A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 16. (Veszprém, 1982)
V. Fodor Zsuzsa: Adalékok Veszprém megye falusi elemi oktatásához a dualizmus és az ellenforradalmi korszak idejéből
1. ábra. ABC-s könyv és palatábla, palavesszővel Abb. 1. ABC-Buch und Schiefertafel mit Schieferstift éven belül sajátítsák el a magyar nyelvet, és képesítésüket is magyar nyelvtudásuktól tette függővé, már szigorú súllyal nehezedett az érintettekre. Magyarországon 1890-ben a tanítók csaknem 10% -a semmit, vagy csak keveset tudott magyarul. 24 A hivatalos statisztika — feltehetően némi túlzással — Veszprém megyéről viszont azt jelenti 1897/8-ban hogy 448 népiskolai tanító (elemi és polgári iskolai) közül magyar nyelven való oktatásra 448 képes! 2 ' A korszakban készült felmérések optimális képet adnak megyénkben az oktatásügy egyik alapvető kérdéséről, a tankötelezettség végrehajtásáról is. Történik ez annak ellenére, hogy a tanítás feltételei és körülményei, az iskolába járás lehetőségei alapvető akadályokba ütköztek. Ezek egyike, hogy a tanulók legnagyobb része nálunk ugyancsak zsúfolt, osztatlan iskolába járt, ahol 6 osztály növendékeit egyszerre nem lehetett megfelelő oktatásban-nevelésben részesíteni. 2,) 1869-ben — mint már említettük — 66,28% -os volt az iskolába járók aránya. 1884-ben a 6—12 éves gyermekeknek már 93,7% -a, 2 ' az 1906/7-es tanévben pedig a mindennapi elemi iskolai tanköteleseknek (6—11 éves korosztály) 98,2% -a járt iskolába 28 a megyében. Még akkor is, ha az is247
