A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 16. (Veszprém, 1982)
Törőcsik Zoltán: A Veszprém Megyei Múzeumi Igazgatóság 1981. évben végzett tevékenysége
TÖRÖCSIK ZOLTÁN A VESZPRÉM MEGYEI MÚZEUMI IGAZGATÓSÁG 1981. ÉVBEN VÉGZETT TEVÉKENYSÉGE Bevezetésként: jelen beszámoló nem törekszik a jelzett időszak érdemi munkájának teljes igényű értékelésére, múzeumi szervezetünk szakmai tevékenységének, a személyi és tárgyi feltételek alakulásának részletes taglalására, illetve az ezekkel kapcsolatos gondok és nehézségek, valamint megoldási lehetőségeik teljes felsorolására. Az alábbiakban jobbára — korántsem önkényes válogatás alapján! — azokat a területeket fogom majd érinteni, amelyekről úgy érzem, az elmúlt egy év intézményi munkájának alapján, fontossági sorrend és rangsorolás, esetenként részletezés nélkül, e helyütt beszélni kell. I. A Veszprém megyei Múzeumi Igazgatóság 1980. október 1-én a Veszprém megyei Tanács V. B. művelődésügyi osztálya jóváhagyásával a korábbitól eltérő, de az érvényben levő rendelkezéseket messzemenőkig szem előtt tartó, s az intézményi hálózat jellegéhez leginkább alkalmazkodó új szervezeti és működési szabályzatot léptetett életbe. Ennek lényegét érintve most csak annyit, hogy az egyszemélyi felelősség, a vezetők, s valamennyi munkatárs felelősségének szem előtt tartásával, korunk szocialista társadalma követelményeinek megfelelően, az intézményünkben objektíve adott lehetőségeket kihasználva a decentralizálásra törekedtünk. Ennek a törekvésnek alapjául nyilván csak az szolgálhatott, hogy eleve feltételeztük a társadalmunk által ma már mindenhol joggal elvárt természetes munkakapcsolatokat, s ezek következményeként a magától értetődő munkaerkölcsöt, a személyre szabott maradéktalan munkavégzést, az azért érzett felelősséget s az abban megnyilvánuló öntevékenységet — ez utóbbiakat úgy is, mint a szocialista demokrácia bázisának, ugyanakkor további kibontakozásának, kiszélesedésének is egyetlen lehetséges útját, valamint azt, hogy a közvetlen munkahelyért, szélesebb értelemben pedig a magyar múzeumügyért a felelősséget — beosztástól függetlenül — minden dolgozónk magáénak érzi. Nos, az új szervezeti és működési szabályzatról elmondható, hogy az 1981. évben — legalábbis rendező elvét tekintve — jól bevált. A jövőt illetően pedig meggyőződésünk, hogy csupán a fent elmondottakban röviden vázoltak szolgálhatnak majd továbbra is fundamentumául egymás és egymás munkája kölcsönös és őszinte megbecsülésének, egyben az alkotó, kreatív intézményi munka legfőbb feltételének is. Bizonyos, ugyanakkor alapvető (s a látszat ellenére is csak részben „adminisztrációs") tevékenységünkkel kapcsolatosan itt mondom el, hogy az év folyamán szervezetünk alapvető dokumentumai (ügyrend, munkaügyi szabályzat, a gazdasági és személyzeti munkával kapcsolatos anyagok, az ötnapos munkahétre való áttérés tervezete stb.) nem kis idő-, még több energiabefektetéssel elkészültek. II. A múzeumi szervezet gazdálkodási tevékenységét az elmúlt időszakban a felgyorsult tempó jellemezte, részben az „örökölt", részben az intézmény jellegéből eleve fakadó „tradicionális" nehézségek ellenére. Eltekintve az utóbbiak részletezésétől, gazdasági feladataink halmozódását eredményezte az is — bár ennek csak hangsúlyozottan örülni lehet! —, hogy a megyei tanács a VI. ötéves tervidőszakban, így már az 1981. évben is, megkülönböztetett figyelmet fordít a múzeumi szervezetre, épületeinek felújítására, a fejlesztésekre, tárgyi feltételeinek javítására. A felsoroltak közül a legutóbbinak köszönhető — többek között — az év második felében intézményünk számára vásárolt tehergépkocsi és a Costar típusú sokszorosítógép; azonban az előzőek (beruházások, felújítások és fejlesztések) realizálása komoly gondokba ütközik. Konkrétan arról van szó, hogy a korábbinál lényegesen jobb pénzügyi lehetőségeink kontrasztjaként még inkább jelentkezik a — vélt vagy valós, mindenesetre közismert — kiviretezói kapacitáshiány. Itt arra gondolunk, hogy az eredetileg 1981 nyarára ígért, s azóta többször módosított határidőre sem végezte el a veszprémi Városgazdálkodási Üzem felsőörsi raktárbázisunk és kiállítás rendezői restaurátorműhelyeink tárgyalt időszakra ütemezett kivitelezését. Arról most ne beszéljünk, hogy ez a magyar múzeum-ügyben — sőt, bizonyos vonatkozásaiban nemzetközileg is — úttörő vállalkozás a „levegőben lóg", konzekvenciái sokkal komolyabbak lehetnek: a felsőörsi felújítás csúszása maga után vonhatja a veszprémi Bakonyi Múzeum ezzel egyidőben tervezett rekonstrukciójának elhúzódását is, amely azt jelentheti, hogy az 1983-ban 80 éves jubileumát 7