A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 16. (Veszprém, 1982)

Horváth József: Padányi Bíró Márton veszprémi püspök egyházlátogatási jegyzőkönyve Szentbékkálláról és leányegyházairól

Plébánosi javadalom, Válasz a 9. oldal öt kérdésére. 1. Amint a plébánia területén sehol sincs a plébánosnak alapítványi javadalma, itt sincs. 2. Itt az egyik vetésforgóban van 13 földje, melyről már említés történt fenntebb, a másik vetésforgóra azonban semmi sincs. Négy rétje van, de csak három szekér szénát terem. 3. A monostorapáti leányegyház hívei megszántanak az egyik vetésforgóban két földet, a másikban Szentbékkálla határában ugyancsak két földet, ezek, a vetőmag leszámításával, — amit a plébános ad — teremnek kb. 6 mérőt. Ennek értéke, mérőnként 30 kr-ral számítva kitesz 3 Ft-ot. Négy rétet kaszálnak, melyen három szekér széna terem. Szekerenként 1 Ft-tal számítva, kitesz 3 Ft-ot. E helységben bizonyos különleges mérték szerint adóznak az egyes párok. Ez a gabona összességében nem tesz ki többet 18 pm-nél. Ennek értéke mérőnként 30 kr-ral számolva 9 Ft-ot jelent. A többi földeket a plébános úr művelteti házanépével, melynek munkadíja nagyjából egyenlő a hozadékával. Az esketésnek szabad stólája van, ami évenként alig tesz ki 4 Ft-ot. A keresztelés és az avatás után 24 kr-t számítva, kap kb. 1 Ft 12 kr-t. Temetés után hasonlóképpen 24 kr-ral számítva, kap talán 48 kr-t. Az új asszony avatásáért — ,,per strophiolum" — (kendőt kap — A ford.) van talán 30 kr. A teljes összeg kitesz 6 Ft javadalmi bevételt és a hívektől kap 37 Ft 45 kr-t. Iskolamester Válasz a 9. oldal négy kérdőpontjára. 1. E faluban az iskolamester számára nincs semmi alapítvány, vagy természetbeni járandóság. De a falu ad neki 5 Ft-ot készpénzben. Minden egyes pár ad egy csekély gabonát, úgy, hogy a teljes gabonajárandósága mindössze 12 pm-t tesz ki. Minden fogatos gazda bevisz neki egy kocsi fát. Egy hold földet megszántanak számára, de le sem aratják, be sem hordják. A halott kíséretéért, az éjszakai és nappali zsoltározásért mindössze 25 dénárt kap. Van a falutól kijelölt háza. 2. A gyermekek oktatásának eleget tesz, de senkit sem küldenek hozzá oktatásra. A tanításért tanévenként, gyermekenként 25 dénárt kap. 3. A helységhez képest elég müveit. Ellene senkinek sincsen panasza. 4. Eddig nem volt gondja a bábaasszony oktatására. Erre a feladatára most figyelmeztetést kapott. A bábaasszony tisztes személy, esküt tett és kellően ki van oktatva a keresztelés módjára. Hívek Válasz a 10. és 11. oldal 10 kérdésére. 1. A plébánosnak nincs semmi panasza e leányegyházbeliekre. 2. Húsvéti gyónásukat mind elvégezték, sőt évközben is többször gyónnak és áldoznak. 3. Jelenleg mindannyian magyarok és katolikusok. 4. Amennyire a távolság és az időjárás engedi, szentmisére eljárnak mind az anyaegyházba, mind a másik leányegyházba. Gyermekeiket is küldik. 5. Plébánosukat csak ímmel-ámmal fizetik. 6. Amint a faluban senki sincs másvallású, úgy vegyes házasságban élők sincsenek, sem közömbösen nevelt leányok. 7. Van néhány szokványos káromkodó, de senki sem leledzik valami más súlyosabb vétségben. 8. Eretnekgyanús nincs, sem eretnek-pártoló. 9. Nincsenek különváltan élő házasok, vagy valami házassági akadályban leiedzők, senki sem tartja magánál másnak a házastársát. 10. Hány gyónóköteles, hány megbérmált van, alább következik. A SZENTBÉKKÂLLAI EGYHÁZHOZ TARTOZÓ REFORMÁTUS ÉS EVANGÉLIKUS ERETNEKSÉGGEL FERTŐZÖTT LEÁNYEGYHÁZAK ÁLLAPOTA ÉS HELYZETE ÉS PEDIG ELŐSZÖR KÜVÁGÓ-EÖRS Hogy milyen helyzet és állapot van ebben a leányegyházban minden szempontból, akár a hívek, akár a templom tekintetében, mind a jelenben, mind a múltban, abból az egy tényből bőségesen kiviláglik, amit közlök: Ugyanis ebben a községben annyira elterjedt az eretnekség, hogy a meggyökerezett eretnekség és a kiirtott régi hit bizonyságául még e község neve is változást szenvedett. Azelőtt ugyanis, mint a régi okmányokból kitűnik, Boldogh Asszony Eörsnek nevezték. Kétségkívül a Magyarok Nagyasszonyának különös tiszteletéből s a templom is az ő mennybevételének tiszteletére volt szentelve, amely most a gonoszok kezében nyögi rabságát s várja sóhajtozva szabadulását. Hogy ez egykor megtörténjék, néhány általam megfigyelt dolgot a jövendő használatára ide jegyzek. És pedig: Templom Válasz az 5. és 6. oldalon található 10 kérdésre. 1. Hogy ki volt hajdan e templom kegyura, senki sem tudja. Horváth Ferenc, Mindszentkálla iskolamestere azt állítja, hogy Bárány Ferenc kezében van néhány templomra vonatkozó írás. 2. A búcsú napját hajdan e templom a Menynyekbe felvett Boldog Asszony ünnepén ülte, akinek tiszteletére a templom épült s ezért hajdan a falu neve is Boldogh Asszony Eörs volt, de az eretnek gonoszság az Ég és Föld Nagy Királynéjának nevét gonosz gyűlöletből Küvágó Eörsre változtatta. Senki sem tudja, hogy a megszentségtelenített templom meg volt-e áldva, vagy fel volt-e szentelve. Semmiféle ájtatosság nincs e 277