A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 16. (Veszprém, 1982)

S. Lackovits Emőke: A köveskáli felső és alsó református temető 18. és 19. századi sírjelei

13. Félkörívlezárású, egyetlen hullámvonallal és szomorúfuzzel díszített, tégla alakú felirati táblás sírkő 1885-ből a következő, amelynek fel­irata: ,,Itt nyugszik Pálffy Sándorné szül Györffy Lidia élt 59 évet áldás és béke hamvaira" (13. ábra). 13. ábra. Pálffy Sándorné Györffy Lidia sírköve, 1885 Abb. 13. Grabstein von Sándorné Pálffy Lidia Györffy, 1885 14. A XIX. sz. második feléből való, díszítmé­nye és formája alapján a korszakban általában a legterjedelmesebb felirattal rendelkező sírjel. Fent az eddigiekhez hasonlóan peremmel ellátott, két alsó végén enyhén kifelé hajló, félköríves zá­ródású, alsó része vésett, keretes, felső jobb és bal oldalán legyeződíszú kőtábla. Felső részének közepén nyolc szirmú, aprólékosan megmunkált domború kővirág — minden bizonnyal rozetta díszíti. Vésett felirata a következő: „Itt E sirbann Nyugosznak Két testvér atyafiak Kik e földi éltekben Szüntelen együtt laktak Nemzetes Laki Erzsébet Asszony Néhai T. Sudár Nagy Sámuel Ur özvegye Élt 79 éveket és Nemzetes Laki Theresia hajadon aki élt 75 Kimúltak e világból .... évben" (évszáma olvashatatlan.) Az eddigi, rendelkezésre álló anyakönyvi ada­tokból nem sikerült megállapítani a halálozás évét (14. ábra). 14. ábra. Sudár Nagy Sámuelné Laki Erzsébet és Laki Terézia sírköve, XIX. sz. vége Abb. 14. Grabstein von Sámuelné Sudár Nagy Erzsébet Laki und Terézia Laki, Ende des XIX. Jahrhunderts Az alsó temető sírjelei a XIX. sz. második felé­ből valók, többnyire kőfaragómesterek műhelyé­ben készültek, a kor polgári ízlésének megfelelő­ek. Nagyságra, díszítményre és feliratra egyaránt különböznek a XVIII— XIX. sz. első felében álli­tottaktól. Az első temető sirjeleinek felső záródá­sa változatosabb, mint a korábbi, felsőtemető-be­lieké. A domború díszítmények eltűnnek, helyü­ket vésett ékítmények foglalják el, ezek azonban szemben az előző korszak változatos kőrozettái­val, egysíkúakká váltak, ugyanaz a bánatot jel­képező szomorúfűz jelenik meg minden sírkö­vön. A feliratok általában — hasonlóan az előző korszakhoz — a sírban nyugvó nevét és születé­si, valamint halálozási évét tartalmazzák. Van egy-egy kifejezés, amely az eddigiekhez képest új, de a korszakban általánosan megtalálható a felirati táblákon: ,,E sir fedi hidegült tete­meit ..." Egyetlen esetben beszél el a felirat csa­ládi tragédiát, amely itt ugyan egyedülálló, azon­ban a magyar nyelvterületről hasonló ismert. 12 Ez a versben elbeszélt tragikus esemény olyany­nyira megfogta a köveskáliak képzeletét, hogy még ma is többen szó szerint idézik. A feliratok harmadik, kisszámú csoportja pe­dig érzelmes hangon fejezi ki a hátramaradottak­nak a sírban nyugvó iránti kegyeletét. 1. Homokkőből készült, nyújtott, lekerekített felső ívvel a temető első sírköve. Erősen megko­pott, felirata olvashatatlan. Az anyakönyv tanú­sítja, hogy a temetőt felszentelő Hegyi Imrének állították, aki 1867. febr. 27-én „mellbajban" (tbc) hunyt el, 36 esztendős korában (15. ábra), Sírjele mellett még két hasonló található, ezek­nek adatai azonban ma még kideríthetetlenek. 2. Homokkőből készült, csúcsos felső lezárás­sal, kiugró vállal a következő: 293

Next

/
Thumbnails
Contents