A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 16. (Veszprém, 1982)

V. Fodor Zsuzsa: Adalékok Veszprém megye falusi elemi oktatásához a dualizmus és az ellenforradalmi korszak idejéből

JEGYEZETEK 1. Hermann Egyed: Népoktatás a veszprémi egyházmegyében a XIX. század elején. Bp. 1943. 2. Tanintézetek, főleg elemi népiskolák iratanyaga viszonylag kevés számban került a levéltárba. Ez ideig a községeknek mindössze 7,6% -ából, elsősorban anyakönyveket tartalmazva. A különböző naplók, csak bizonyos évekből, vagy időközökből szerepelnek. A vármegyei tanfelügyelőség iratanyaga a kutatott korszaknak csak az utolsó 1/8-ából van meg (1934-től). Bár az 1934—1945 közötti évek iratmennyisége elég számottevő, a főként egyéni panaszokat, kérelmeket tartalmazó levelek a feldolgozásnál nem mérhetők össze az átfogó tanügyi jelentésekkel. A számításba vehető többi igazgatási, politikai szerv közül a leglényegesebbek, a közigazgatási bizottság és az alispáni hivatal iratai részben a két világháború között, részben a II. világháború alatt szinte teljesen megsemmisültek. 2a. A Veszprémi Püspöki Levéltár gazdag iskolai anyaggal rendelkezik, azonban a témánkban felvetett kérdések részletes és folyamatos megválaszolását nem teszi lehetővé. Bizonyos iratfajták, pl: iskolák számára, állapotára vonatkozó kimutatások, tanítói díjlevelek, kinevezések, személyi ügyek dokumentumai nagy számban szerepelnek, ugyanakkor tanügyi hatóságok jelentései elenyésző mértékben. Ennél változatosabb, bár kisebb számú dokumentumot őriz a Dunántúli Református Egyházkerület Levéltára. 3. Kotnyek István: Alsófokú oktatás Zala megyében 1918-ig. Zalai Gyűjtemény 9. sz. Zalaegerszeg, 1978. 5. p. (A továbbiakban: Kotnyek I.). 4. Magyarország története 1890—1918. Akadémiai Kiadó, Bp. 1978. 877. p. 5. 100 éves a kötelező népoktatás. Tankönyvkiadó, Bp. 1968. 14. p. 6. Péterfy Sándor: A magyar elemi iskolai népoktatás. Bp. 1896. II. füzet. 13. p. (A továbbiakban: Péterfy S.). 7. Hivatalos Statisztikai Közlemények 1870—71. A magyarországi népiskolák 1869-i állapota. 332, 358. p. (A továbbiakban: HStK). 8. A vallás- és közoktatásügyi M. Kir. miniszternek a közoktatás 1870. és 1871. évi állapotáról szóló s az országgyűlés elé terjesztett jelentése 1872. Buda, 1872. 16. p. (A továbbiakban: VKM-jelentés). 9. 1869-ben Zala megyében 1006 lakosra, 177 tankötelesre és 85 iskolába járóra jutott egy iskola, Somogyban 786 lakosra, 121 tankötelesre és 73 iskolába járóra, Vasban 783 lakosra, 116 tankötelesre és 81 iskolába járóra, Veszprém megyében 724 lakosra, 126 tankötelesre és 83 iskolába járóra jutott egy iskola. (HStK, III. évf. V. füzet. Magyarország népiskolái 1869-ben. Buda, 1871. 344—346. p.). 10. VKM-jelentés, 1872. 12. p. 11. VKM-jelentés, 1872. 17. p. 12. Péterfy S., op. cit. П. к. 49. p. 13. Láng Lajos: A népoktatás hazánkban 1869—1884. Bp. 1886. MTA, 27. p. 14. VKM-jelentés, 1872. 12. p. 15. Köte Sándor: Közoktatás és pedagógia az abszolutizmus és a dualizmus korában 1849— 1918. Tankönyvkiadó, Bp. 1975. 78. p. (A továbbiakban: Köte S.). 16. Az 1870. évi népszámlálás eredményei. Magyar Királyi Központi Statisztikai Hivatal. Pest. 1871. Athenaeum. 246—247. p. 17. Az 1910. évi népszámlálás. Magyar Statisztikai Közlemények. Üj sorozat. 