A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 17. (Veszprém, 1984)

Kozák Károly: Közép-Európa centrális templomai (IX–XI. század)

helyezték örök nyugalomra az oltártól jobb oldalra eső sírboltba . . .") 16. BORKOVSZKY (1972) 149—158. -- CHALOUPECKY—KVET—MENCL (1948) 45—56. — KORAN (19664 1059. — MENCL (19..) 6—7. — MERHAUTOVA (1966) 111—113. — MOLNÁR (1972) 22—23. (52—56. jegyzet), 6. ábra. 17. FILIP (1966) 91—98. — JIRÀSEK (1975) 87. KORÁN (1966) 1061 — 1062; 6. ábra (A XII. század elején épült négykaréjos prágai Szt. János-kápolnát említi a későbbi temetőkápolnák előzményeként, amely viszont védőszentje alapján keresztelőkápolna lehetett, és a hasonló százavaival rokonítható.) — PISA (1979) 607—617. és a 6. kép (A prágai Szt. Pankrác-templomban feltárt félköríves szentélyű körtemplom belső négy pillérmaradványával a kutatók szerint a XII. sz. 2. harmadában épült.) — REICHERTOVA (1977) 134—153. és (1979) 647— 650; 2. ábra (Az 1050-ben alapított bencés apátság kertjében 1971—73-ban egy kb. 12 m átmérőjű, négykaréjos kápolna maradványait tárták fel.) — SWIECHHOWSKI (1958) 371—378. és 5. ábra. 18. BACS (1980) 26—28. -- BRONIEWSKI (1980) MOLNÁR (1972) 24 26; 70. (66 —72. jegyzet) és 7. kép. 19. BRONIEWSKI (1980) KUNYSZ(1981) SZAFRANSZKI (1972) 39; 10. kép ZUROWSZKA (1966) 159—167; 1—4. ábra. 20. BRONIEWSKI (1980) 172—179. — MOLNÁR (1972) 24—25; 70. (68—69. jegyzet), 7. kép 4. ábra — PANNÓNIAI LEGENDÁK (1978) 99. („Egy igen erős pogány fejedelem, aki a Visztula mentén székelt, gyalázta és sanyargatta a keresztényeket. Metód üzenetet küldött neki mondván: Jobb lesz, fiam, önként megkeresztelkedned saját országodban, nehogy fogolyként, idegen földön, erőszakkal kereszteltessél meg, s emlékezni fogsz szavaimra ..." Feltételezhető, hogy a legendában említett fejedelem a krakkói volt vagy a plocki. Krakkó mellett a cseh birtoklás és a prágai és waweli négykaréjos kápolnák formai hasonlósága szól. Plock mellett viszont az, hogy a palotakápolnát pogány — legyőzött? — áldozati hely fölé építették.) ZUROWSZKA (1966) 159-161; 4. ábra. 21. BRONIEWSKI (1980) 171 — 177. (A szerző jó áttekintést ad a lengyel centrális templomokról, a X. századiaktól a XIII. században épült legnicai palotakápolnáig.) — CIBULKA (1958) 86 87. és 53 54. kép (A szerző Egilsay egyenes szentélyzáródású templomát említi. Nyugati homlokzata előtt egy kör alaprajzú torony áll, mint a mikulcicei 6. sz. és Kisnána templománál feltételezzük, és ahogy Apátkoloson a temetőben és Strzelnon látjuk.) KUNYSZ (1981) 80. és 48. kép — MOLNÁR (1972) 24—25; 7. kép — SZAFRANSZKI (1972) 36—55. és 10; 19. kép — SWIECHOWSKI (1958) 375—376. CS. TOMPOS—ZÁDOR—SODOR (1971) 416 430. - ZUROWSKA (1966) 159—167. 22. BRONIEWSKI (1980) 173 176; 327—336. kép (A waweli négykaréjos kápolna építését a szerző I. Mieszkó (965—992) idejére teszi. A körtemplomok esetében is találkozunk építésükre vonatkozó történeti adattal, amelyeket a magyarországi anyag tárgyalásakor figyelemmel kísérünk majd.) KUNYSZ (1981) 77—92. SZAFRANSZKI (1972) 56—63. és 9; 24. kép (A lengyel kutatók tényként fogadják el, hogy a X. században szláv püspökség működött, amelyhez a krakkói Szt. Mihály-katedrális is tartozott. Ezenkívül más püspökségek is voltak Lengyelországban, amelyek közé tartozhatott — talán valamivel később — a plocki és a sandomierzy is. — A plocki palotakápolna háromkaréjosra történt átalakítását az 1065-ben alapított mogilnói bencés apátságon keresztül érvényesült clunyi reform hatásának tartják. A palotát