A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 16. (Veszprém, 1982)

Sági Károly: Magyar néphagyományok a második világháború katonáinak tudatában

Akkor legyen ott, megtalálja a fiát. Ügy is lett. Hét év múlva kinyílt a pinceajtó, és az asszony elevenen találta a kriptában a fiát. A gyerek ekkor már 8 éves volt, de beszélni nem tudott. Megtanították beszélni, és akkor elmesélte, hogy egy nagy kígyóval élt együtt, az tanította meg, mit ehet. — Kelemen István, rk. szobainas, 1923, Putnok, édesapjától hallotta, aki gazdasági cseléd volt. 7. ,,Nemesapátiban nem is olyan régen szőlőforgatáskor egy kőkecskét találtak, emi tele volt arannyal". — Nagy Lajos, rk. fm. 1923, Nemesapáti, Zala m. 8. „Zalatilaj határában a Törökházi részben egy aranyasztal van elásva, ami a törököké volt. A pontos helyet azonban nem tudja senki." A temetői dűlő dimbes-dombos. „Itt két vasfazék pénzt találtak." ,,Egy mérnök meg is fúrta ezeket a dombokat és azt mondta, nagy értékek vannak bennük." A pénzeket úgy találták, hogy valami ,,garaboncás" járt a faluban, és volt hely, ahol tejet kért. Ez mutatta meg köszönet fejében az elásott pénz helyét. Volt család, amelyik ki is ásta a pénzt. A falu „kupában" fekszik. Valamikor a dombon is épületek voltak. Itt gyakran találnak vakolatdarabokat, csontokat stb. — Farkas Jenő rk. fm. 1923, Zalatilaj. 9. Zalaapátiban, nem is olyan régen, erdőirtáskor egy nagy boltozott alagutat találtak. Az alagútban „négy aranyökör, aranyszekér és arany iga volt". Sági János, rk. gazd. alkalmazott, 1910, Nemesbükk. 10. Kistályán a „fehér papoknak" sok pénze van elásva egy pincében. Volt egy pinceforma hely, ott sokan ástak már, de csak „békát" találtak. — Ipacs András, ref. fm. 1923, Tiszaszőlős, Heves m. A MÚLT EMLÉKE 11. „Rika erdőségben" van egy magas hegy, amit „Bódi-tetőnek" hívnak. Itt állt Attila vára. Pár év előtt ástak is itt, és megtalálták a borospincét. Ebben a várban lakott Rika királyné. Amikor a királyné meghalt, a Rika patak medrében temették el, sírjára pedig hatalmas kősziklát hengerítettek. A sírba sok kincset raktak. — A „Rika erdőben" élt valamikor egy „Dregus" nevű haramia. Ez kilenc falu lakóit fosztogatta. A Dregus család igen szégyenli ezt az ősét. — A tatárjárás idején Rabsán vezér támadta meg a falut. A magyarok a vesztett csata után az „almási baralang" felé húzódtak vissza. Rabsán hídjánál a magyarok vezére megölte Rabsán tatár vezért, erről a híd neve. Az „almási baralangba" húzódott magyaroknak háromhónapi ostrom után elfogyott az élelmük. Ekkor hamuból hatalmas kenyeret sütöttek. Egy vakmerő ember felkúszott a sziklára, és megmutatta a tatároknak a hamukenyeret. A tatárok látva, hogy milyen sok élelmük van a magyaroknak, dühösen elvonultak. Ez az ember másnap újra felkúszott a sziklára a hamukenyérrel. Amikor látta, hogy az ostromló tatároknak nyoma sincs már, örömében lezuhant a szikláról, és szörnyet is halt. Veress Miklós, unitárius, fm. 1923, Vargyas. 12. A „Török út" az „öregkőhöz" vezet. Van ott egy barlang, amely ma már meglehetősen eltömődött, de azt mondják, valamikor hatalmas volt. A török jöttének hírére a tokodiak a barlangba menekültek. Kényelmesen el is fértek. Nem is lett volna semmi baj, de az egyik aszszonynak tisztába kellett tennie a kicsinyét. Kivitte a gyereket megmosni egy forráshoz. Egy török észrevette az asszonyt, és követte a barlangig. A törökök az utolsó szálig legyilkolták a falu lakóit." — Kovács Béla, újságíró, Tokod. 13. Pusztaszentlászló község neve onnét származik az elbeszélő szerint, hogy a falu valamikor elpusztult. A temető mellett, ahol valamikor a régi falu állott, az elmúlt években igen sok „kőedényt" találtak a szántó béresek. Fuller István intéző vitte el ezeket. Az elpusztult falu temploma a „harangoskút" helyén állott. Amikor úgy 50 év előtt a kutat ásták, „szent edényeket és kőből való szenteket" szedtek ki belőle. A temetőben kolostor állott. Ennek az elbeszélő szerint igen nagy pincéje volt. „Egy vak embert, aki igen akart bort inni, kötélen 16 m mélyre eresztettek le a pincébe, akkor elájult." Azóta nem találják a pince bejáratát. — Németh István, Pusztaszentlászló. 14. Pusztaszentlászló neve onnét származik, hogy egyszer elpusztult a falu. „Amikor a törökök jöttek, az egész falu a templomba menekült. A templom népestül elsülyedt. A temető alatt van egy kút, itt volt a templom." Itt még ma is lehet kőből faragott szenteket találni. „Nagy András uraság legelője ez a terület. Az uraság Pestre vitte a múzeumba ezeket a szenteket." A temető körül volt a régi Szentlászló falu. Téglát és vakolatdarabokat ma is sokat lehet itt találni. „A törökcsapás" régi út, amelyet ma már nem használnak. A mai temető irányába vezet ez az út. A temető alatt egy nagyon nagy pince van. Erre 30—40 éve akadtak rá, amikor „éppen a lejárati lépcsőre tettek le egy halottat." Volt a faluban egy teljesen „világtalan" ember. Ez vállalkozott rá, hogy lemegy a pincébe, „de az akkori tisztelendő nem engedte. Ekkor lámpákat eresztettek le a pincébe. Ezek azonban hamar elaludtak. A lámpa fényénél hordókat és iratokat láttak", amiből azt állapították meg, hogy a pince egy kolostorhoz tartozott egyszer!" — Pétery Lajos, ev. fm. 1923, Pusztaszentlászló. 15. Ahol most a temető van, ott valaha falu állott, amely a „törökfutáskor" pusztult el. Házalapokat, téglákat lehet itt találni. „Találtak már egy kutat is." — Horváth József, rk. fm. 1910, Karmacs. 16. „Nagyút mellett van egy régi falu, amit még a törökök pusztítottak el." Ez a régi falu a „Csárdamajor" mellett kezdődik. Itt volt a falu temploma is. Sok épület fundamentumát lehet itt látni. Ezek a házalapok „patakkőből" készültek. Beljebb a földekben jól láthatók a széles, kelet— nyugati irányú út nyomai. „Megvan a régi Vendel-szobor is, amely a megyei út mellett áll." — Guti Imre, rk. fm. 1923, Nagyút. 17. Alsókustányban gróf Batthyány erdejében régi templomrom áll. A torony még megvan. A gróf nem engedi elpusztulni, ki szokta javíttatni. — Sági János, rk. gazd. alk., 1910, Nemesbükk. 366