A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 16. (Veszprém, 1982)

Törőcsik Zoltán: A Veszprém Megyei Múzeumi Igazgatóság 1981. évben végzett tevékenysége

TÖRÖCSIK ZOLTÁN A VESZPRÉM MEGYEI MÚZEUMI IGAZGATÓSÁG 1981. ÉVBEN VÉGZETT TEVÉKENYSÉGE Bevezetésként: jelen beszámoló nem törekszik a jelzett időszak érdemi munkájának teljes igé­nyű értékelésére, múzeumi szervezetünk szakmai tevékenységének, a személyi és tárgyi feltételek alakulásának részletes taglalására, illetve az ezekkel kapcsolatos gondok és nehézségek, vala­mint megoldási lehetőségeik teljes felsorolására. Az alábbiakban jobbára — korántsem önkényes válogatás alapján! — azokat a területeket fogom majd érinteni, amelyekről úgy érzem, az elmúlt egy év intézményi munkájának alapján, fontos­sági sorrend és rangsorolás, esetenként részlete­zés nélkül, e helyütt beszélni kell. I. A Veszprém megyei Múzeumi Igazgatóság 1980. október 1-én a Veszprém megyei Tanács V. B. művelődésügyi osztálya jóváhagyásával a korábbitól eltérő, de az érvényben levő rendel­kezéseket messzemenőkig szem előtt tartó, s az intézményi hálózat jellegéhez leginkább alkal­mazkodó új szervezeti és működési szabályzatot léptetett életbe. Ennek lényegét érintve most csak annyit, hogy az egyszemélyi felelősség, a vezetők, s valamennyi munkatárs felelősségének szem előtt tartásával, korunk szocialista társa­dalma követelményeinek megfelelően, az intéz­ményünkben objektíve adott lehetőségeket ki­használva a decentralizálásra törekedtünk. Ennek a törekvésnek alapjául nyilván csak az szolgál­hatott, hogy eleve feltételeztük a társadalmunk által ma már mindenhol joggal elvárt természe­tes munkakapcsolatokat, s ezek következmé­nyeként a magától értetődő munkaerkölcsöt, a személyre szabott maradéktalan munkavégzést, az azért érzett felelősséget s az abban megnyil­vánuló öntevékenységet — ez utóbbiakat úgy is, mint a szocialista demokrácia bázisának, ugyan­akkor további kibontakozásának, kiszélesedésé­nek is egyetlen lehetséges útját, valamint azt, hogy a közvetlen munkahelyért, szélesebb érte­lemben pedig a magyar múzeumügyért a felelős­séget — beosztástól függetlenül — minden dolgo­zónk magáénak érzi. Nos, az új szervezeti és működési szabályzat­ról elmondható, hogy az 1981. évben — legalább­is rendező elvét tekintve — jól bevált. A jövőt illetően pedig meggyőződésünk, hogy csupán a fent elmondottakban röviden vázoltak szolgálhat­nak majd továbbra is fundamentumául egymás és egymás munkája kölcsönös és őszinte megbe­csülésének, egyben az alkotó, kreatív intézményi munka legfőbb feltételének is. Bizonyos, ugyanakkor alapvető (s a látszat ellenére is csak részben „adminisztrációs") tevé­kenységünkkel kapcsolatosan itt mondom el, hogy az év folyamán szervezetünk alapvető do­kumentumai (ügyrend, munkaügyi szabályzat, a gazdasági és személyzeti munkával kapcsolatos anyagok, az ötnapos munkahétre való áttérés ter­vezete stb.) nem kis idő-, még több energiabefek­tetéssel elkészültek. II. A múzeumi szervezet gazdálkodási tevékeny­ségét az elmúlt időszakban a felgyorsult tempó jellemezte, részben az „örökölt", részben az in­tézmény jellegéből eleve fakadó „tradicionális" nehézségek ellenére. Eltekintve az utóbbiak rész­letezésétől, gazdasági feladataink halmozódását eredményezte az is — bár ennek csak hangsúlyo­zottan örülni lehet! —, hogy a megyei tanács a VI. ötéves tervidőszakban, így már az 1981. év­ben is, megkülönböztetett figyelmet fordít a mú­zeumi szervezetre, épületeinek felújítására, a fej­lesztésekre, tárgyi feltételeinek javítására. A fel­soroltak közül a legutóbbinak köszönhető — töb­bek között — az év második felében intézmé­nyünk számára vásárolt tehergépkocsi és a Cos­tar típusú sokszorosítógép; azonban az előzőek (beruházások, felújítások és fejlesztések) reali­zálása komoly gondokba ütközik. Konkrétan ar­ról van szó, hogy a korábbinál lényegesen jobb pénzügyi lehetőségeink kontrasztjaként még in­kább jelentkezik a — vélt vagy valós, minden­esetre közismert — kiviretezói kapacitáshiány. Itt arra gondolunk, hogy az eredetileg 1981 nya­rára ígért, s azóta többször módosított határidőre sem végezte el a veszprémi Városgazdálkodási Üzem felsőörsi raktárbázisunk és kiállítás rende­zői restaurátorműhelyeink tárgyalt időszakra üte­mezett kivitelezését. Arról most ne beszéljünk, hogy ez a magyar múzeum-ügyben — sőt, bizo­nyos vonatkozásaiban nemzetközileg is — úttörő vállalkozás a „levegőben lóg", konzekvenciái sokkal komolyabbak lehetnek: a felsőörsi felújí­tás csúszása maga után vonhatja a veszprémi Ba­konyi Múzeum ezzel egyidőben tervezett re­konstrukciójának elhúzódását is, amely azt je­lentheti, hogy az 1983-ban 80 éves jubileumát 7

Next

/
Thumbnails
Contents