A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 16. (Veszprém, 1982)

Éry Kinga: Újabb összehasonlító statisztikai vizsgálatok a Kárpát-medence 6–12. századi népességeinek embertanához

28 Nylkolajevka-Kazatazkoje 30 Neapel 29 Zolotaja Balka 73 Mlkulcïce Ю4 ABRAHAM 84 NOVÉ ZAMKY 109 DOLNYJATOV 71 Weingarten 7 Szkíták, Éezak-Pontua 31 Zavetnoje HO FELQYÖ 106 CEGLÉD 114 OROSHÁZA 17 SZATYMAZ 112 KARDOSKÚT 84 Änderten 88 Nueplingen 60 DrevIJánok 115 P T U J 87 Mannheim 111 JASZDÓZSA 5 Gerenda váza» müv., Ukrajna 74 Pltten 68 Jura 69 Nyugati frankok 65 Bonaduz 90 SZEKSZÁRD 113 KÉRPUSZTA Ю7 CSATALJA 42 Mordvinok 61 Poljánok 59 Dregoviceok 63 Radimicaek 34 Aleó-Káma 36 Caepca - medence 96 VIRT 118 R U S О V С Е Ю1 HONF. KOR C-CSOPORT 33 Ceernahov müv., Moldávia 82 Szeverjánok 98 Nitre- L u p к а 120 ZALAVAR 32 Ceernahov müv., Közép - Dnyeper 92 TISZADERZS 85 PÓKASZEPETK 12 Tagar I 13 Tagar II 4 Gerendavázaa müv., Alsó-Volga 14 Tagar III 43 Bajram Ali 50 Mingeceeur VI 72 Joaefov 37 Kamüelü Tarnak 52 Verhnye Szaltovó 2 Andronovö müv., Kazaheztán 21 Tuz Gür 97 ZELOVCE 20 Nomádok, Dél-Tadzalkieztán feladata lenne a különböző periódusok etnikai sajátosságait feltárni, erre azonban jelenleg nincs lehetőség. Először, mert az embertanilag feldolgozott sorozatok több mint fele régészetileg publikálatlan. Másodszor, mert még a régészetileg publikáltak esetében is nehéz pontosan megállapítani, hogy mikor nyitották és meddig használták a temetőt, hogy népességét milyen mértékben alkották korábbi periódusok továbbélői és újonnan érkezettek, hogy a vizsgált koponyaleletek a temető milyen korú sírjából valók stb. stb. A vizsgálatok során tehát nem volt lehetőség sem a kettes, sem a hármas időbeosztás figyelembevételére, s ezért az egész 230 éves időszak egy<»séges egészként, azaz egyidejű sorozatokként került elemzésre. A sorozatoknak az 1. és 2. táblázaton megadott évszázadai az embertani publikációkban szereplő korhatározást követi, amelyből csupán annyi állapitható meg, hogy a korai időszakot jóval kevesebb sorozat képviseli, mint a későit. Azt az embertani sokszínűséget, amit a történeti és régészeti források jeleznek, mindazonáltal jól szemlélteti már a 22 avar kori minta klasztereken belüli eloszlása is. Az 1. klaszterban van ugyanis a minták 27,3% -a, a 2. klaszterban a minták 31,8% -a, a 3. klaszterban a minták 36,4% -a s a 4. klaszterban a minták 4,5% -a. Figyelembe véve továbbá, hogy a 2., 3., 4. és részben az 1. klaszter népessége is keleti eredetűnek volt minősíthető, az is megállapítható, hogy a minták, minden időrendi, mintavételi és számbeli hiányosságuk ellenére, az avar kori népességek zömének keleti eredetére vonatkozó történeti megállapításokat is jól tükrözik. Az avar kori leletanyag sokszínűségét még egy általános adat szemlélteti. Igen kevés alkalommal, mindössze az elméletileg lehetséges esetek 5,2 százalékában volt észlelhető az egyes sorozatok között közeli hasonlóság, feleannyi esetben sem, mint az Árpád-kori sorozatok között. 2. Az egyedi minták vizsgálata A) Az egyes minták értékelése elsősorban az adott klaszterba vagy szubklaszterba tartozásuk alapján történt. További támpontot a minta saját szignifikáns analógiáiból szerkesztett dendrogramok szolgáltatták. A dendrogramon vastagabb vonal határolja körül az adott mintához elsődlegesen hasonló sorozatokat. A mutatkozó jelenségek megfelelő történeti értelmezése érdekében azonban szükségesnek látszott közreadni azon Kárpát-medencén kívüli minták dendrogramját is, mely minták az egyes, Kárpát-medencei sorozatok elsődleges analógiáit jelentik. Ez alól kivételt csupán az l/a szubklaszterba tartozó sorozatok jelentenek, ha elsődleges analógiáik ugyanazon szubklaszterból származnak. Ilyen esetekben ugyanis a hasonlóság, az l/a szubklaszterral kapcsolatban mondottak alapján, közelebbi értékelésre nem nyújt támpontot. A 22 avar kori sorozat főbb jellemzői az alábbiak. ADORJÁN. 6. SZ. TANYA (No. 76, 3. klaszter, 41