A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 16. (Veszprém, 1982)

Éry Kinga: Újabb összehasonlító statisztikai vizsgálatok a Kárpát-medence 6–12. századi népességeinek embertanához

2. ábra. A Kárpát-medencei minták lelőhe Figure 2. Sites within the Carpathian Basin (ace összetételét figyelve ugyanis jól látható, hogy hasonló embertani jelleg mögött nem áll szükségképpen ugyanazon etnikum, mint ahogy láthatóan az sem szükségszerű, hogy egyazon etnikum képviselői ugyanazon embertani formakörhöz tartóz-' zanak. 1/b szubklaszter. Formailag az l/a szubklasztertől elsősorban arcvázának alacsonyságában tér el. Lelőhelyei az előbbinél kisebb területről, a Kárpát-medencétől a Káma vidékéig terjedő erdős steppe és lomberdő övezetéből valók. E szubklaszterban található a keleti finn vidék négy mintájából három, az öt „keleti szláv" mintából négy, a csernahov-műveltség mindkét mintája, továbbá a Kárpát-medencéből három avar kori minta (13,6%), az egyetlen 9. századi minta, egy honfoglalás kori minta (25,0% ) és két Árpád-kori minta (11,1%). 1/c szubklaszter. Az előző két szubklasztertől valamivel hosszabb és magasabb agykoponyájával, szélesebb és magasabb arckoponyájával tér el. Lelőhelyei két kivétellel a Dnyepertől keletre eső térségből valók, ilyenformán az 1/c szubklaszter, a nyugati l/a szubklaszterhez viszonyítva, egy keleti hosszű fejű csoportot képvisel. A szubklaszterben csupán egy Kárpát-medencei, avar kori minta (4,5% ) található. 2. klaszter A vizsgálati anyag következő nagy csoportja, amely a sorozatok 32 százalékát foglalja magába. 38 (az 1. és 2. táblázat sorszámozása szerint) ng to the sequence numbers of Tables 1 and 2) Népességére az europid túlsúly, koponyaformájára a mérsékelt fokú rövidfejüség (szubbrachykrania) a jellemző. A 2. klaszter lelőhelyei KözépÁzsia keleti részétől a Dnyeperig terjedő steppeövezetből valók. Lelőhelyei a Dnyeper és a Keleti-Kárpátok közötti területről nem ismertek, de megtalálhatók a Kárpát-medencében, sőt egy esetben Nyugat-Európában is. A 2. klaszter két szubklaszterra oszlik. 2/a szubklaszter. Lelőhelyei az egész 2. klaszter területéről ismeretesek. Etnikai összetétele minden bizonnyal kevert, amelyből azonban a ,,szaka" és „szarmata" minták zöme hiányzik. A 2/a szubklaszterban öt avar kori (22,7% ), három honfoglalás kori (75,0% ) és négy Árpádkori (22,2% ) szériát találni, melyek közül elsősorban a- honfoglalás kori minták jelentős részaránya érdemel figyelmet.

6 A szubklaszter érdekessége azonban lelőhelyeinek területi—kronológiai eloszlásában van. Ha ugyanis a Dnyepertől keletre eső mintáit az i. sz. 4. század előttiekre és az i. sz. 4. század utániakra bontjuk, a kilenc korai mintából hetet az ázsiai térfélen (No. 9, 11, 15, 16, 17, 18, 19. lelőhelyek), a hét késői mintából hatot az európai térfélen találunk. Feltételezhető tehát, hogy a 2/a szubklaszter népességeinek zöme az i. sz. 5. század táján húzódhatott Közép-Ázsiából egyrészt a Volga mentén észak felé (No. 38, 39, 40. lelőhelyek), másrészt nyugat felé a Dnyeper vonaláig