II. (Merész) Boleszláv vagy az őt 1079-ben követő Wladislav Herman adhatta át a püspöknek, aki azt keresztelőkápolnaként használhatta.) — CONANT (1966) 341—344; 1—2. kép (Az 1077—1088 közötti években építettek fel Clunyben a szentély mögötti temetőben egy háromkaréjos kápolnát.) — SWIECHOWSKI (1958) 374—378. (Az említett emlékeken kívül közli az alaprajzát a nyújtott, félköríves záródású Martyrium des Saints Carpos et Popylos (Konstantinápoly) és a zboróvi körtemplomoknak, valamint a hármas tagozódású oesterlarskerit (Dánia.) — ZUROWSKA (1966) 159—167; 1—4. kép (E helyen köszönjük meg Kozák Balázsnak és Terezának a lengyel anyag fordításában nyújtott segítséget). 23. CSEMEGI (1960) 336—338. (27—30. jegyzet és 8. ábra) -- DERCSÉNY1 (1960); 14. és 8. kép (Az almennoi Szent Tamás-keresztelőkápolna kör alakú, nyolc oszloppal osztott és félköríves fülkékkel tagolt hajójához a zborovihoz hasonló, félkörívesen záródó „nyújtott" szentély csatlakozik. Az említett példa a Felső-Hál iában álló nagyszámú, kupolás, lanternas fedésű keresztelőkápolnák közül még az Astiban és Lennoban állót említi. Megjegyzi, hogy Itáliában a keresztelőkápolnák kivétel nélkül kör vagy sokszög formájúak.) — MOLNÁR (1972) 18— 19. és 4. kép PETRICIOLI (1981) 10—25; 74—76. I —III; VI. és XXI. ábra SUIC (1968) Tab. XXXVII. és XXXVIII. (A belülről három félkörívvel záródó Szt. Kereszt-templom a XI. században, a városon kívül, kiemelkedő dombon álló háromkaréjos Szt. Miklós-templom a XI. század végén épült, mint a már említett clunyi és plocki kápolnák.) CS. TOMPOS— ZÁDOR—SODOR (1971) 245 248. és 291—292. kép, 367 375. 24. MIJATEV (1974) 90—97. és 91—103. kép — CANEVA (1968) 13—26; 4—6. ábra KÁDÁR (1961) 40 —46. és 28. kép — SMAJADOVSKI (1981) 7—17. (A szerző elsősorban a nyugati, „uralkodói karzat" elemzését tűzte célul maga elé.) — CS. TOMPOS— ZÁDOR SODOR (1971) 171 186; 223. kép és 217— 218; 274. kép [Ez utóbbi helyen a konstantinápolyi „Mongol Mária" alaprajzát látjuk. A négykaréjos, kívül öt-öt oldallal záródó, belül három-három fülkével — összesen tizenkettővel — tagolt templom a XIII. század végén épült. E gazdag alaprajzú templom rokonságot mutat a Csemegi József által fülkekoszorús rotundának nevezett, Közép-Európában található emlékekkel (Altötting, Brevnov, Ludwigstadt, Würzburg).1 25. AWWAD (é.n.) 14—22; 29—30. (Jézus Mennybemenetelének a helyi hagyományok által őrzött helyén már a IV. században egy bizánci templom állt, amelyet 614-ben leromboltak. A keresztes háborúk idején visszafoglalt és megtartott Jeruzsálemben e helyen a XII. században egy nyolcszögletű kis kápolnát építettek. A kápolna oldalait oszlopok által tartott falívek tagolják.) MAROSI (1969) 66—67. [Hasonló bazilikát építtetett Liebert cambrai püspök (1051 —1076) a Szent Sír tiszteletére, amelynek közepén kerek formában elkészíttette az Űr sírját is. így tett Cono és fia Lambert az első keresztes háborúból visszatérve. Huy város keleti szélén templomot építtettek a Szent Sír és Keresztelő Szent János tiszteletére.] — KOZÁK (1982) 99; 45. kép STRZYGOWSKI (1936) 25—27; 10—12. kép és 165. — ZÖLLNER (1980). 26. AWWAD (é.n.) 18—22. -- BÁRDON (1975) 41 — 42; 22—24. ábra — LAMBERT (1955) -- KOZÁK (1978) és (1982) 124; 70. kép — MOLNÁR (1972) 60—62. MÜLLER WIENER KERSTING (1966) - TOMPOS (1980) 28; 101 102. 27. CSEMEGI (1960) 327 328; 345. (Az osztrák—csehszlovák nyolcfülkés körtemplomokkal kapcsolatban Csemegi felvetette annak lehetőségét, hogy azok II. Endre 1217. évi keresztes hadjáratának hatására 140