A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 16. (Veszprém, 1982)

Horváth József: Padányi Bíró Márton veszprémi püspök egyházlátogatási jegyzőkönyve Szentbékkálláról és leányegyházairól

Az iskolamester Válasz a 9. oldal 4. kérdésére. l.Az iskolamesternek sem alapítványa, sem egyéb állandó javadalma nincsen. A község évente fizet iskolamesterének 8 Ft-ot, 25 mérő gabonát, ugyanannyi kocsi fát. A halott kíséretért, az éjszakai és nappali halotti zsoltározásert kereken 24 dénárt kap. A falu által kijelölt házban lakik. A gyermekeket saját szobájában tanítja, akiktől tanévenként 25 dénárt kap. 2. Eleget tesz a kisdedek oktatásának, de nagyon keveset küldenek oktatásra. 3. Élete dicséretes, ellene semmi hibát nem hoztak fel. Megfelelő képzettségű. 4. A szülésznő oktatására eddig nem volt gondja (t.i. a szükségkeresztség kiszolgáltatására). A szülésznő esküt tett, a keresztelés módját tudja és ha valakit keresztel, természetes vizet használ. A hívek Válasz a 9. és 10. oldal tíz kérdésére. 1. A plébánosnak megadják az illő tiszteletet és hivatalos dolgokban engedelmeskednek neki. 2. Húsvétkor minden gyónnak, sőt, néhányan gyakran gyónnak és áldoznak évközben is. 3. Az anyaegyháznak a népe tiszta magyar és katolikus, kivéve az egyetlen kálvinistát, Varga Jánost, de ő is fizeti a katolikus plébánost. 4. Vasár- és ünnepnapokon szorgalmasan részt vesznek a szentmisén, a szülők maguk is szívesen mennek a hitoktatásra és gyermekeiket és háznépeiket is ösztönzik. 5. Mindazt, amivel a plébánosnak akár stóla címén, akár évi fizetség fejében tartoznak, nem adják meg illő pontossággal. A templom teteje összeomlással fenyeget. Sem a temetőnek, sem a plébánia szérűjének kerítéséről nem gondoskodnak. A plébánia és az iskola tetőzetére is nagyobb gondot kellene fordítaniuk. Egyedül a fenntemlített Varga János kálvinista megy el néha Köveskállyára a református prédikátorhoz. 6. A többször említett Varga János más vallású, felesége katolikus. Más vallású gyermekük nincs. Közömbösen nevelt, vagy vallástalan nincs a faluban. 7. Bőven van szokványos káromkodó. Az ismételten említett Horváth — másképpen Varga — János szokott valamit az állatokra mormogni (ráolvasni? — A ford.) amit az esztelen egyszerű népség nagyon kedvel, ostobaságaihoz nagyon ragaszkodik. Emiatt a népet nem csak a kánoni látogatás alkalmával, hanem máskor is megkorholták és komolyan figyelmeztették, hogy ilyen ostobaságot ne engedjen meg. Egyébként más hibákban leledzők nincsenek a faluban. 8. Senki sincs, aki az eretnekségnek kedvezne, vagy eretnekgyanús lenne. 9. Különélő házastársak nincsenek, sem valamiféle házassági akadályban leledzők, sem leányrablók, sem idegen feleséget maguknál tartók. 10. A gyónókötelesek, a megtértek számát s a lélekösszeírást alább találhatjuk. MIND SZ. KALLYA ÉS KISFALUD LEÁNYEGYHAZAK HELYZETE ÉS ÁLLAPOTA Megjegyzendő, hogy e helységek annyira öszszeépültek, hogy teljesen egy falunak látszanak, ezért csak egy szentegyházuk van és hogy ez melyik falu területén van, arról kételkedni lehetne, ha csak a Mindszentek tiszteletére épült templom nem egyezne meg a helység magyar nevével, mert a Mind Sz. Kállya szó összevonva annyit jelent; Minden szentek alatt, ezért tehát a szentegyház úgy látszik Mindszentkállya területén fekszik. A templom Válasz az 5. és 6. oldalon lévő 10 pontra és részeire. 1. A kegyúri jog kétségkívül a veszprémi püspököket illeti, akiké a falu. Kisfaludon a veszprémi kegyes káptalan, mint földesúr is rendelkezik e joggal. Hogy ekkora és ilyen földesurak mit tettek eddig e leányegyház temploma érdekében, senki sem tudja. Amint mondják, a düledező szentegyházat a jámbor nép segítségével restaurálták a kuruc háborúk után, ezelőtt mintegy negyven évvel. 2. E leányegyház búcsúját Mindenszentek ünnepén tartják. De, hogy miképpen és mikor lett ez a nap a búcsú napja, azt senki sem tudja. Felszentelésére sem emlékszik senki. E templomban egyetlen szentnek sincs különleges tisztelete. Búcsú napján Szentbékkálláról, Kékkútról, Tótiból és Monostorapátiból jönnek körmenetek. Innen Tapolcára, Szentbékkállára, Monostorapátiba, Sümegre, Tótiba, Kékkútra és Csobáncra mennek körmenetben. E leányegyháznak különleges ájtatossága: nagycsütörtöktől áldozócsütörtökig az állatok dögvésze ellen minden csütörtökön szentmisét tartanak. A szentmisét a falu fizeti. 3. E leányegyháznak semmi javadalma sincs. 4. Mivel a templomnak semmi bevétele nincs, a szentegyház fenntartásáról a szegény nép gondoskodik, egyedül a hivek kegyes adományából. A templom e helyhez képest elég tiszta. Van benne kórus, orgona nélkül, szószék és padok. 5. Itt, minthogy leányegyház, az Oltáriszentséget nem őrzik és keresztelő kút sincs. 6. öröklámpa sincs, még kevésbé alapítvány az öröklámpa olajra. 7. Gyóntatószék sincs. Elrendeltetett, hogy karingben, stólával kell gyóntatni. 8. Szenteltvíz egy edényben mindig van. Volt itt kőből készült szenteltvíz tartó, a jelenlegi leányegyházbeliek kérik, hogy hozzák vissza. 9. E templomban nincsenek ereklyék, csak az oltárkőben. 10. A temető a templom körül van, de bekerítve nincs s azt sem tudja senki, hogy meg van-e áldva. Van benne kereszt, feszület nélkül. A szentegyház szilárd anyagból épült, szentélye boltozott, a hajó gerendás mennyezetű, fazsindely fedi. Van a faluban néhány skapulárés és kordás. 274