A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 16. (Veszprém, 1982)
V. Fodor Zsuzsa: Adalékok Veszprém megye falusi elemi oktatásához a dualizmus és az ellenforradalmi korszak idejéből
Több felmérés készült a 30-as években a gyermekek táplálkozásáról. Belőlük kettőre hivatkozunk. 1936-ban a kővágóörsi r. kat. iskola V— VI. osztályos tanulóinak napi étkezését egy héten keresztül lejegyezték. A 35 gyermek közül a legjobb táplálkozású egy fuvaros fia, a legszegényesebb ételt pedig egy béres leánya fogyasztotta. A felmérés részletes eredménye százalékban: Reggeli: Luxusreggelit evett (mézes kenyér, tej) 1 2,8% Kávét evett: 2 5,7% Csak kenyeret evett: 8 22,8% Tejet fogyasztott: 12 34,2% Szalonnát, kolbászt, sült halat evett: 12 34,2% Ebéd: 1 fpgásosat evett: 3 8,5% 2 fogásosat evett: 32 91,4% Húst evett egy héten egyszer: 18 51,4% Húst evett egy héten kétszer: 11 31,4% Húst evett egy héten háromszor: 3 8,5% Húst nem evett egyszer sem: 3 8,5% Mivel a vizsgálatot január közepén végezték, a vacsora túlnyomó részben déli maradék volt, tehát a százalékos arány is körülbelül ugyanaz, mint délben volt. 109 A másik felmérés a kertai iskola 1938 májusának egyik tanitási napján készült. 81 tanulót vizsgáltak meg, akik közül reggelire 30, kávét 6, tojást 6, szalonnát 15 gyermek fogyasztott, ök valamennyien gazdagyerekek voltak. Viszont 6 tanuló úgy ült egész délelőtt az iskolában, hogy semmit sem evett reggelire. Érthető, hogy ezek a gyermekek különös örömmel élvezték az iskolai tejakció megszervezését, amelyre a 30-as években a megye több iskolájában sor került. Kertán 1935-ben vezették be a gyakorlatba, amelynek során minden tanuló 2 dl tejet kapott tízóraira. 110 A szegénygyermekek nyomorúságát látva jó néhány tanító és tanítófeleség próbálta végig a segítségnyújtás egyéb módozatait ezekben az években is. Gyakran otthonukban látták vendégül a legszegényebbeket, akikkel saját ételüket osztották meg. Mások színjátszó csoportokat szerveztek, a bevételből cipőt és ruhát vásároltak a rászoruló gyermekeknek. Nem hagyható figyelmen kívül az a harc sem, amelyet sokszor kellett folytatniuk azokkal a szülőkkel, akik — különösen a gyümölcstermő vidékeken — gyakran borral, pálinkával megitatva küldték gyermeküket az iskolába. NEMZETISÉGEK ÉS ISKOLAPOLITIKA A korszak sajátosságait megyénkre vonatkozóan is jellemezve érintenünk kell a nemzetiségi iskolapolitikát. E részben német, kisebb részben szlovák nemzetiség által lakott terület indokolt módon a kultúrpolitikai érdekek előterében állt. A Tanácsköztársaság megdöntése után az ellenforradalmi rendszer nemzetiségi iskolapolitikáját nacionalista, a határok visszaállítására folytatott célkitűzések határozták meg. A vallás- és közoktatásügyi miniszter 110 478/1923. számú rendelete alapján három nemzetiségi iskolatípust vezettek be, az А, В és С típusokat. Ha a nemzetiségek közül a legnagyobb számút, a németet emeljük ki, megyénkben а С típusú iskolák nagy száma önmagában is bizonyítja a rendszer kapcsán előbb megállapított tényeket. 1932ben kimutatást készítettek azokról à községekről, amelyekben a lakosság többsége német, vagy legalább 40 német tankötelest találtak az 1920-as népszámlálás adatai szerint. Az alábbi táblázatban részletesen megtaláljuk a német ajkú lakosság arányát és az iskolák típusát: Községek Község Ebből Né- Iskola Tílakó- német jell. pusa sainak met tanszáma ajkú köte(%) lesek sz. Devecseri járás: Ajka Ajkarendek Kis löd Kolontár Tósokberénd Pápai járás Bakonyjákó Bakonykoppány Béb Döbrönte Farkasgyepű Fenyőfő Kisganna Nagyganna Nagytevel Németbánya Pápanyögér Szűcs Veszprémi járás: Bánd Csehbánya Herend Hidegkút Márkó Németbarnag Szentgál Tótvázsony Úrkút Városlőd Vöröstó Zirci járás: Acsteszér Aka Bakonygyirót Bakonynána Bakonyoszlop Bakonypéterd Bakonyszombathely Lókút Nagyesztergály Olaszfalu 2820 887 1551 808 595 1752 430 475 483 384 436 201 688 952 321 298 737 665 353 1132 639 775 261 4185 1599 871 1998 291 1044 813 533 1112 992 518 361 1802 15 95,2 87,1 63,1 80,5 88,6 88,1 88,4 83,4 85,9 87,6 98,5 96,8 26,3 83,1 96,0 88,0 94,4 92,1 74,4 93,0 81,6 88,9 11,8 40,1 85,2 75,9 83,8 58,9 58,1 73,9 74,1 87,2 59,1 61,2 74,7 40 102 207 82 67 községi r.kat. 217 44 65 58 44 65 r.kat. r.kat. r.kat. r.kat. r.kat. r.kat. 25 csati. Nagy gannához r.kat. r.kat. r.kat. r.kat. r.kat. 103 41 62 49 86 91 42 128 67 64 26 87 82 125 206 28 r.kat. r.kat. áll. r.kat. r.kat. r.kat. r.kat. r.kat. r.kat. r.kat. 1050 49,9 1412 55,3 103 r.kat. С 60 r.kat. С 58 r.kat. С 159 r.kat. С 128 r.kat. С 40 r.kat. С 19 — 221 Pénzeskút áll. С közs. С 85 r.kat. С 107 r.kat. С 265