A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 16. (Veszprém, 1982)

Sági Károly: Magyar néphagyományok a második világháború katonáinak tudatában

nek. Ha sok a gyerek és nem férnek el a lócán, akkor a „karosszékeken" is ülnek. A kenyér az apa előtti helyen van állandóan az asztalon, egy „törölközővel" letakarva. A két ablak között függ a feszület a falon, itt vannak a szentképek is felakasztva. Ha kedves vendég érkezik a házhoz, ő ül a családfő helyére. A gyerekek rendesen a karoslócán tanulnak meg járni, mert az asztal a padhoz tolva megakadályozza, hogy leessenek. Ha házasság révén kevesebbedik a család, akkor az „elsőház" teljesen a vendégszoba szerepét tölti be, amit nem használnak. — Kovács József, rk. hentes, 1923, Szurdokpüspöki. 2. ábra. Szurdokpüspöki „nagy ház" 2. иллюстрация. «Большой дом» из Сурдокпюшпек 114. „Nagy ház" az első- vagy tisztaszoba neve. „Kicsi ház" a lakószoba, „sütő" a konyha. — Marti Gáspár, rk. fm. 1923, Kézdiszentlélek. 115. „Alsópadlás" a szoba padlója, „felsőpadlás" a mennyezet neve. — Páll István, rk. fm. 1910, Szentkatolna. 116. „Padlott szoba" a lepadlózott szoba. „Tapaszos házfőggye" van a földes szobának. — Marti Gáspár, rk. fm. 1923, Kézdiszentlélek. 117. „Betárazott ház" a tűzfal nélküli ház neve. Iván Kálmán, rk. fm. 1923, Vöckönd, Zala m. 118. „Bütüs ház", tűzfalas, nyeregtetős épület. „Esztergás ház" a tűzfal nélküli, sátortetős ház. Marti Gáspár, rk. fm. 1923, Kézdiszentlélek. 119. „A tornác" nyitott folyosó a ház előtt. Az „eresz" belécezett folyosó a ház előtt. „Ereszhéj" a ház eresze. — Salló Dávid, rk. fm. 1923, Csíkszentmárton. 120. „Kódisállás" a nyitott tornác neve. — Szipőcs István, rk. fm. 1923, Kerkanémetfalu. 121. Zsúpos házaknál „papkéve" a szeges elején álló díszes fonáscsutak neve. — Sági János, rk. gazd. alkalmazott, 1910, Nemesbükk. 122. „Szeges" zsúpos házaknál a csúcsnál lévő vastagabb fedés. — Kozma Ferenc, rk. fm. 1923, Szigliget. 123. „Tora" a zsúpos háznál a kúpcserepeket helyettesítő fonás. — Tóth Pál, rk. fm. 1923, Csatár. — Iván Kálmán, rk. fm. 1923, Vöckönd. 124. „Péntölös" a zsúpolásnál az alsó kéve neve. Erre kerülő sort „gicának" nevezik. — Sági János, rk. gazd. alkalmazott, 1910, Nemesbükk. 125. A „péntölöst." fedő kévesornak „nősténykéve" a neve. — Tóth Pál, rk. fm. 1923, Csatár, Zala m. 126. „Barátkéve" a zsúpolásnál a legalsó sorba kerülő kéve neve. — Iván Kálmán, rk. fm. 1923, Vöckönd. 127. „Kanykéve" zsúpolásnál a legalsó sorba kerülő kéve neve. — Tóth Pál, rk. fm. 1923, Csatár, Zala m. 128. Elbeszélő nagyapja szerint, ha a házról leszedett régi zsúpot eldobják, vagy más célra használják fel, leég a ház. Szerinte nagy mennydörgéskor kell a régi zsúpot elégetni. — Sági Jenő, rk. fm. 1923, Vöckönd. 129. A házról leszedett régi zsúpot el szokták almozni. — Szabó Károly, rk. fm. 1923, Pölöske, Zala m. 130. Üjholdkor nem jó zsúpolást kezdeni, mert férges lesz az. — Ekler Károly, rk. fm. 1923, Zalaegerszeg . 131. Napnyugta után nem viszik ki a szemetet a házból. — Gubányi Imre, rk. fm. 1923, Kerekegyháza. 132. Lányos házaknál nem szabad a szemetet bent hagyni, mert nem lesz kérője a lánynak. — Mátyás János, rk. fm. 1923, Monó, Szilágy m. 133. Az ajtó felé nem szabad seperni, „mert kiseprik a szerencsét". — Gedeon Zoltán, tanító, Szentegyházasfalu. 134. Szobát nem szabad az ajtó felé seperni. — Katona Ferenc, rk. fm. 1923, Andrásfalva, Románia. 135. Seprést az ajtónál kell kezdeni, és befelé kell haladni vele, hogy a „szerencsét ki ne seperjék". — Somogyi Károly, ev. őrmester, 1921, Békéscsaba. 136. „Édesanyám rossz szokása, hogy napszállta után nem viszi ki a szemetet. Azzal magyarázza ezt, hogy ha kiviszi a szemetet, kiviszi a szerencsét is!" Miklóssy István, rk. tisztviselő, 1919. Brassó. 137. Az elbeszélő szomszédja megverte egyszer a lányát, mert reggeli seprés után napkelte felé vetette el a szemetet. — Dobra József, rk. fm. 1923, Kiskunhalas. 373