A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 16. (Veszprém, 1982)

Horváth József: Padányi Bíró Márton veszprémi püspök egyházlátogatási jegyzőkönyve Szentbékkálláról és leányegyházairól

HORVÁTH JÓZSEF PADÁNYI BlRÖ MÁRTON VESZPRÉMI PÜSPÖK EGYHÁZLÁTOGATÁSI JEGYZÖKÖNYVE SZENTBÉKKÁLLÁRÓL ÉS LEÁNYEGYHÁZAIRÓL BEVEZETÉS A veszprémi Bakony Múzeum kutatócsoportja célul tűzte ki ,,A Kál-völgyi községek története és társadalma" с monográfia kiadását, e tájegységben lévő nyolc község néprajzi és történeti feldolgozását. Engem ért a megtisztelő feladat, hogy megírjam ,,A Kál-völgyi községek történetének forrásai" с fejezetet. E történeti források között kiemelkedő helyet foglal el a veszprémi püspöki levéltárban található XVIII. századi kéziratos egyházlátogatási jegyzőkönyvek ide vonatkozó része. Az egyházlátogatást Padányi Bíró Márton veszprémi püspök 1745-ben végezte, gondos előkészítés után. Jegyzőkönyvbe foglalta mindazt, ami a templomra, felszerelésére, a plébánosra, könyveire, javadalmazására, az iskolamesterre s a hívek vallási életére vonatkozott. Minden egyes plébánia és leányegyház katolikus lakosságának pontos összeírását is megtaláljuk e jegyzőkönyvekben. Mindebből kitűnik, hogy milyen fontos e jegyzökönyvek tanulmányozása a helytörténeti kutatók számára. Itt és most csak röviden térünk ki e környék vallási helyzetére a középkortól kezdve Padányi Bíró Márton koráig. A római Vatikáni Levéltárban fennmaradt az a tizedjegyzék, amely 1333—1335-ben készült, amikor a Szentföld visszafoglalása érdekében indítandó keresztes háború költségeire a Szentszék megadóztatta a magyar egyházi javadalmasokat. E jegyzékből megtudjuk, hogy a XIV. században tájegységünk területén és a közvetlenül hozzá csatlakozó falvak mindegyikében önálló plébánia volt és lelkipásztor működött, összesen 11 plébános nevét és az általa fizetett tized összegét őrzik e jegyzőkönyvek. Rendelkezésünkre áll egy másik összeírás 1550-ből is. Ez már csak 7 plébániát sorol fel ugyanezen területen, de csak egyetlenegynek, Kővágóörsnek van papja. Bíró Márton egyházlátogatása idején, a XVIII. század közepén ugyancsak egy faluban, Szentbékkállán van katolikus pap. Ez az egyetlen pap látja el a környék 12 falujának katolikus híveit. Ugyanakkor négy református és két evangélikus lelkész működik a területen. A veszprémi püspöki levéltár A. 8/2. jelzetű kötete tartalmazza a tapolcai esperesi kerülethez tartozó Szentbékkálla és leányegyházainak egyházlátogatási jegyzőkönyvét. A jegyzökönyveket latin nyelven írták. Mivel a mai idők kutatóinak többsége ezt a nyelvet nem ismeri, hasznosnak látszik magyar fordításban közölni, hiszen a tudományos kutatás, a honismereti mozgalom során megélénkült helytörténetírás nélkülözhetetlenül fontos forrásanyaga rejlik e jegyzőkönyvekben. Megtalálja a kutató faluja XVIII. századi vallási—szellemi képét, az egyes községek teljes lélekösszeírását. Számos olyan adatot, amely további kutatásra, elemzésre ad anyagot és forrást. Helyszűke miatt a lélekösszeírást itt nem közöljük, de az megtalálható az eredeti jegyzőkönyvben, amely minden komoly kutatónak rendelkezésére áll a veszprémi püspöki levéltárban, és a latin nyelv ismerete nélkül is érthető. A SZENTBÉKKÁLLAI EGYHÁZ ÉS LE ANY EGY HÁZAINAK HELYZETE ÉS ÁLLAPOTA Monostorapáti, Kisfalud, Miczendkálla, Kővágóörs, hajdan Boldog Asszony Örs, Szepezd, Zánka, Moroszló, Kapolcs, Dörögd és Henye. A templom (Válaszok az 5-ik oldalon jegyzett egyes kérdőpontokra és azok részeire.) 1. A szentbékkállai anyaegyházban a kegyúri jogot kétségkívül a veszprémi püspökök gyakorolják, de hogy kitől kapták e jogot, azt senki sem tudja. 2. A búcsút Gyümölcsoltó Boldogasszony napján tartják. Nem tudni, hogy régen miképpen választották ezt. A szentegyház megáldásáról senki sem tud. Hogy milyen más védőszentjei lettek volna e templomnak, arra senki sem emlékezik. A búcsú napján ide a leányegyházakból, Miczendkálláról, Monostorapátiból, azonkívül Tótiból és Kesziből vezetnek körmeneteket. Innen pedig a most mondott helyeken kívül Nagyboldogaszszonykor Tapolcára, Sarlós Boldogasszonykor pedig Sümegre mennek. Külön ájtatosság nincs. 3. A templomnak vagyona nincs. 271