61. kötet. Bp. 1916. 167. p. (A továbbiakban: MStK). 18. VKM-jelentés, 1885. 152—153. p. 19. Magyar Statisztikai Évkönyv. Üj folyam, VI. 1898, Bp. 296. p. (A továbbiakban: MStÉ.). 20. Kotnyek I., op. cit. 86—87. p. 21. VKM-jelentés, 1885. 152—153. p. 22. MStÉ. Ûj évfolyam, VI. 1898. 296. p. 23. Kotnyek I., op. cit. 88. p. 24. Magyarország története 1848—1890. Akadémiai Kiadó, Bp. 1979. 1402. p. 25. MStÉ. Üj évfolyam, VI. 1898. 297. p. 26. Az osztatlan elemi iskolák országos átlaga az 1907—8-as évben 65,7%, Veszprém megyéé 67,43% . 100 éves a kötelező népoktatás. Bp. 1968. 69. p. 27. VKM-jelentés, 1885. 18—19. p. 28. MStK. Üj sorozat, 31. kötet. 20—21. p. 29. Ugyanott, 24—25. p. 30. 1868. évi XXXVIII. te. 1. §. 31. Nemegyszer a tandíj is oka volt a hiányzásnak. Azok a szülők, akik ezt nem tudták előteremteni, gyermekeiket sem küldték általában iskolába. Az elemi iskolai oktatást csak 1908-ban tették ingyenessé. 31a. IIa Bálint—Kovacsics József: Veszprém megye helytörténeti lexikona. Akadémiai Kiadó, Bp. 1964. 57—59. p. (A továbbiakban: Ha—Kovacsics.). 32. Sokoray József: 100 éves a külsővati Zrínyi Miklós Általános Iskola elődje. Kézirat. Megyei Továbbképzési és Nevelési Tanácsadó Központ Könyvtára. 20—21. p. 33. 1868. XXXVIII. te. 54. §. 34. Iskolai iratok. Veszprém megye tankerületei. Szám nélkül, Veszprémi Püspöki Levéltár. (A továbbiakban: VPL). 35. Az 1907. XXVI. törvénycikk elrendelte, hogy az állami népiskolák gondnokságának (elsőfokú helytartóságának) hivatalból tagjai azon felekezetek lelkészei, amelyeknek létszáma eléri a község lakosságának 5% -át. Ha a lelkész a gondnokság választott tagjává lesz, saját személyében a hivatalból való tagságát is megtarthatja. Miután az egyházak az állami és községi népiskolák felett is ellenőrzési jogot nyertek, így az itt működő tanítók az egyháznak még inkább kiszolgáltatottak lettek. 36. Egyházi jegyzőkönyv 1898-tól. Református Lelkészi Hivatal, Mezőlak. (A továbbiakban RlhM). 37. A két tantermes kéttanítós iskola felszerelése 1905ben a következő volt: 24 db 7—7 személyes régi szerkezetű pad, 2 db iskolai tábla, 4 db ruhafogas, 2 db vaskályha, 2 db vizesdézsa, 2 db kartalan szék, 2 db ivóbádog, 2 db ,,köpőláda", 1 db térképtartó állvány, 2 db tanítói asztal. Szemléltetőeszközök: Kossuth Lajos arcképe, 1 db nemzetiszínű zászló (felirata: ,,Isten mindenek felett, a haza minden előtt. Imádkozzál és dolgozzál"), 4 db címer, 1 db számológép, 1 db hosszmértékek rendszere, 6 db űrmérték, 11 db súlymérték, 11 db méterrúd, 1 db centiméteres vonalzó, 1 db szemléltetőkép a méterrendszer tanításához, Magyarország térképe (Gönczy Pál-féle), Európa faliabrosza, Veszprém megye térképe, 1 db kis földgömb, 14 db természetrajzi ábra, 180 db mozgatható betű, 24 db fali „olvasótábla" keménypapíron, 24 db apró papíralak elemi rajzoláshoz. A mezőlaki helvét hitvallású egyház ingatlan és ingó vagyonának leltára 1905. Egyházi jegyzőkönyv 1904-től. RlhM. 38. 1884-ben Veszprém megye 299 elemi iskolájának mindegyikében tanítottak hit- és erkölcstant, s megfelelő volt ezekben az irás, olvasás, számtan tanítása. Általános földrajzot és történelmet csak 1902-ben tanítottak megfelelően. VKM-jelentés, 1885. 167. p. 267