A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 16. (Veszprém, 1982)

Éry Kinga: Embertani adatok Veszprém középkori népességéhez

ságrendű. De nehézséget okoz az is, hogy a meglevő sorozatok átlagértékei olyan évszázadok anyagát fogják át, amelyek során a koponyaforma rövidülési üteme felgyorsult. Ilyen körülmények között, adott sorozatok koponyaméreteinek egyezését tanácsos egyéb metrikus jellemzők bevonásával ellenőrizni. Erre leginkább a vázcsontméretek nyújtanak lehetőséget. A 11. táblázaton Veszprém—Kálvária-domb és 7 más, középkori sorozat koponyaméretei közötti PENROSE-távolság eredményeit ismertetjük. Csak azokat a sorozatokat elemeztük, ahol a vizsgálatba bevont 12 méret bármelyikénél az esetszám legalább 10 volt. A távolságszámítás végeredményeként 0,1 százalékra szignifikáns hasonlóság mindössze Veszprém—Kálvária-domb és Fonyód—Vár népessége között mutatkozik. A 12. táblázaton bemutatott két sorozat koponyaméretei csekély különbséget elsősorban a hosszúsági értékeknél jeleznek, Veszprém—Kálvária-domb esetében ugyanis az agy- és arckoponya valamivel hosszabb, mint Fonyódon. Ezen túlmenően, arcuk valamivel alacsonyabb, orruk valamivel szélesebb amazokénál. Ha most e két sorozatnak a 8. táblázaton bemutatott vázcsontértékeit vetjük egybe, az alábbi eltéréseket észleljük. A Veszprém—kálváriadombi férfiak kulcscsontja és felső végtagcsontja 1. A leletanyag feldolgozása az alábbi módszerek szerint történt. A gyermekek (0—14 évesek) életkorát a fogak áttörése és végtagcsontjaik hossza alapján (SCHOUR—

MASSLER, 1941; STLOUKAL—HANAKOVA 1978), a fiatalkorúak (15—22 évesek) életkorát az epifizisek elcsontosodása alapján (JOHNSTON, 1961) határoztuk meg. A felnőttek (23—x évesek) életkorát négy korjelző: a koponyavarratok belső elcsontosodása(O), a humerus(H) és femur(F) fejének belső szerkezeti változásai, valamint a szeméremcsont felszínének (S) felületi képe alapján határoztuk meg NEMESKÉRI—HARSANYI—ACSADI (1960) módszere szerint, SJ0VOLD (1975) táblázata segítségével. A 15—x évesek nemét a koponyán és vázon található 22 alaki jellemzőből határoztuk meg ÉRY— KRALOVANSZKY—NEMESKÉRI (1963) eljárása szerint. A csontanyag mérése MARTIN—SALLER (1957) utasításai szerint történt. A koponyatérfogat számításánál a fülmagasságot vettük alapul. A testmagasságot PEARSON (1899) módszerével határoztuk meg. A méretek osztályozásánál ALEKSZEJEV—DEBEC (1964) beosztását követtük, s a szórásnagyság kiszámításánál is ugyanezen szerzők átlagos szórásértékeit alkalmaztuk. A leletanyag taxonómiai osztályozásánál LIPTAK (1962) rendszerét követtük. A sorozatok egymástól való távolságát PENROSE (1954) valamivel rövidebb és karcsúbb, alsó végtagcsontja pedig valamivel hosszabb és vaskosabb, mint a fonyódi férfiaké. A nők esetében az alsó végtagcsontok esetében ugyanezen jelenség figyelhető meg. A két sorozat között tehát bizonyos alkati eltérés mutatkozik. Nehéz azonban megállapítani, hogy e különbségek mennyire szignifikánsak. A vázcsontméretek közötti távolságszámításnak még módszertani nehézségei vannak, de összehasonlító anyaggal is alig rendelkezünk. Mindenesetre a Veszprém—Kálvária-domb és Fonyód—Vár népességének koponyaalkatában mutatkozó hasonlóságból talán megkockáztatható az a feltevés, hogy a középkorban a Balatontól északra és délre élt lakosság embertanilag jelentősen nem különbözhetett egymástól. E feltevés megerősítéséhez azonban további vizsgálatokra van szükség. A 11. táblázat távolságértékei a tekintetben is figyelemre méltóak, hogy a dunántúli sorozatok valamennyié (Dombóvár, Fonyód, Mohács, Taliándörögd) közelebb áll Veszprém—Kálváriadombhoz, mint a Dunától keletre esők (Baja, Zenta, Zombor). Hogy ebben mennyiben fejeződik ki a két országrész középkori lakosságának egykori különbsége, ugyancsak további sorozat vizsgálatokkal lesz eldönthető. módszerével számítottuk ki az alábbi 12 koponyaméret felhasználásával: legnagyobb koponyahossz (1), koponyabázis hossza (5), legnagyobb koponyaszélesség (8), legkisebb homlokszélesség (9), koponyamagasság (17), archossz (40), járomívszélesség (45), felsöarcmagasság (48), szemüregszélesség (51), szemüregmagasság (52), orrszélesség (54), orrmagasság (55). A nagyság- és formatávolságot egyesítő CR érték szignifikanciáját RAHMAN (1962) szerint számítottuk. Az egyéni nemi és életkori alapadatok a 13. táblázaton, a férfiak és nők egyéni koponya- és vázcsontméretei, valamint jelzői a 14 —17. táblázaton találhatók. 2. Ma a Természettudományi Múzeum Embertani Tárának gyűjteményében. 3. A pamiroidok csoportjába az alábbi egyének tartoznak: férfiak: 3, 21, IX, XVII, 2161, 2163, 2165, 2166, 2168, 2170, 2172, 2174, 2176, 2178, 2181; nők: 1, 23, XIII, 2154, 2162, 2171. A nordo-mediterranoidok csoportjába az alábbi egyének tartoznak: férfiak: II, IV, V, 2155, 2158, 2159, 2160, 2169, 2177; nők: 24, VIII, 2164, 2173, 2175, 2180. 4. A fonyódi sorozat paramétereit az egyéni alapadatokból magunk számítottuk a 18—x évesekre alapozva. JEGYZETEK 90