A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 17. (Veszprém, 1984)

Kubinyi András: A parasztság hétköznapi élete a középkori Magyarországon

JEGYZETEK 1. SZŰCS Jenő: Megosztott parasztság — egységesülő jobbágyság. A paraszti társadalom átalakulása a 13. században. Századok, 115. (1981) 3—65, 263— 319. 2. TIMON Ákos: Magyar alkotmány- és jogtörténet, 6. kiad. (Bp., 1919) 613—621. 3. KUBINYI András: Zur Frage der Vertretung der Städte im ungarischen Reichstag bis 1526. In: Bernhardt TÖPFER (Hrsg.): Städte und Ständestaat. Zur Rolle der Städte bei der Entwicklung der Ständeverfassung in europäischen Staaten im 13. bis zum 15. Jahrhundert Forschungen zur mittelalterlichen Geschichte 26. (Berlin, 1980) 215—218. 4. GYÖRFFY György: A székely társadalom. In: SZÉKELY György (szerk.): Tanulmányok a parasztság történetéhez Magyarországon a 14. században. (Bp.

r 1953) 104—116; Idem: A kunok feudalizálódása, Uo. 248—275; SZABÓ István: Magyarország népessége az 1330-as és az 1526-os évek között. In: KOVACSICS József (szerk.): Magyarország történeti demográfiája (Bp., 1963) 94—95. 5. SZABÖ, i. m. 88—91; Idem: A falurendszer kialakulása Magyarországon (X—

XV. század). (Bp., 1966) 95—99; MAKSAY Ferenc: ,,Le pays de la noblesse nombreuse" Studia Historica Acad. Scient. Hung. 139. (Bp., 1980) 19. 6. 1477: BORSA Iván: A középkori oklevelek regesztázása. Függelék: A Kölcsey család levéltárának középkori oklevelei. Levéltári Közlemények, 24. (1946) 64, Nr. 20. 7. SZABÓ István: A középkori magyar falu (Bp., 1969) 168—183. 8. Uo. 219—228. 9. KOVALOVSZKI Júlia: A középkori falvak régészeti kutatása. Régészeti Füzetek, Ser II. 14. (Bp., 1971) 22—30; BAKAY Kornél: A középkori temetők feltárásának és értékelésének módszertanáról. Uo. 31—33; PARADI Nándor: A késő középkori faluásatásokról. Uo. 37—40. 10. A középkori Magyarország településszerkezetéről utoljára MAKSAY, Ferenc: Das Agrarsiedlungssystem des mittelalterlichen Ungarn. Acta Historica Acad. Scient. Hung., 24. (1978) 83—107. 11. SZABÓ i. m. (1966) 191. 12. Uo. 200; MAKSAY i. m. (1978) 94. Nagy kisnemesi falu volt pl. Buda közelében Gercse, lásd KUBINYI András: Budapest története a későbbi középkorban Buda elestéig, 1541-ig. In: GEREVICH László (szerk.) Budapest története 2. (Bp., 1973) 27—28. A középkor végén Gercséről 31 nemesi parasztcsalád nevét ismerjük. Volt itt olyan nemesi telek, amely csak 4 hold és kis erdőrész volt. 13. SZABÓ i. m. (1963) 91—94. 14. IDEM, i. m. (1969) 9—19; MAKSAY Ferenc: A magyar falu középkori településrendje (Bp., 1971) 201—208. 15. Uo.; valamint MAKKAY László: A mezővárosi földhasználat kialakulásának kérdései. Kelemen Lajos Emlékkönyv (Kolozsvár, 1957) 463—478. 16. DL 104. 125(1502) 17. MAKSAY, i. m. (1971) 127; a zsellérekre SZABÓ István: A magyar mezőgazdaság története a XIV. századtól az 1530-as évekig (Bp., 1975) 69. 18. Az 1514-es törvények: Antonius FEKETE NAGY — Viktor KENÉZ — Ladislaus SÓLYMOS — Geisa ÉRSZEGI (szerk.): Monumenta rusticorum in Hungária rebellium anno MDXIV. (Bp., 1979) 260 19. HOFFMANN Tamás: A paraszti munka. Ethnographie 81. (1970) 255; TARKÁNY SZŰCS Ernő: Magyar jogi népszokások. (Bp., 1981) 443—460; SZABÓ i. m. (1969) 214—215. 20. Egyetemi Könyvtár, Kézirattár, Litterae et epistolae originales Nr. 235. 21. HOLL Imre: Mittelalterarchaologie in Ungarn (1946—1964) Acta Archeologica Acad. Scient. Hung. 22. (1970) 369—373; KOVALOVSZKI Júlia: Településásatások Tiszaeszlár-Sashalmon. Bronzkor, II—IV. és XI—XIII. század, (Bp., 1980) 13; K. CSILLÉRY Klára: A magyar népi lakáskultúra kialakulásának kezdetei. (Bp., 1982) 167—208.; MICHNAI Attila: Középkori népi építészetünk régészeti emlékei. FolArch XXXII. (1981) 225— 241. 22. HOLL Imre: Sarvaly középkori lakóházai. Arch Ért. 106. (1979) 33—51; HOLL, Imre—

