A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 17. (Veszprém, 1984)

Kralovánszky Alán: Újabb adatok Veszprém és Székesfehérvár településtörténetéhez

nak itt".

27 És mivel Bonfini tudta, hogy Szent Lászlón kívül csak Szent István volt Magyarország szentté avatott királya, István nevét tételezte fel Lászlóé előtt, és ennek alapján vonta le azt a következtetést, hogy Gizella és Adelhaid királynék közös sírkövét látta. Meglehet, hogy következtetését befolyásolta az az 1377. évi oklevél, amelyet a pápa Nagy Lajos feleségének, Erzsébetnek írt. A királyné előzőleg a rendkívül jól jövedelmező búcsútartás jogának megadását kérte a pápától a veszprémi székesegyház részére. A pápa válaszában ,, . . . értesülésünk szerint, mivel ... a királynék itt szoktak temetkezni . . .", az engedélyt megadta.

28 Mindazonáltal ha ezek a temetkezések igazak lennének, feltétlenül szólna más, sőt korábbi adat is róluk, hiszen ennek hangoztatása a mindenkori veszprémi püspöknek messzemenően érdekében állt volna. A bajor Gizella az egykori forrás szerint István király halála után néhány évvel visszatért hazájába, ahol mint apáca halt meg.

29 Adelhaid 1090-ben, tehát öt évvel korábban halt meg, mint férje,

30 elvileg tehát nem lehetetlen Veszprémben való eltemetése. Olyan oklevélben azonban, amelyben joggal várnánk valamely erre vonatkozó utalást, semmi effélét nem találni. A kérdéses oklevelet László király adta ki Adelhaid halála után, amit Imre király 1203-ban, IV. Béla 1254-ben megerősített. Az oklevél Adelhaid királyné Merenye falura vonatkozó adományáról szól, amelyet a veszprémi püspöknek adott.

31 A megerősítést kérő veszprémi püspökök nem hivatkoztak Adelhaid itteni sírjára vagy bármely, ezzel járó kötelezettségükre, amelyet azonban aligha mulasztottak volna el, ha arra alapjuk lett volna. De olyan adat sincs, amely megerősítené a fentebb említett pápai búcsúengedélyt, nem tudni ugyanis arról, hogy bárki felkereste az állítólagos veszprémi királynéi sírokat búcsú elnyerése céljából, vagy hogy bármely királyné 1377 után a veszprémi székesegyházba temetkezett volna. A veszprémi királynéi és hercegi szolgáltató népek jelenléte sem bizonyíték egy királynéi székhely mellett, hiszen ilyen birtokok az ország területén másutt is voltak. Szent Margit veszprémi neveltetésének oka édesapjának, IV. Béla királynak a domonkos rendhez fűződő szoros kapcsolatával függ csupán össze. Amint megépült ugyanis a domonkosok nyulak-szigeti zárdája, Margit ebben a kolostorban nevelkedett tovább.

32 Ha a királynék Veszprémben éltek volna, gyermekeik is többnyire itt születtek volna. A királyi gyermekek születéséről azonban alig van adat. Mindössze azt tudjuk, hogy Szent István 970 körül Esztergomban, Szent Imre 1007-ben Fehérváron (?), Szent Erzsébet pedig 1207 körül Pozsonyban született.

33 Ha Veszprém királynéi székhely lett volna, joggal számolhatnánk itt kiállított királynői oklevelekkel, ilyen azonban egyetlenegy sem ismeretes. Hasonló a helyzet a királyi oklevelekkel is. Addig amíg az Árpád-korban Veszprémben mindössze egyetlen (kérdéses) oklevél készült, Székesfehérvárott 10 alkalommal 18 oklevelet, Esztergomban 11 alkalommal 13 oklevelet, Budán pedig 37 alkalommal 128 oklevelet állítottak ki.

34 Hasonló a helyzet a királyok Veszprémben tartózkodásával kapcsolatban is. 1313-ig, amikor is a király a megye világi kormányzatát is a veszprémi püspökre ruházta át, csak három biztos és egy bizonytalan veszprémi királyi tartózkodásról tudunk, noha ugyanezen idő alatt Székesfehérvárott 52 alkalommal, Esztergomban 22 alkalommal, Budán 67 alkalommal tudni királyi jelenlétről.

35 Meg kell itt jegyeznünk azt is, hogy az ispáni rangnak a püspökre való átruházásakor a király nem tett oklevelében említést arról, hogy a veszprémi várban lett volna palotája, noha ennek sorsáról intézkednie kellett volna, ha ilyen van.

36

~ Végezetül a királynék koronázásának kérdéséről. Egyetlen forrás sem tesz említést arról, hogy személy szerint bármelyik királynét is a veszprémi székesegyházban koronázták volna. A királyné koronázása minden ismert esetben a székesfehérvári királyi bazilikában történt. Írásos adatok szólnak Estei Beatrix, II. András harmadik feleségének (1234); Czillei Borbála, Zsigmond második feleségének (1405); Zsigmond király leánya Erzsébet, Albert feleségének (1438); Nápolyi Beatrix, Mátyás második feleségének (1476); Kendali Anna, II. Ulászló feleségének (1502); Kasztiliai-Habsburg Mária, II. Lajos feleségének (1521), II. Ulászló leánya Anna, I. Ferdinánd feleségének (1527) és lengyel Izabella, Szapolyai János feleségének székesfehérvári megkoronázásáról.

37 Mindebből, és a középkori jogszokás ismeretében, tehát bizonyítottnak vehető, hogy a többi királynét is Székesfehérvárott koronázták meg. Ha ezek után arra keressük a választ, hogy hiteles források alapján a fenti kérdéscsoport miként értelmezhető, az alábbiakat mondhatjuk. Mindenhez a kiindulási pontot Gizella királyné székesegyházi donátorsága adja meg. Tudjuk, hogy a veszprémi püspökség egyházának építését és felszerelését ő biztosította, tehát ő volt a tényleges alapító.

38 Ezt a korai királynéi alapítást és adományozást kívánták a veszprémi püspökök és a káptalan folyamatossá tenni, amire a mindenkori királynék figyelmét fel is hívták. Mindezt a rangot elfogadta a többi egyházi és világi főúr, sőt maga a mindenkori király is, ezért szerepel egyik, már említett Károly Róbert-féle oklevélben, hogy a veszprémi székesegyház „különleges királynéi kápolna".

39 Ez a donátori jogállás adhat magyarázatot az ún. királynéi koronázásra is. A középkorban ugyanis szokás volt, hogy a királyi alapítású székesegyház vagy magánkápolna papja — az alapítót megillető tiszteletadás és az ünnepélyesség kifejezésére karácsony és húsvét ünnepén — megkoronázta az ott tartózkodó királyt, aki koronával a fején vonult be egyházába. E szokás magyarországi Árpád-kori megléte Aba Sámuel és Salamon király esetében igazolható. Az előbbit húsvét ünnepén Csanádon, az utóbbit ugyancsak húsvét ünnepén Pécsett koronázták meg. Nincs rá középkori adat, hogy ez a tiszteletadás a királyi alapítású egyházakban a királynét is megillette. De a veszprémi vonatkozású oklevelek alapján fel lehet tételezni, hogy ez a fajta koro192