A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 17. (Veszprém, 1984)

Pákay Zsolt: Adalékok a tapolcai és sümegi járás török kori történetéhez a rovásadó-összeírások alapjánn (1531–1696)

1696-ban a fehérvári őrkanonokság birtoka. A községben 8 jobbágycsalád és zsellér lakik, a 7 hold szölö 89 akó bort terem. KISAPÁTI 1531-ben (Apathy) Bakics Pálnak 12 adófizető, 6 puszta, 2 szabados, 1534-ben a pannonhalmi apátságnak 9 adófizető, 6 szegény, 4 puszta telke van. 1536-tól kezdve a Choron család birtokaként van összeírva, mégpedig 1552-ig Choron And­rásé, majd fiáé, Jánosé 1581-ig. Choron Jánosnak fiúgyermeke nem volt, és a birtokai a Nádasdi és Balassi család kezére kerültek. Margit leányát Nádasdi Kristóf, Annát pedig Balassi István vette feleségül. Nádasdi Kristóf egyik leghíresebb tö­rökverő vitéz volt. Balassi Istvánról nem tudunk sokat, csak azt, hogy fiatalon halt meg és fele­sége, Annak 1600-ban már Liszti (Listius) István feleségeként szerepel. 1536-ban (Appathy) 7 1/2 adófizető, 10 sze­gény, 6 puszta, 1/2 bírónak átengedett, 1542-ben 4 1/2 adófizető, 14 szegény, 1545-ben 2 adófizető, 10 szegény, 1548-ban (Hegmagas Appathy) 6 1/2 adófizető, 1/2 bírónak átengedett, 2 puszta, 12 szegény, 1549-ben (Hegmagas Apáti) 4 1/2 adó­fizető, 13 zsellér, 2 újratelepített, 1 puszta, Cho­ron András malmának 1 adófizető, 13 zsellér, 1550-ben (Hegymagas Apathy) 4 1/2 adófizető, 1553-ban (Hegmagasapthi) 3 1/2 adófizető, 1 szol­ga, 6 puszta, 8 szegény, 1554-ben szintén 3 1/2 adófizető, 1555-ben (Hegmagas Apathy) 4 1/2 adófizető, Choron János malmának 1 adófizető, 1557-ben (Hegymagasapathy) 4 adófizető, 3 sze­gény, 1564-ben (Hegy Magas Apathy) 6 adófi­zető, 7 szegény, a malomnak 1 adófizető, ezen­kívül Magyar Bálintnak 6 adófizető, a provisor­nak 1 háza, a kocsisnak 1 háza, 1 újratelepített, 5 szegény, Magyar Bálint malmának 1 adófizető telke van. Magyar Bálint csak 1564-ben szerepel birtokosként 1566-tól kezdve újból csak a Choron család az egyedüli birtokos. Ezen évben (Heg­magas Apathy) 5 adófizető, 2 szegény, 2 felége­tett, a malomnak 1 adófizető, 1567-ben (Hegma­gas Apathy) 6 1/2 adófizető, 6 szegény, 2 puszta, 1569-ben és 1570-ben (Hegy Magas Apathy, Heghmagasapthy) 6 adófizető, 4 szegény, 2 zsel­lér, 4 újratelepített, 3 puszta, a malomnak 1 adó­fizető, 1572-ben 5 adófizető, a malomnak 1 adó­fizető, 1574-ben 3 adófizető, 6 szegény, 2 zsellér, 1 újratelepített, 1576-ban 3 adófizető, 6 szegény, 1 zsellér, 2 puszta, a malom puszta, 1578-ban (Hegymagas Apathy) és 1582-ben az első össze­íráskor 5 adófizető, 3 szegény, 3 újratelepített, 2 puszta, a malom telke puszta, 1582-ben a má­sodik összeíráskor és 1584-ben (Hegymagas Apá­ti) 4 1/2 adófizető, 11 szegény és zsellér, 1 újra­telepített, 3 puszta, 1588-ban (Hegymagas Apáti) Nádasdi Kristóf özvegyének és Balassi Istvánnak 5 adófizető, 11 szegény és zsellér, 3 újratelepített, 2 puszta, 1594-ben (Hegmagas Apáti) 5 adófizető, 19 szegény és zsellértelke van. 1599-ben az egy­telkes nemesek és malmok összeírásában szere­pel Országh Ferenc, ki 2 forint adót fizet. 