A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 16. (Veszprém, 1982)

Veress D. Csaba: Légi harctevékenység a Balaton térségében

VERESS D. CSABA LÉGI HARCTEVÉKENYSÉG A BALATON TÉRSÉGÉBEN (1944. október—1945. március) A szovjet 2. és 3. Ukrán Frontok Magyarország térségében vívott debreceni és budapesti támadó hadműveleteinek időszakában (1944. október 6—1945. február 16.), továbbá a balatoni védelmi hadmüvelet előkészítése (1945. február 16—március 5.) és végrehajtása (március 6—15.), s végül a bécsi támadó hadművelet idején (március 16— április 4.) a Dunántúl légtere súlyos küzdelmek színterévé vált. 1944 augusztusában a német hadászati védelem déli szárnyának áttörésére, a romániai, jugoszláviai és magyarországi hadműveletek támogatására a Szovjet Legfelsőbb Főparancsnokság a 2. és 3. Ukrán Frontoknak közvetlenül alárendelt 5. és 17. légi hadseregeket alkalmazta. A két légi hadsereg alárendeltségében négy légihadtest-parancsnokság, illetve 21 repülöhadosztályparancsnokság működött. A hadosztály-parancsnokságoknak 61 repülőezred volt alárendelve. A 28 vadász-, 18 csatarepülő-, 6 nappali és 7 éjszakai bombázó, valamint két felderítő repülőezredben a hadmüveletek kezdetén összesen 791 vadász-, 640 csata-, 192 nappali és 171 éjszakai bombázó, valamint 102 felderítő repülőgép tartozott. A repülőgépek alkalmazás szerinti megoszlása egyértelművé teszi, hogy a repülőegységek elsődleges feladata a földi (lövész-, lovas, gépesített és páncélos) csapatok harcászati jellegű támogatása volt. A repülőgép-állomány mintegy 20% -át kitevő bombázógépek ugyanakkor az ellenség közeli hadműveleti mélységében felderített célpontok (vasúti és közúti csomópontok, összpontosítási és hadtápkörzetek) elleni csapásokat hajtották végre. Az ellenség hadműveleti mélysége ellen a főparancsnokság közvetlen alárendeltségében levő távolbombázó magasabbegységeket alkalmazták.

1 a) Légi harctevékenység a szovjet hadsereg debreceni támadó hadművelete, valamint a budapesti támadó hadmüvelet első szakaszának időszakában. (1944. október 6—december 12.) A magyarországi hadműveletek előkészületeinek időszakában, 1944. szeptember 14-től a szovjet távolsági bombázókötelékek indítottak támadássorozatot — ekkor még egyidejűleg az 1944. április 3-tól támadó Földközi-tengeri Szövetséges Stratégiai Légierő (MASAF) amerikai és brit magasabbegységeivel — a magyarországi célpontok rombolására. Ennek keretében zajlott le szeptember 19-én éjszaka a székesfehérvári vasúti csomópont elleni nagyarányú légitámadás. 1944 októberében — a debreceni támadó hadművelet idején — a Dunántúl légterében kizárólag a szovjet 2. Ukrán Frontnak alárendelt 5. légi hadsereg (pk.: Sz. K. Gorjunov vezérezredes) 3. és 5. gárdacsatarepülő- és 3. gárda vadász repülő-hadtesteinek kötelékei jelentek meg. A légi hadsereg hadműveleti alárendeltségében tevékenykedett az I. román repülőhadtest 1., 2., 3. vadászrepülő- és 1., 2. bombázórepülő-ez

rede összesen mintegy 170 db német gyártmányú Messer schmidt Me. 109-es vadász-, valamint Junkers Ju. 88-as és Henschel He. 129-es csataés bombázó-repülőgéppel.

2 Az első kombinált szovjet—román légitámadásra 1944. október 6-án került sor: román Messerschmitt Me. 109 típusú és szovjet (amerikai gyártmányú) Airocobra típusú vadászrepülőgépek déli 11 óra 45 perc és 15 óra 30 perc között több, egymást követő hullámban támadták a dunántúli német és magyar repülőtereket (Székesfehérvár körzetében, Pápán stb.), közúti és vasútvonalakat.

3 A következő szovjet légitámadásra csak 1944. október 29-én — a 2. Ukrán Front budapesti támadó hadműveletének megindításakor — került sor. A nap folyamán a szovjet 5. légi hadsereg 3. gárdacsatarepülő-hadtestének IL—2-es kötelékei három hullámban bombázták és géppuskázták a várpalotai repülőtéren állomásozó magyar 102/2. szállítórepülő-századot és a Repülő Kísérleti Intézet (RKI) egységeit.

4 A 2. Ukrán Front 46. hadserege által megindított budapesti támadó hadművelet első szakaszában (1944. október 29—november 4.), valamint a 2. és 3. Ukrán Frontok Budapest bekerítésére indított együttes támadás idején (1944. november 7-től) a Balaton térségében jelentős szovjet légitámadásokra nem került sor. Az 1944. november 7-től a harcokba bekapcsolódó szovjet 3. Ukrán Front 17. légi hadseregét a Mohácstól délre — Apatin és Bezdán térségében — kibontakozó hídfőharcok kötötték le a hónap végéig. Ezért 1944. november 20-ig a Dunántúl központi légterét továbbra is a MASAF amerikai 15. hadászati légi hadseregének bombázó- és vadászrepülőgép-kötelékei uralták. November 19-én a délelőtti órákban tömeges amerikai vadászbombázó-támadások érték a Balaton körzetének közúti és vasútvonalait, majd déli 12 óra 50 perckor szórványos bombaledobásokra került sor Keszt413