A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 16. (Veszprém, 1982)
Veress D. Csaba: Légi harctevékenység a Balaton térségében
madtak a szovjet 17. légi hadsereg 9. vegyes csatarepülö-hadtestének csata- és vadászrepülőgépkötelékei, valamint a 244. bombázórepülo-hadosztály erői. A légitámadások tömegéből kiemelkedik a szovjet 244. bombázórepülo-hadosztály légitámadása a Pápát körkörösen védő német 20. légvédelmi tüzérhadosztály védelmi állásai, valamint a városon átvezető hadifontosságú útvonalak ellen. Déli 13—14 óra között a szovjet bombázórepülőgép-kötelékek csapást mértek a városon átvonuló német I. SS páncéloshadtest csapatai ellen. A német csapatok emberveszteségei ismeretlenek. (Megjegyzendő, hogy a városban — elsősorban a légitámadások során — összesen 233 német és 14 magyar katona halt meg. A katonák az alsóvárosi temetőben nyugszanak: az egyik sírban 142 német katona, a vele szemben levő tömegsírban pedig 91 német és 14 magyar katona nyugszik.) A március 25-i szovjet légitámadás során a polgári lakosság 28 halottat vesztett. Március 26-án délután 14 óra körül az amerikai 15. hadászati légi hadsereg vadászbombázó-kötelékei is megjelentek a Dunántúl légterében. Az egyik, P—51 „Mustang" típusú vadászgépekből álló kötelék a Balatontól északra húzódó utak hadiforgalmát lőtte. Többek között gépfegyvertámadás érte — Balatonfüredről visszavonuló és — a Kékkút községtől északkeletre elterülő erdőben pihenő magyar ,,Illey" folyamör-harccsoportot, kisebb emberveszteséget okozva a magyar egységnek. (Egy ember meghalt, többen megsebesültek.) Ugyanezen amerikai vadászcsoport Karmacs légterében megtámadta a — Tapolcánál előnyomuló szovjet 27. hadsereget bombázó — német 2/1. zuhanóbombázó-osztály egyik kötelékét is. A légi harcban az amerikai vadászgépek az egyik német FW—190 típusú zuhanóbombázó-gépet lelőtték. (A gép pilótája — Norbert Schmidt főhadnagy — életét vesztette.) 140 * Miután a szovjet 46., 4. és 9. gárdahadseregek és a 6. gárda-harckocsihadsereg március 26— 27-én elérte, majd menetből áttörte a Rába mögött kiépített német—magyar „Zsuzsanna" vonalat, március 27-én a magyar 101. honvéd vadászrepülő-ezred három osztályának maradványait a szombathelyi és váti repülőterekről a németországi Petersdorf repülőterére telepítették át. A 101 /I. vadászrepülő-osztály 1. százada 6 db, a 2. század 9 db, a 3. század 8 db üzemképes, de bevetésre alkalmatlan géppel rendelkezett. Ali. osztály 21 db üzemképes, de csak 4 db harcba vethető géppel; a III. osztály pedig 16 db üzemképes, de bevetésre alkalmatlan géppel rendelkezett. A németországi Grosspetersdorfba áttelepített magyar 101. vadászrepülö-ezred március 28-án 12—16 óra között hajtotta végre utolsó dunántúli — és egyúttal magyarországi — bevetését. Déli 12 óra 06 perckor a 101/5. vadászrepülőszázad (pk.: Báthy hadnagy) négy gépe a Kenyéri, Celldömölk, Vát közti utak szovjet hadiforgalmát támadta. Az erős szovjet csapatlégvédelmi tüzérségi elhárítás ellenére 10 db tehergépkocsit kilőttek, 8 db-ot megrongáltak, s kilőttek egy mozdonyt. A délutáni órákra a repülőgépjavító műhelyek az I. osztály 27 db gépéből 16 db-ot harcba vethető állapotba hoztak. Így az I. osztálytól 15 óra 40 perckor 8 db gép startolt (ebből egy a startnál összetört, egy pedig műszaki hiba miatt rövidesen visszafordult.) A 6 db gépből álló kötelék (pk.: Szentgyörgyi zászlós) azonban Vát körzetében erős szovjet légvédelmi tüzérségi tűzbe került, s mikor 16 óra 10 perckor 6 db szovjet LA—5-ös vadászrepülőgép tűnt fel 4500 méteres magasságban — a magyar kötelék harc nélkül visszafordult. 141 Mivel március 29. és április 4. között a szovjet 2. és 3. Ukrán Frontok hadseregei fokozatosan elhagyták Magyarország területét, s — menetből áttörve a német birodalmi védőállást — Németország területén üldözték a hátráló német erőket, a német I. repülőhadtest kötelékei csak néhány esetben hatoltak be a Balaton légterébe. Április 5-én 13 órakor német repülőgépek bombázták Pápát (a Szent István u. 28. sz. alatt egy polgári személy életét vesztette), majd április 7-én éjszaka rendeltek el légiriadót Veszprém körzetében, de légitámadásra nem került sor. Április 22-én este német éjszakai bombázógépek jelentek meg a légtérben, s Székesfehérvár körzetében (pl. Gárdonynál) bombázták a szovjet csapatok felvonulási útvonalait. 14A németek által kiürített Veszprém megyei katonai repülőtereket 1945. március végétől a szovjet 3. Ukrán Front 17. légi hadserege (pk.: V. A. Szugyec marsall; harcálláspontja: Veszprém) szállta meg. A Veszprém-jutási repülőteret a 244. bombázórepülo-hadosztály részei (kétmotoros ,,Boston" és PE—2-es repülőgépekkel) vették birtokba. m A pápai repülőtérre a 306. csatarepülő-hadosztály települt. A tapolcai, a nagyvázsonyi, várpalotai, kenyéri, valamint a Székesfehérvár körzetében levő repülőtereket a szovjet 9. vegyes csatarepülö-hadtest csata- és vadászrepülő-egységei szállták meg, s innét indultak bevetésekre a már Németország területén támadó 3. Ukrán Front hadseregeinek támogatására. A bécsi támadó hadműveletben különösen kitűntek a légi hadseregnek alárendelt 288. és 194. vadászrepülő-hadosztályok (parancsnokai: B. A. Szmirnov és F. N. Gyementyev ezredesek) és a 306. csatarepülő-hadosztály (pk.: A. V. Ivanov ezredes). 144 Mivel 1945. április 5—17. között a 3. Ukrán Front parancsnoksága — Tolbuhin marsall vezetésével — Veszprémben (Újtelep) működött, a frontparancsnokság futárrepülő-egysége (PO— 2-es típusú repülőgépekkel) Veszprémtől északra (a mai Felszabadulás úti lakótelepen), a volt Csomay-majornál állomásozott. (A frontparancsnokság április 17—19-én Pápára, majd onnét tovább települt.) 436
