A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 17. (Veszprém, 1984)

Kralovánszky Alán: Újabb adatok Veszprém és Székesfehérvár településtörténetéhez

királysír került. A déli oldalhajóban a 3. pillér mellől került elő a múlt században III. Béla és felesége, Antiochiai Anna sírja. Valószínűnek tartjuk, hogy Nagy Lajos és két feleségének sírja az északi oldalhajóban a 6. és 7. pillér magasságában volt.

139 A XV. század végén Kálmáncsehi Domokos, a bazilika prépostja, Szent Anna tiszteletére az északi oldalhajó keleti felében, az 1. és 3. pillér között új kápolnát építtetett.

140 A román kori bazilika alapozása római kori nagyméretű faragott mészkő kváderekből és különböző építészeti tagozatokból készült. Az északi oldalhajó külső falköpenye, továbbá a főszentély északi külső oldalán 1972-ben kibontott felmenő falszakasz alapján valószínűnek látszik, hogy a bazilika falai homokkőből faragott kvaderkövekbol épültek.

141 A román kori bazilikához délről két egyhajós, félköríves szentélyű, valószínűleg főúri sírkápolna csatlakozott.

14 A bazilika délkeleti sarkán levő egykori kincstár és levéltár épületéhez kapcsolódó első kápolnát 1100 körül, az ehhez délről csatlakozó második sírkápolnát az 1200-as évek körül építették. Ez utóbbiak alá nyúlik egy szabálytalan négyzet alaprajzú korábbi épület vagy kerítés visszabontott fala, melynek rendeltetése ma még kérdéses.

143 A bazilikától északra elhelyezkedő egykori prépostsági épületekből csak csekély részletek feltárására került eddig sor, amelyekből azonban sem alaprajz, sem kiterjedés nem határozható meg. Egy 1601-ben készült francia metszet szerint a keleti várfallal párhuzamosan elhelyezkedő épületekhez nyugat felől egy másik épület csatlakozott, amely a hozzáépített kerítésfallal együtt zárt udvart képezett.

144 Az 1979-ben végzett kisebb ásatás során egy elbontott, É—D irányú, sárga murvás és tört kőből rakott falmaradvány volt megfigyelhető, amely azonban nem volt merőleges a bazilika főtengelyére. E fallal párhuzamosan egy 1 méter széles, tört köves alapozású, hosszú lapos kvaderkövekbol épült fal, és ahhoz nyugat felől bekötött két falszakasz volt megfigyelhető. A rétegtani adatok és kisleletek alapján mindhárom fal Árpád-korinak minősíthető, a hozzájuk tartozó épület azonban kétségtelenül használatban volt a XVIII. század végéig-'

45 A prépostsági épületegyüttestől északra 1972ben feltártunk egy egyhajós, patkó alakú szentélyű templomot. Terrazzopadlója volt, alapozása apró tört kő, felmenő fala nagy kvaderkövekbol készült. A szentélynégyzet északi és déli oldalához egy-egy concha csatlakozott, három sarkán egy-egy másodlagosan felhasznált római kori mészkő oszlop állott. A negyedik oszlop homokkőből faragott dobokból készült. A patkó alakú szentélyt a középkor folyamán egyenes szentéiyűvé alakították, és egyidejűleg déli oldaláról bejáratot nyitottak. A templomtól délre több, melléklet nélküli sír került elő, helyenként több rétegben. E templomot a Szent Kereszt-plébániatemplommal azonosítjuk, amelyről egy 1419-ből fennmaradt oklevél szól, és amely szerint e templom a királyi bazilika temetőjében állt. A középkori belváros területén a már említett és 1249-től plébániatemplomként szolgáló Szent Péter-templomon kívül ez volt az egyetlen plébániatemplom, és ami valószínűleg a prépostsághoz tartozó egyházi és világi személyek számára szolgált. A templom történeti és formai indokok alapján a XI. század első felében épülhetett.

146 A középkori castrum területén oklevelekből ismeretes egy, a XII. század utolsó harmadára visszavezethető Szent Imre-kápolna, melynek gondozását a prépostság kanonokjai végezték. E kápolna helyét nem ismerjük, valószínű azonban, hogy a bazilika közvetlen szomszédságában lehetett, mégpedig a középkori piactéren a XVIII. században épült ferences templom és kolostor helyén.

147 Egy, a XV. század második feléből fennmaradt oklevél Szent Bertalan tiszteletére szentelt templomról tesz említést. Építését a kora középkorra valószínűsítjük, tekintettel arra, hogy Bertalan a sószállítók védőszentje volt, Fehérvár pedig a középkorban a Dunántúl egyik sóelosztó központja volt. A Bertalan-templom helyét, figyelembe véve a XV—

XVI. századi okleveleket is, a belváros északnyugati negyedében tételezzük fel.

148 Székesfehérvár mai belvárosának utcahálózata mintegy 80 százalékban megegyezik a középkori város utcahálózatával. Az utcák egykori nevére vonatkozóan több új megfigyelést tettünk.

149 A középkori városfalat egy 1601-ből származó hadmérnöki felvétel alapján ismerjük. A várfal építésének korát nehéz meghatározni, de valószínű, hogy a XV. század elején már állt. A XVII. században kialakított ún. Monostorbástya és a középkori várfal találkozásánál végzett ásatásunk szerint a nagy kvaderkövekbol épült várfalat 20X20 cm átmérőjű cölöpökre építették. Pillanatnyilag nem tudjuk értelmezni azt a minden valószínűség szerint várfalhoz hasonló, tört köves technikával készült észak—déli irányban húzódó széles falat, amelyet 1969-ben tártunk fel a castrum északkeleti szélén és amelyet 30X40 cm átmérőjű, 1 m hosszú cölöpökre építettek.

150 A középkori várfalat minden irányból vizesárok vette körül. E vizesárkon túl voltak a külvárosok: északra a Civitas exterior (budai külváros), nyugatra az Insula (Sziget) és a Nova civitas, délre az Ingovány és a Nova-villa.

151 A budai külvárosban és a Szigeten egy-egy ispotály működött a XII. század végétől, összefüggésben a már korábban felvázolt kereskedelmi és zarándokúttal. Az utóbbi a johanniták Szent István tiszteletére szentelt konventjéhez tartozott,

152 míg az előző a Szent Miklós-prépostsághoz.

153 Mindkettőnek a helye a régészeti kutatásokból többé-kevésbé ismert.

154 A budai külvárosban a XIII—

XV. század között Szent Domonkos tiszteletére szentelt plébániatemplom és kolostor, Szent Katalin vagy Szent Margit tiszteletére szentelt domonkos apácakolostor, ismeretlen patrócíniumú ferences kolostor, valamint Szűz Mária- és Szent József-kápolnák épültek. Ezen egyházak közelebbi helyét nem ismerjük. A budai külvárosról még annyit tudni, hogy 1147 és 1249 között itt laktak a latinok, továbbá hogy e területen a XIII. századtól kezdve zsidók is éltek.

155 A vártól nyugatra fekvő Szigeten, a már emlí199