A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 16. (Veszprém, 1982)

Éry Kinga: Újabb összehasonlító statisztikai vizsgálatok a Kárpát-medence 6–12. századi népességeinek embertanához

gerendavázas és andronovoi műveltség népes­sége a mutatkozó analógiák szerint részt vett a vizsgált eurázsiai térség népességeinek ember­tani folyamataiban. Hogy az ukrajnai gerenda­vázas műveltség hatása még az i. sz. 2—4. sz.-i csernahov-műveltség közép-dnyeperi népességé­ben is érzékelhető, azt már a 28. ábrán látni lehetett. Az 51. és 52. ábrán azonban az is meg­figyelhető, hogy egyrészt az alsó-volgai geren­davázas és a kazahsztáni andronovoi műveltség népessége egymáshoz igen hasonlított, másrészt, hogy hatásuk eljutott nemcsak a Minuszinszki­medence vaskori Tagar műveltségéig, hanem a későbbi időkben az Alsó-Káma, Oka, továbbá a Kelet-Kaukázus területéig, sőt „nyugati szláv" népességek közé is. A honfoglalók egyes csoportjai és a késő bronzkori minták közötti jelentős távolság ma­gyarázata kapcsán felmerülhet az a gondolat, hogy a 10. századi és a mintegy 2000—2500 évvel korábban élt késő bronzkori népesség közötti különbözőséget vajon nem csupán a honfoglalók koponyájának gracilizációja okozhatta-e. E fel­tevés ellenőrzésére a formatávolság szolgál, ha ugyanis nagy általánosított távolság mellett csekélyebb formatávolság adódik, jogosult csu­pán egymástól időben távol eső sorozatok vonat­kozásában gracilizáció feltételezése. Az 5. táblá­zat számértékei szerint azonban ez a lehetőség legfeljebb а С csoport esetében vethető fel, tekintettel arra, hogy formatávolsága a ka­zahsztáni andronovoi mintától az 5 százalékos szignifikancia határ alatt van. Másként fogal­mazva ez azt jelenti, hogy legfeljebb а С csoport esetében lehet arról szó, hogy késő bronzkori elődei többé-kevésbé azon a kelet-európai tér­ségben élhettek, mint ahol vaskori elődei. Az A, В és D csoport késő bronzkori elődei azonban, a rendelkezésre álló adatok szerint, nem azon a i 2 Andronovo muv Kazahsztán 1 j 4 Gerendavazas muv Also-Volga ~~ I 12 Tagar i i —— 34 Also-Volga I _ 42 Mordvinok 57. ábra. A kazahsztáni „andronovóiak" analógiáinak dendrogram ja Figure 51. Dendrogram showing the analogies of the Andronovo sample from Kazakhstan f ' 4 Gerenclava/as muv Also-Volga I I 12 Tagar i I I 13 Tagar II 14 Tagar ill j 50 Mingecsaur VI | ' 72 Josefov I — 37 Kamuslu Tamak I 2 Andronovo muv. Kazahsztán i 34 Also-Kama 52. ábra. Az alsó-volgai „gerendavázasok" analógiái­nak dendrogram ja Figure 52. Dendrogram showing the analogies of the Timber gravean sample from the Lower Volga river region tájon éltek, mint ahol vaskori elődeik. Hogy a vaskori, fentiekben körülírt szállásterületre hon­nan érkezhettek, leletanyag hiányában feleletet adni nem lehet. Közvetett adatok szerint, vagyis a Káma—Bjelaja vidék későbbi népességétől való távolságuk, ugyanakkor e területek népes­ségein megfigyelhető (és az A, B, D-csoporton nem észlelhető) gerendavázas és andronovoi műveltség embertani hatása alapján csupán az látszik valószínűnek, hogy a magyarság korábbi, ugor kori szállásterülete nem az Ural nyugati, európai oldalán volt. Kizárásos alapon feltehető, hogy a keresett hely az Ural keleti oldalán vagy ettől még keletebbre lehetett, ez azonban ember­tanilag ma még nem igazolható. 3. Etnikai kérdések A honfoglalók embertani anyagában mutatkozó csoportok létezése, s ezek elődeinek eltérő vas­kori szálláshelye olyan elemzést kíván, amely etnikai kérdések érintése nélkül nem tárgyalható, noha, amint arra már több helyütt történt utalás, erre vonatkozó egyértelmű felvilágosítást az em­bertani leletek nem nyújtanak. Az észlelt embertani különbségek alapvetően kétféleképpen jöhettek létre. Az első feltevés esetén, kiindulva abból az alapállásból, hogy mind a négy csoport képvi­selői egyazon ugor kori népesség leszármazottai, arra kell gondolni, hogy az ősmagyarság, kivál­ván az ugor közösségből, fokozatosan áttért a nomád pásztorkodó életmódra; ilyenformán nagy területen mozogva, a népesség egyes részei más­más etnikumokkal kerültek kapcsolatba, s a velük való keveredés folytán lassacskán kialakultak egymástól eltérő embertani jellegeik. Egy ilyen feltevés esetén az A csoport elődei, legkeletibb területen tartózkodván, elsősorban közép-ázsiai és belső-ázsiai eredetű népekkel ke­rülhettek kapcsolatba, s a csoport domináns mon­goloid ossága feltehetően ezen idegen néppel vagy népekkel való keveredés eredménye. Szov­jet antropológiai kutatások szerint a mongolid nagyrassz képviselői Közép-Ázsiában az időszá­mítás kezdete körül jelentek meg (ALEKSZEJEV, 1977). Hogy az A csoport elődei mely mongoloid népességgel keveredhettek, természetesen nem tudni, és erre az A csoport egyetlen ,,uszun" ana­lógiája sem nyújt támpontot. 2 Belsö-Ázsiai ere­detű mongoloid népek embertani hatásán kívül azonban műveltségi szempontból az A csoport elődeit a közép-ázsiai térségben minden bizony­nyal jelentős iráni hatás is érhette, gondolva itt elsősorban a szakák szerepére. А В csoport elődeinek embertani jellegét, föld­rajzi helyzetüknél fogva és mutatkozó párhuza­maik szerint is, elsősorban az iráni eredetű, euro­pid jellegű szarmata népességekkel való kevere­dés alakíthatta. Utóbb azonban minden bizonnyal belső-ázsiai eredetű török népekkel is kapcso­latba kerülhettek, szállásterületük közelében ala­kult ugyanis ki az i. sz. 6. század második felében a nyugati türk (kazár) birodalom, s a 7. század­tól kezdve itt tartózkodnak az onogurok (bolgár­Sí)

Next

/
Thumbnails
Contents