A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 17. (Veszprém, 1984)

Ritoók Ágnes: Árpád-kori temetkezések Veszprémfajszon

gét jelzi. A mélységet minden esetben az alaprajzon jelölt ±0 ponttól mértük. 16. Ezt a jelenséget Szabó János Győző az ugor és a türk népek hitvilágában meglévő felfogással próbálta magyarázni, hogy ti. Észak a gonosz szellemek lakóhelye. SZABÓ, 1970., 270. old. Bár indoklását nem tudom maradéktalanul elfogadni, más magyarázatot erre a tényre nem találtam. 17. ROSKA, 1913., 180. old. 18. PARÁDI, 1975., 155. old. 19. SZŐKE, 1962., 89. old.; TÖRÖK, 1962, 101—102. old.; MESTERHAZY, 1965. 104. old. 20. BÖNA, 1978. 141. old. 21. PARÁDI, 1975., 124. és 140. old. 22. SZŐKE, 1962., 90. old. 23. GIESLER, 1981. 131—132. old. és 53. tábla. Művének bírálatára nem vállalkozom, merev, lépcsős rendszerek alkalmazása a régészetben azonban ritkán tükrözi a valóságot. 24. SZABÓ K., 1938., 30. old. Ö egyébként a 11—13. századra tartja jellemzőnek ezt a gyöngytípust (32. old.). 25. ROSKA, 1913., 171. old. 26. DOMBAY, I960., 140. old. 27. ugyanott, 153. old. 28. MESTERHAZY, 1982., 93. old. 29. BAKAY, 1978., 103. old. 30. SZŐKE MÁTYÁS szíves szóbeli közlése. Részletes tájékoztatásáért ezúton is köszönetet mondok. Vö. még: SZŐKE M., 1973., 118. old. 31. HONTI, 1983., 73. old. 32. 85. sír, valamint 10 db szórvány. TROGMAYER, 1962., 24. és 30. old. 33. Eilend—Nagygödör-dűlő, 106. és 226. sír, — Szilfadűlő, 117. sír. DOMBAY, I960., 142., 147. és 154. old. 34. 18. és 68. sír. BAKAY, 1978., 65. és 87. old. 35. 303. és 369. sír. KISS, 1983., 96. és 101. old. 36. 2. és 6. sír. BAKAY, 1968., 57—58. old. 37. LASZLOVSZKY JÓZSEF szíves szóbeli közlése. 38. TETTAMANTI, 1969., 66. old. 39. 14., 33., 43. és 122. sír. DOMBAY, 1961., 70—71., 73. és 77. old. 40. 5. sír. Ugyanott, 82. old. 41. 222. sír. NÉMETH, 1973., 88. old. 42. LASZLOVSZKY JÓZSEF szíves szóbeli közlése. 43. 91. sír. Mint a 30. jegyzet. 44. SZŐKE, 1962., 90. old. 45. 53. sír. KISS, 1983., 50. old. 46. 117. és 177. sír. DOMBAY, I960., 154. és 156. old. 47. Valószínűleg a 8. sírból. BAKAY, 1968., 58. old. 48. Mint a 30. jegyzet. 49. A leleteket PAPP JÁNOS, a Magyar Nemzeti Múzeum restaurátora tisztította és konzerválta, s ugyanő a restaurálás során e lemezkékről számos fényképfelvételt is készített. Munkáját és a technikai részletekről adott tájékoztatását ezúton is köszönöm. 50. VACZY, 1983., 39. old. és 9. jegyzet 51. Eddig sajnos csak a következő két katalógushoz jutottam hozzá: Warwick WROTH, Catalogue of Imperial Byzantine Coins in the British Museum II. (1908.); BELLINGER—GRIERSON, Catalogue of the Byzantine Coins in the Dumbarton Oaks Collection and in the Whittemore Collection III. (1973.) A keltezés azonban ezek alapján is bizonyosnak látszik. Ábrázolásunk legközelebbi analógiája III. Romanos histamenonján jelenik meg, de ott Mária a császár jobbján áll. A fajszihoz hasonló fordított ábrázolás a fenti katalógusokban nem szerepel még más korszakból való érmeken sem. 52. Ezek a gyöngyök hozzá is korrodálódtak a fülekhez (13. ábra, b). 53. HAMPEL, 1907., 160. old. és 51. tábla III. 3. Erre a darabra BÁLINT CSANÁD hívta fel a figyelmemet. 54. Analógiák felsorolásával: KISS, 1983., 173. és 205— 206. old. 55. HOK IV 17. old. 56. HOK V. 39. old. Megújítva 1275-ben. HOK V. 53— 54. old. 57. HOK V. 52—53. old. Ebben az oklevélben kilenc, név és foglalkozás szerint felsorolt fajszi jobbágy szerepel. 58. Monumenta Romana Episcopatus Vesprimiensis. Tom. I. (Budapest, 1896.) 342—344., és 351—352. old. 59. HOK III. 47—49. old. 60. KUMOROVITZ, 1953., 25—26. old. 61. AÛO IL, 293. old. Az oklevél jelentőségére Felsőörs kapcsán Tóth Sándor mutatott rá. TÓTH, 1980., 25—26. old. és 14. és 18. jegyzet. 62. TÓTH SÁNDOR szíves szóbeli közlése. 63. GYÖRFFY, 1959., 25. old.; ugyanő, 1970., 206. old.; HECKENAST, 1970., 43. old. Bírálatuk: SOLYMOSI LÁSZLÓ, MAGYAR NYELV, 68. (1972.) 2. 179—190. old. 64. KRISTÓ, 1976. 34. old. Rövidítések — Abkürzungen ÁÜO: Árpád-kori Üj Okmánytár BAKAY, 1968.: Bakay Kornél, Gräberfelder aus den 10—11. Jahrhundert in der Umgebung von Székesfehérvár und die Frage der fürstlichen Residenz IL Alba Regia VIII

