A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 16. (Veszprém, 1982)

S. Lackovits Emőke: A köveskáli református templom ülésrendje

pott vezető szerepet, de mellette bizonyos vállalkozásokra (adásvétel, bérleti jogviszonyok) is sor került. Nem szabad itt megfeledkezni arról sem, hogy bár a községben az erdőgazdálkodás a szőlőművelés mellett másodlagos szerepet töltött be, magasabb szempontú erdőkezelésről nem beszélhettünk, de az erdő mindennapi haszna mégis 1. A magyar korona országainak mezőgazdasági statisztikája. IV. rész. Magyar Statisztikai Közlemények. Bp. 1900. Új folyam, XXVII. köt. 30—31. I. tábla. 2. EGYED, Á: Falu, város, civilizáció. Bukarest, 1981. 201. 3. Magyarország helységnévtára. Bp. 1895. 589. 4. KERESZTESI, B: Magyar erdők. Bp. 1971. 296. 5. Mezőgazdasági statisztikai adatgyűjtemény, 1870— 1970. Földterület, 3. Községsoros adatok. Bp. 1971. 327. 6. BEDÖ, A: A magyar állam erdőségeinek gazdasági és kereskedelmi leírása. Bp. 1896. IV. köt. 720. 7. Valószínűleg azonos értelmű az eresztvény kifejezéssel. L: CZUCZOR, G—FOGARASI, J: A magyar nyelv szótára. Bp. 1864. 385: „Eresztvény: olyan fiatal erdő, mely a kivágott fák gyökereiből sarjadzik fel, vagy oly kivágott erdő, mely magából sarjakat ereszt, máskép: surjány, haraszt. Erdő, liget értelemben gyakran előjön a régi oklevelekben." 8. Hasonló határjelölési mód a Bakonyban. L: HEGYI, I: A népi erdőkiélés történeti formái. Bp. 1978. 139. Figyelemre méltó, hogy Magyarországon határjelölésként a 13. sz.-tól fa köré földhányást húztak. L: CSŐRE, P: Magyar erdőgazdálkodás története. Középkor. Bp. 1980. 84. 9. BEDÖ, A: i.m. IV. köt. 720. 10. KOLOSSVÁRY, Sz-né: A magyar erdőgazdaság történeti fejlődése. In: Az erdőgazdálkodás története Magyarországon. Bp. 1975. 64. 11. A Tapolcai Királyi Járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság 1438/1888. sz. végzése. jelentős volt. Végső sorban azonban a grófbirtokosság elsőrendűen egy szűkebb közösség érdekeit szolgálta, jelezve, hogy a kapitalizmus időszakának falusi közössége már nem egységes, hanem különböző kisebb érdekközösségeket foglalt magában.

23 12. Révai Nagy Lexikona. Bp. 1912. VI. köt. 622. 13. CSIZMADIA, A: A falusi közösségek szervezete és működése Magyarországon 1848 és 1944 között. In: Tanulmányok a falusi közösségekről. Pécs, 1977. 39—40, 44—47. 14. TÁRKANY SZOCS, E. Erdőbíró. In: Magyar Néprajzi Lexikon. Bp. 1977. I. köt. 714. 15. L: HEGYI, I: A népi erdőgazdálkodás jogszokásairól. In: Az erdőgazdálkodás története Magyarországon. Bp. 1975. 497—502. 16. A numera elsődlegesen számot jelent, de jelenthet cédulát is, amit kihúznak. L: SZINNYEI, J: Magyar tájszótár. Bp. 1893. I. köt. 1527. BALLAGI, A: Kaszárnyai szók. Magyar Nyelvőr. Bp. 1877. 234. 17. Az erdöhasználat népi jogszokásaira 1. HEGYI, I. idézett műveit. 18. TÁRKÁNY SZŰCS, E: Magyar jogi népszokások. Bp. 1981. 624. 19. A magyar korona országainak mezőgazdasági statisztikája. IV. rész. Magyar Statisztikai Közlemények. Bp. 1900. Üj folyam, XXVII. köt. I. tábla. 20. VAJ KAI, A: Balatonmellék. Bp. 1964. 43. 21. OLÁH, J: Balaton mellyéki tudósítások barátságos levelekben. Tudományos Gyűjtemény. 1834. III. köt. 51—96. 22. TÁRKANY SZŰCS E: i.m. 518. 23. A szentbékkállai grófbirtokosság szerepének és működésének nem kellően felderített részleteit a Kálimedence jogszokásainak és népi jogéletének további kutatása során kívánom tisztázni. JEGYZETEK 308