A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 16. (Veszprém, 1982)

Éry Kinga: Újabb összehasonlító statisztikai vizsgálatok a Kárpát-medence 6–12. századi népességeinek embertanához

AVAR KOR, ÉN

Y-CSOPORT ARPÀD-KOR, ÉNY-CSOPORT ÁRPAD-KOR, NY-DUNÁNTÚLI CSOPORT Honfoglalás kor, С-csoport Mordvinok KELETI SZLÁV CSOPORT AVAR KOR, NY-DUNÁNTÚLI CSOPORT ALSÓ-KAMA CSOPORT Drsvljánok KÉSŐ SZKÍTA CSOPORT DOLICHOKRAN GERMAN CSOPORT MikuMÜca ARPAD-KOR, KOROS-MAROS KÖZI CSOPORT ARPAD-KOR, DUNA-TISZA KÖZI CSOPORT CSERNAHOV CSOPORT Tiszadarzs MESOKRAN GERMAN CSOPORT Nttra-Lupka Mingecsaur VI NYUGATI SZLÁV CSOPORT Kamüalu Tarnak TAGAR CSOPORT Bajram AH Garsndavázaa mir»., Ukrajna Birazk SZALTOVO CSOPORT TastOk Tankaiovka SZKALISZTOJE CSOPORT Bolato Tarhani Honfoglalás kor, B-caoport USZUN CSOPORT Batanov TUZ GÜR CSOPORT AVAR KOR, K-DUNANTULI CSOPORT ARPAD-KOR, K-DUNÁNTÚLI CSOPORT AVAR KOR, DUNA-TISZA KÖZI CSOPORT Foktő-Káma Kéa6 romai kor, K- Dunántúl Davin SZARMATA CSOPORT Artend Solotnurn Szontaa Honfoglalás kor, A-csoport ALTÄJ HEGYLÁBI CSOPORT Honfoglalás kor, D-csoport SZAKA CSOPORT Kamonka KÉSŐ BRONZKORI CSOPORT Bll|ar Kahkaha II Tok Kala ALUSTA CSOPORT HEGYI TURK NOMAD CSOPORT Sarkal I Madaraa Lugovó Andronovó műv., Mlnuszinszkl - msd. Ill indult meg, az A és D csoport esetében minden bizonnyal csak később; а В csoport esetében adathiány miatt a kérdés nem vizsgálható. IX. A CSOPORTOSÍTOTT MINTÁK ÖSSZEHASONLÍTÓ VIZSGALATA A) Az összehasonlító statisztikai vizsgálatok utolsó pontjaként a csoportokba rendezett Kárpát-medencei minták és a Kárpát-medencén kívüli sorozatok közötti távolság vizsgálatára került sor. Ehhez azonban célszerűnek látszott a Kárpát-medencén kívüli leletanyagban is, a köztük levő hasonlóság alapján összevonásokat végezni, amelynek eredményeként az alábbi csoportok jöttek létre: — késő bronzkori csoport (az andronovói műveltség kazahsztáni, valamint a gerendavázas műveltség alsó-volgai mintája: No. 2, 4); — Tagar csoport (a műveltség I—

II—

III mintája: No. 12, 13, 14); — Altáj hegylábi csoport (a terület szkíta, szarmata kori és „türk nomád" mintái: No. 11, 16, 47); — „szaka" csoport (No. 8, 10); — „uszun" csoport (No. 9. 17, 18, 19); — Tuz Gür csoport (Tuz Gür és a dél-tadzsikisztáni „nomádok": No. 20, 21); — „szarmata" csoport (No. 22, 23, 24, 25, 26, 27); — „késő szkíta" csoport (észak-pontusi korai: No. 7 és késő szkíta kori minták: Nikolajevka— Kazatszkoje, Zolotaja Balka, Neapol, Zavetnoje: No. 28, 29, 30, 31); — csernahov csoport (a csernahov-műveltség közép-dnyeperi és moldáviai mintája: No. 32, 33); — „keleti finn" csoport (az alsó-kámai és a Csepca-medencei minták: No. 34, 36); — hegyi „türk nomád" csoport (az Altáj, a Minuszinszki-medence, a Tien-San mintái: No. 46, 48, 49); — Szaltovói csoport (Verhnye Szaltovó és Sarkéi II: No. 52, 54); — Szkalisztojei csoport (Szkalisztoje és Kairi: No. 56, 57); — Alustai csoport (Alusta és Mingecsaur VII: No. 51, 58); — „keleti szláv" csoport (dregovicsok, poljánok, szeverjánok, radimicsek: No. 59, 61, 62, 63); — dolichokran „germán" csoport (Änderten, Mannheim, Nusplingen, Weingarten: No. 64, 67, 68, 71); — mesokran „germán" csoport (Bonaduz, Jura, „nyugati frankok": No. 65, 66, 69); — „nyugati szláv" csoport (Josefov és Pitten: No. 72, 74). Az összevonásokkal 60 mintára csökkent a vizsgálati anyag, beleértve a csoportba nem vonható sorozatokat is. Ezek egymással való kapcsolatát a 79. ábra dendrogramja szemlélteti, melyen függőleges szaggatott vonal a szignifikanciahatárt jelzi. Az ábráról az alábbiak olvashatók le. Változatlan összetételben továbbra is jól elkülönülnek az 1. klaszterba tartozó minták, noha a 69