— IX. (1967—68). 57—85. old. BAKAY, 1978.: Bakay Kornél, Honfoglalás- és államalapítás-kori temetők az Ipoly mentén. Studia Comitatensia 6. (Szentendre, 1978.) BARDOS, 1981.: Ásatási jelentés, RF I. 34. (1981.) BONA, 1978.: Bóna István, Arpadenzeitliche Kirche und Kirchhof im südlichen Stadtgebiet von Dunaújváros. Alba Regia, XVI. (1978.) 99—157. old. DOMBAY, I960.: Dombay János, Árpád-kori temetők Baranyában, I. Janus Pannonius Múzeum Evkönyve, 1960. 135—157. old. DOMBAY, 1961.: Dombay János, Árpád-kori temetők Baranyában II. Janus Pannonius Múzeum Évkönyve, 1961. 69—84. old. GEREVICH, 1943.: Gerevich László: A csuti középkori sírmező. Budapest Régiségei, XIII. (1943.) 103—166. old. GIESLER, 1981.: Jochen Giesler, Untersuchungen zur Chronologie der Bijelo Brdo Kultur. Praehistorische Zeitschrift 56. 1. (1981.) GYŐRFFY, 1959.: Tanulmányok a magyar állam eredetéről (Budapest, 1959). GYÖRFFY, 1970.: A honfoglaló magyarok települési rendjéről. Archaeológiai Értesítő, 97. (1970.) 191—238. old. HAMPEL, 1907.: Hampel József, Ujabb tanulmányok a honfoglaláskor emlékeiről (Budapest, 1907). HECKEN AST, 1970.: Heckenast Gusztáv, Fejedelmi (királyi) szolgálónépek a korai Árpádkorban (Értekezések a tört. tud. köréből 53., 1970). HONTI, 1983.: Ásatási jelentés. RF I. 36. (1983) 78. old. HOK: Hazai Okmánytár. HORVÁTH, 1970.: Horváth Béla, Előzetes jelentés az 1965—68. évi tiszaörvényi feltárásokról. Archaeológiai Értesítő, 97. (1970.) 126— 132. old. KISS, 1983.: Kiss Attila, Baranya megye X—XI. századi sírleletei (Budapest, 1983). KRISTÔ, 1976.: Kristó Gyula: Szempontok korai helyneveink történeti tipológiájához. Acta Universitatis Szegediensis. Acta Historica, Tom LV. (Szeged, 1976). 105