1696-ban (Kis Apáti) Pápa várának tartozéka. 14 jobbágycsaládnak van 140 hold szántóföldje, melybe 152 pozsonyi mérő magot vetnek. A 13 hold szőlőjük 113 kapás és terem 253 akó bort. A más községbelieknek 15 hold szőlőjük van. KISFALUD 1531-ben a veszprémi püspök birtoka. Bár 12 telket összeírnak, de azzal a megjegyzéssel, hogy a község szegény és puszta. 1534-ben (Kysfalwd) a veszprémi káptalannak 2 adófizető, 8 szegény, 1 szolga, 3 puszta, 1536­ban 2 1/2 adófizető, 3 szegény, 1 felégetett, 1542­ben (Kysffalwd) 2 adófizető, 7 szegény telke van. 1548-ban felégetve és puszta. 1554-ben Tihany várának tartozéka, vagyis a község jövedelme a vár fenntartására van rendelve. Ekkor 2 1/2 adófizető, 1557-ben 3 adófizető, 4 szegény, 1566­ban 3 adófizető, 2 szegény telke van. 1567-ben a káptalannak 3 adófizető, 2 szegény, 1569-ben és 1570-ben (Kysfalwdh) a királynak 4 adófizető, 3 szegény, 1 puszta, 1572-ben a káptalannak 3 adófizető telkét írták össze. 1578-tól kezdve a jö­vedelme a veszprémi vár fenntartására van ren­delve. 1578-ban és 1582-ben 3 adófizető, 2 sze­gény, 2 puszta, 1584-ben 2 1/2 adófizető, 3 1/2 szegény és zsellér, 1 újratelepített, 1 1/2 puszta, 1588-ban és 1594-ben 2 adófizető, 5 szegény és zsellér, 5 puszta telke van. Újra csak 1609-ben írják össze. Ekkor (Kysfa­lud) 2 adófizető, 1610-ben és 1611-ben 1 adófi­zető, 1612-ben 1 adófizető, 2 szolga, 1618-ban 1 adófizető, 1622-ben, 1626—1627-ben, 1638-ban 1/2 adófizető telke van. 1696-ban a veszprémi káptalannak 11 jobbágycsaládja lakik a község­ben. KÖBÖLKÚT Ezen összeírásban is két Gulács szerepel, az egyik Köbölkút, vagy Köbölkútgulács, mely Fel­sőgulács néven is szerepel, a másik pedig Alsó­gulács, a jelenlegi Nemesgulács. . . . -ben (Kebelkwth) a sümegi plébánosnak 5 puszta, a Gyulaffy és Ecséri családnak 5 adófi­zető, 1534-ben (Kebelkwth) a sümegi plébános­nak 2 adófizető, 1536-ban Dörögdi Tamásnak 1, Gyulaffy Gergelynek 1, a sümegi plébánosnak 2 adófizető, 1542-ben Török Bálintnak 1 adófi­zető, 1545-ben a sümegi plébánosnak 1, Egyed Szigliget várnagynak 1 adófizető telke van. Ezen évben az adóval hátralékban vannak, mert a köz­ség elpusztult. 1549-ben, 1550-ben és 1551-ben a sümegi plé­bánosnak 1 adófizető telkét írták össze. 1564-től kezdve a két Gulács együtt van össze­írva. 1564-ben Bicó Ferencnek 2 adófizető, 8 puszta, 1566-ban (Köbölkwth et also Gwlach) 2 adófizető, 1567-ben 2 adófizető, 3 szegény, 1 puszta, 1570-ben 2 adófizető, 2 szegény, 1572-ben és 1574-ben (Kobelkut et also Gwlach) 1/2 adó­fizető, 4 szegény, 2 puszta, 1576-ban, 1578-ban és 1582-ben az első összeíráskor (Keobeolkuth et Also Gwlach) Bicó Bálintnak 1/2 adófizető, 5 szegény, és zsellér, 2 puszta, 1582-ben a máso­dik összeírásban (Köbölkwtht et Alsogwlach) és 241

Next

/
Thumbnails
Contents