PARÀDI, Nándor: Das mittelalterliche Dorf Sarvaly. (Bp., 1982) 23—49, 118—127. MÜLLER Róbert: Adatok a Nyugat-Dunántúl középkori népi építészetéhez. VMMK 11 (1972) 197—200. 23. GEREVICH, László: The Art of Buda and Pest in the Middle Ages (Bp., 1977) 44, 47. fig. 19. 24. 1494: Dl. 20.216; 1460: Dl. 16.631; 1469: Dl. 16.780; IVANYI, Béla (szerk.): Archívum Gyömröiense gentis comitom Teleki de Szék. (Bp., 1931) No. 319 (1480); Idem (szerk.): Archívum liberae regiaeque civitatis Eperjes 2. (Szeged, 1932) No. 597 (1482), No. 850 (1502), No 922 (1506) No. 1968 (1508) No. 970 (1508), 1008 (1509); ÉRSZEGI Géza: Fejér megyére vonatkozó oklevelek a székesfehérvári keresztes konvent magánlevéltárában 1193—1542. Fejér megyei Történeti Évkönyv 5. (1971) 236, No. 24 (1469); 240, No. 257. (1476) 25. SZABÓ i. m. (1969) 43. 26. Uo. 33—41. 27. Számos adat közül most csak a 15. század második feléből származó formuláskönyvből idézünk három adatot: KOVACHICH, M. G: Formulae solennes styli. (Pesthini, 1799) 247—248, No. 167, 274—275, No. 205, 320, No. 296; Pusztatelkekre: SZABÓ István: Jobbágyok—parasztok. Értekezések a magyar parasztság történetéből. (Bp., 1976) 167—172. 28. Corpus Juris Hungarici. 1000—1526. évi törvénycikkek (Bp., 1899) 576. 29. Pl. 1483-ban Kandén, a főváros közelében. Ez azonban valószínűleg egy földesúri ember lakhelye volt 1483; Dl. 18733. 30. Lásd 23. jegyz. 31. Kisnemesi kőházakról: (Csepely, Veszprém megye) KOVALOVSZKI Júlia: Ásatások Csepelyen. VMMK 8. (1969) 240—244, 35 d kép. Középkor végi ház, helyén korábban cölöpépület állt fonott szerkezetű fallal. Szintén Veszprém megyéből ismerünk kő paplakot is: CZEGLÉDY Ilona—KOPPÁNY Tibor: A középkori Ecsér falu és temploma. Arch Ért. 91. (1964) 41—64. Ezenkívül pincéket építettek még gyakran fából. Kőalapozású faházak: HOLL— PARADI, i. m. (1982) 118; Lásd még 33—34. jegyz. 32. SZABÓ Kálmán: Az alföldi magyar nép művelődéstörténeti emlékei. (Bp., 1938) 82; BENKÖ Elek: A középkori Nyársapát. Bálint Alajos ásatásai a nyársapáti Templompartón, Studia Comitatensia, 9. (1980) 350; lásd még 36. jegyz. 33. HOLL, ArchÉrt. (1979) 33—35; HOLL—PARADI i. m. (1982) 118; MÜLLER i. m. (1972) 195—197. 34. PARADI Nándor: Sarvaly középkori pincéi és kemencéi. ArchÉrt. 106. (1979) 52—61; HOLL—PARADI i. m. (1982) 115—118. 35. Lásd 22—23. jegyz. 36. HOLL, i. m. (1970) 374. A teljesség igénye nélkül alább idézzük azokat az alföldi faluásatásokat, ahol két- és háromosztatú házak kerültek elő. PAPP László: Ásatások a XVI. században elpusztult Kecskemét vidéki falvak helyén. Népr.Ért. 23. (1931) 138—152; SZABÓ Kálmán: i. m. (1938) 79—87; BÁLINT Alajos: A mezőkovácsházi középkori település emlékei, Dolgozatok 15. (1939) 148—154; IDEM: 227