A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 16. (Veszprém, 1982)

Éry Kinga: Újabb összehasonlító statisztikai vizsgálatok a Kárpát-medence 6–12. századi népességeinek embertanához

gerendavázas és andronovoi műveltség népessége a mutatkozó analógiák szerint részt vett a vizsgált eurázsiai térség népességeinek embertani folyamataiban. Hogy az ukrajnai gerendavázas műveltség hatása még az i. sz. 2—4. sz.-i csernahov-műveltség közép-dnyeperi népességében is érzékelhető, azt már a 28. ábrán látni lehetett. Az 51. és 52. ábrán azonban az is megfigyelhető, hogy egyrészt az alsó-volgai gerendavázas és a kazahsztáni andronovoi műveltség népessége egymáshoz igen hasonlított, másrészt, hogy hatásuk eljutott nemcsak a Minuszinszkimedence vaskori Tagar műveltségéig, hanem a későbbi időkben az Alsó-Káma, Oka, továbbá a Kelet-Kaukázus területéig, sőt „nyugati szláv" népességek közé is. A honfoglalók egyes csoportjai és a késő bronzkori minták közötti jelentős távolság magyarázata kapcsán felmerülhet az a gondolat, hogy a 10. századi és a mintegy 2000—2500 évvel korábban élt késő bronzkori népesség közötti különbözőséget vajon nem csupán a honfoglalók koponyájának gracilizációja okozhatta-e. E feltevés ellenőrzésére a formatávolság szolgál, ha ugyanis nagy általánosított távolság mellett csekélyebb formatávolság adódik, jogosult csupán egymástól időben távol eső sorozatok vonatkozásában gracilizáció feltételezése. Az 5. táblázat számértékei szerint azonban ez a lehetőség legfeljebb а С csoport esetében vethető fel, tekintettel arra, hogy formatávolsága a kazahsztáni andronovoi mintától az 5 százalékos szignifikancia határ alatt van. Másként fogalmazva ez azt jelenti, hogy legfeljebb а С csoport esetében lehet arról szó, hogy késő bronzkori elődei többé-kevésbé azon a kelet-európai térségben élhettek, mint ahol vaskori elődei. Az A, В és D csoport késő bronzkori elődei azonban, a rendelkezésre álló adatok szerint, nem azon a i 2 Andronovo muv Kazahsztán 1 j 4 Gerendavazas muv Also-Volga ~~

I 12 Tagar i i —— 34 Also-Volga I _ 42 Mordvinok 57. ábra. A kazahsztáni „andronovóiak" analógiáinak dendrogram ja Figure 51. Dendrogram showing the analogies of the Andronovo sample from Kazakhstan f ' 4 Gerenclava/as muv Also-Volga I I 12 Tagar i I I 13 Tagar II 14 Tagar ill j 50 Mingecsaur VI | ' 72 Josefov I — 37 Kamuslu Tamak I 2 Andronovo muv. Kazahsztán i 34 Also-Kama 52. ábra. Az alsó-volgai „gerendavázasok" analógiáinak dendrogram ja Figure 52. Dendrogram showing the analogies of the Timber gravean sample from the Lower Volga river region tájon éltek, mint ahol vaskori elődeik. Hogy a vaskori, fentiekben körülírt szállásterületre honnan érkezhettek, leletanyag hiányában feleletet adni nem lehet. Közvetett adatok szerint, vagyis a Káma—Bjelaja vidék későbbi népességétől való távolságuk, ugyanakkor e területek népességein megfigyelhető (és az A, B, D-csoporton nem észlelhető) gerendavázas és andronovoi műveltség embertani hatása alapján csupán az látszik valószínűnek, hogy a magyarság korábbi, ugor kori szállásterülete nem az Ural nyugati, európai oldalán volt. Kizárásos alapon feltehető, hogy a keresett hely az Ural keleti oldalán vagy ettől még keletebbre lehetett, ez azonban embertanilag ma még nem igazolható. 3. Etnikai kérdések A honfoglalók embertani anyagában mutatkozó csoportok létezése, s ezek elődeinek eltérő vaskori szálláshelye olyan elemzést kíván, amely etnikai kérdések érintése nélkül nem tárgyalható, noha, amint arra már több helyütt történt utalás, erre vonatkozó egyértelmű felvilágosítást az embertani leletek nem nyújtanak. Az észlelt embertani különbségek alapvetően kétféleképpen jöhettek létre. Az első feltevés esetén, kiindulva abból az alapállásból, hogy mind a négy csoport képviselői egyazon ugor kori népesség leszármazottai, arra kell gondolni, hogy az ősmagyarság, kiválván az ugor közösségből, fokozatosan áttért a nomád pásztorkodó életmódra; ilyenformán nagy területen mozogva, a népesség egyes részei másmás etnikumokkal kerültek kapcsolatba, s a velük való keveredés folytán lassacskán kialakultak egymástól eltérő embertani jellegeik. Egy ilyen feltevés esetén az A csoport elődei, legkeletibb területen tartózkodván, elsősorban közép-ázsiai és belső-ázsiai eredetű népekkel kerülhettek kapcsolatba, s a csoport domináns mongoloid ossága feltehetően ezen idegen néppel vagy népekkel való keveredés eredménye. Szovjet antropológiai kutatások szerint a mongolid nagyrassz képviselői Közép-Ázsiában az időszámítás kezdete körül jelentek meg (ALEKSZEJEV, 1977). Hogy az A csoport elődei mely mongoloid népességgel keveredhettek, természetesen nem tudni, és erre az A csoport egyetlen ,,uszun" analógiája sem nyújt támpontot. 2 Belsö-Ázsiai eredetű mongoloid népek embertani hatásán kívül azonban műveltségi szempontból az A csoport elődeit a közép-ázsiai térségben minden bizonynyal jelentős iráni hatás is érhette, gondolva itt elsősorban a szakák szerepére. А В csoport elődeinek embertani jellegét, földrajzi helyzetüknél fogva és mutatkozó párhuzamaik szerint is, elsősorban az iráni eredetű, europid jellegű szarmata népességekkel való keveredés alakíthatta. Utóbb azonban minden bizonnyal belső-ázsiai eredetű török népekkel is kapcsolatba kerülhettek, szállásterületük közelében alakult ugyanis ki az i. sz. 6. század második felében a nyugati türk (kazár) birodalom, s a 7. századtól kezdve itt tartózkodnak az onogurok (bolgárSí)