A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 16. (Veszprém, 1982)

Horváth József: Padányi Bíró Márton veszprémi püspök egyházlátogatási jegyzőkönyve Szentbékkálláról és leányegyházairól

szolgálót büntetés végett a Hatóságnak jelentendő. Végül pedig, ha a falu lakói megkísérelnék a kálvinista iskolamester bevezetését, mivel ott ilyen vallásgyakorlat nem volt, eljárást kell ellenük indítani e vakmerő kezdeményezés miatt. Ezen eljárás mellett könnyen lehet katolikus mestert bevezetni, főleg azért, mert templomuk nincs, a falu házában gyűlnek össze, ezért abba csak egy katonát kell behelyezni, aki ott telel s így onnan kiszoríthatok. Hatodszor: Amint mondják, a hajdani szentegyház Sz. András apostol tiszteletére volt szentelve. Hetedszer: Állítólag hajdan négy földje volt a templomnak, melyeket változó vetésforgóban a község lakói a másvallású iskolamester számára művelnek és használnak. Azt mondják, hogy egy kis rét is tartozott hozzá, melyet a község ugyancsak a mester részére kaszál. A harangláb Van egy fából ácsolt harangláb, melyen egy kb. 40 font súlyú harang függ. Nincs megáldva, az egész község gondoskodik róla és használja. Beszerzésének idejét senki sem tudja. Temető A temető a régi templom mellett van. Kereszt nincs benne. Az egész falu lakói közösen használják. Hajdan fallal volt körülkerítve, de már teljesen leomlott, s ezért kerítése nincs. Katolikus mester hiányában a római katolikusok is az evangélikus tanítóval temettetik halottaikat. A plébános jövedelme Mivel a plébános csak a betegek ellátására jár ki, és ha hívják —,ami ritkán esik meg — a temetésekre, más járandósága nincs, mint esetenként 25 kr. minden egyes portától — amely mindössze 2 Ft-ot tesz ki. Hívek A hivek mind magyarok, de a katolikusok a kálvini és lutheri konkollyal vannak meghintve, úgy hogy Krisztus tiszta búzája már majdnem teljesen el van nyomva. Állítólag minden katolikus elvégzi húsvéti gyónását, senki sem eretnekgyanús, de közülük sokan nem csak hithidegek; mivel a plébániák nagy távolsága miatt szentmisére nem járhatnak, ezelőtt a másvallásúak könyörgéseire és prédikációira jártak. A katolikusok gyermekeiket Szentbékkállára viszik keresztelni, s ugyanott esküsznek a jegyesek. A luteránusok pedig Kövágóeörsre, végül a kálvinisták Köveskállyára járnak. Megrögzött istenkáromlók nincsenek, más vétket sem lehet találni, vagy hallani. Háfiy házaspár van, milyen veszély fenyegeti gyermekeiket, kik és hányan vannak a gyónókötelesek, a lélekösszeírásból tűnik ki. A ZÁNKAI LEÁNYEGYHÁZ HELYZETE ÊS ÁLLAPOTA A szentbékkállai plébániához tartozik, melytől kb. 2 óra járásra fekszik. E község földesura részben a Kismartoni Herceg, nagyobb részben azonban másvallású nemesek és szabadosok. Volt itt hajdan egy szép templom, ahogy a még ma is álló falak és torony bizonyítja, de senki sem tudja, hogy kinek a tiszteletére volt szentelve s azt sem tudják, hogy milyen javadalom tartozott hozzá. A lutheránusok egy házat merészeltek a községben építeni összejöveteleikre s iskolamestert is fogadtak, holott a lakosok nagyobbrészt németek és kálvinisták. De imaházukat a Megyéhez intézett kérésemre lerombolták, az iskolamestert pedig hivatalosan figyelmeztették, hogy tovább ne merészeljen működni. Vigyázni kell tehát, nehogy a jövőben megvesse itt lábát a gonoszság. Gondoskodni kell katolikus mesterről és a régi templom helyreállításáról, ha az adakozásból megvalósítható lenne. A falu összes lakói az említett szentegyház mellé temetkeznek, hajdan be volt kerítve, de most hiányzik. Kereszt sincs benne. Fa harangláb van, amelyen egy harang függ, amit a falu közösen vett. Megáldva nincs. A falu minden lakójának közös tulajdona, valláskülönbség nélkül. E leányegyházban a csekély katolikusság nagy lelki veszélyben van. Ugyanis a plébániák nagy távolsága miatt alig tudnak valaha is misére menni, ezért a szülők, akik maguk sem rendelkeznek elégséges vallási ismeretekkel, gyermekeiket sem tudják keresztény módon nevelni. Ezért a gyermekek a mindennapi érintkezés következtében az eretnek fertőzést könnyen megkapják és mind teljesen elidegenednek a szent dolgoktól. A plébánosnak innen semmi jövedelme sincs, ha beteghez hívják, akkor kijön, a gyermekeket keresztelni hozzá viszik, nem különben a jegyesek esküvőre hozzá mennek. Az eretnekek saját szektájuk szerint vagy Moroszlóra, vagy Küvágó-Eörsre járnak. Tizenhatod e faluban nincs, mivel tizedet sem szed senki. A nép jövevény, többségében német és kálvinista. Megrögzött istenkáromló nincs, egyéb súlyosabb bűn sem fordul elő. A MONOSZLÓI EGYHÁZ HELYZETE ÉS ÁLLAPOTA A szentbékkállai plébániához tartozik s az anyaegyháztól kb. 2 óra járásra fekszik. Kálvinista prédikátora van, aki úgy saját, mint a lutheránus vallásúaknak egyaránt szolgál. Mivel a római katolikusoknak jelenleg semmijük sincs e községben, ami feljegyzésre szorulna, csak néhány megjegyzésre érdemes dolgot említek. Először: Különféle nemesek a földesurak. A Kismartoni Hercegnek is van némi birtoka a faluban. Mondják, hogy hajdan a veszprémi püspöknek is volt itt birtokrésze. 281