ténylegesen is az övé. Ekkor a püspöknek 2 adófizető, 4 szegény, az egyházi ne­meseknek 4 adófizető, 1 szegény, 1564-ben a püs­pöknek 2 adófizető, az egyházi nemeseknek 6 adófizető, 1566-ban a püspöknek 1 adófizető, az egyházi nemeseknek 6 adófizető, Gyulaffy László­nak 1 adófizető telke van. 1567-ben a török telje­sen elpusztította. 1569-ben és 1570-ben a püspöknek 1 adófizető, Gyulaffy Mihálynak 1 adófizető, 4 puszta, az egy­házi nemeseknek 6 adófizető, 1572-ben a püspök­nek 1 adófizető, Gyulaffy Mihálynak 1/2 adófize­tő, 1574-ben a püspöknek 1 adófizető, 1 puszta, 1 újratelepített telkét írták össze. 1576-ban újra puszta község. 1578-ban és 1582-ben az első ösz­szeíráskor a püspöknek 1 adófizető, 3 puszta, 1582-ben a második összeíráskor és 1584-ben a püspöknek 1 adófizető, 1 szegény, 3 puszta, 1588­ban (Thagyon) a püspöknek 1/2 adófizető, az egyházi nemeseknek 7 adófizető, 2 puszta telke van. 1594-ben a község újból puszta. 1599-ben az egytelkes nemesek és malmok 4 forint adót fizet­nek. Újból csak 1609-ben írták össze. 1609-ben, 1610-ben, 1612-ben 1/2 adófizető, 1613-ban (Tá­gan) 1/2 adófizető, 6 puszta, 1618-ban (Tagian) 1/4 adófizető, 7 puszta, 1622-ben 1/2 adófizető, 1626—1627-ben, 1638-ban 3/4 adófizető, 1647­ben, 1648-ban 1/4 adófizető telek van a község­ben. 1696-ban (Tagyon) több földesúr birtoka. 8 job­bágycsaládnak 60 hold szántóföldje van, melybe 103 pozsonyi mérő magot vetnek. 11 1/2 hold szőlőjük 71 kapás és 150 akó bort terem. Más községbelieknek, a szentantal fali és tagyoni sző­lőhegyen 60 hold szőlőjük van. TAPOLCA 1531-ben (Tapolcha) a lövöldi karthauzi kolos­tornak 24 adófizető, 30 szegény, 6 szabados, 5 puszta, a plébánosnak 8 szegény telke van. A tö­rök ekkor már végigpusztította a Balaton környé­két, és ezért találunk Tapolcán is puszta telkeket. 1534-ben a kolostornak 40 adófizető, 30 szegény, 12 puszta, 6 szolga, 1536-ban a kolostornak 32 adófizető, 22 szegény, 8 szolga, 10 puszta, 1 bíró­nak átengedett, a malomnak 1 adófizető, a plébá­nosnak 2 adófizető, 3 szegény, 2 puszta, 1542-ben 248

Next

/
Thumbnails
Contents