A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 16. (Veszprém, 1982)

Mithay Sándor: Adatok a pápai vár épületegyüttesének rekonstrukciójához

„Az Ur haza fölöt egy Nyári haz, az mely az élőt deszkázot volt". Ennek is köröskörül újonnan rakták a falait (6.). A leltározás folyamán több helyen említik az 1639 előtti állapotot, de nem tudni, hogy mire céloznak ezzel a kifejezéssel. Lehet, hogy a 42 évvel ezelőtt történt ostromra vagy az 1626. évi, nagy tűzvészre. A sok helyen leírt újabb falfelhúzás inkább a felszabadítási harc nagy káraira enged következtetni. Az 1597. augusztus 2j0-i nagy robbanás a legtöbb kárt a K-i szárnyban tette, hiszen a falak és a feljárólépcső kövei repültek a levegőbe,

5 s lehet, hogy erre utaltak a leltározók. A 9. sz. szoba az „Asszony ő Nagysága haza" és a szenes házból ,,nyilik az Ur halo haza" (7.). Ezen a szárnyon volt a „patika haz" (8/2 sz.). E szobában a város felé eső falat újra kellett építeni. Még tovább van a Leányasszonyok háza és egy „asszoni kis konha" (8.). A leltározók ismét eljutottak kiindulási pontjukra, a vár kapuihoz. Itt a kapuközben, az emeleten részletesen leírták a szobákat, illetőleg azok elhelyezkedését. Egy deszkagrádics vezetett föl a kapuköz fölötti helyiségekbe. Folyosóról lehetett a „kapu fölöt való második rend hazakba" lépni. Ezeken belül egy újonnan épített „haz" is volt. A „fölső hazakban" pedig 6 ablak van. Az alsó renden egy kis szobában a páterek laktak. Az alsó folyosóról egy ajtó a torony alatt való kis szobába vezetett. Ennek helye ezek szerint a kapuközön túl volt, attól DK felé. Ilyen rövid leírás alapján sajnos nem lehet rajzba foglalni ezeknek a helyiségeknek az elhelyezkedését (8.). A váron kívül egy „puszta kaput" említ a leltár. Ennek tornácát újonnan boltozták és mind fölötte, mind alatta egy-egy helyiségben muníciót tartalékoltak. A vár kapuja előtt széles kocsiszín volt, amelyben hintókat és kocsikat tartottak. Eddig ez a hely üres volt, és itt öreg lovaknak való istálló helyezkedett el (9.). A váron kívül az „Ur haza alat" a boltozott helyiség ajtaja a kerengő lépcső ajtaja elé nyílt. Még egy istállót is jeleznek, amelyben szekeres lovakat tartottak. A fenti épületek egy részét újonnan építették. A közelben található egy jégverem is (9.). A halas tavon egy „kis halas haio" és egy „más öreg haio" úszott, „az mellen az Ur ő Nagysága szokot az halastón iarni". Ez utóbbi hajón két kis házacska állott 4 ablakkal és ajtóval. A vár udvarán még régebbről volt kút láncokkal és vasas vödrökkel (10.). Az inventáriumban 10 oldalas leírása után a vár külső tartozékai következnek; a pápai major részletes ismertetése (11—13.), a halastó (13.), a Tizes-malom (13.) és a sörfőző ház leírása (14.). Az uraság a nagy halastó mellett egy kisebbet elkerített; ezt három oldalról kővel kerítették belülről, kívül pedig agyaggal tömték el a töltést. A tó közepére gerendákból épített híd vezetett, amely 3 szál deszka széles volt. ,,Ezen halston egy kis zugo vagyon". A tó körül fűzfákat ültettek. A külső halastavat vesszőkerítéssel vették körül, amelyen ajtó is volt. A tóban apró halak és csukaivadékok voltak. (13.). Ugyancsak részletesen leírták a leltározók a Tizeskapu előtt lévő „Malom-hazat". A sörfőző ház is a Tizes-kapu előtt állott. Ennél is minden részletet megemlítenek (14.). A leltár sorrendjében a 15. oldalon szereplő „Ugodi Inven tarjom" fontos számunkra. 8 ágyú, 2 tagló, egy kaloda, annak lánca és lakatja, lábra való vas, egy puszta major és egy puszta kert tartozik ide. Tehát a vár védelmi fegyverei és a tömlöcfelszerelés nyilvántartása tartozik szorosan a pápai vár, illetőleg uradalom kebelébe. Fontos tény ezzel kapcsolatban, hogy már 1639ben Esterházy-leltárban szerepel az ugodi vár. Valószínűen ez a legkorábbi hiteles adat, hogy Ugod az Esterházy birtokhoz tartozott. 1639. október 17-én történt a vár átadása a nádor részéről István fiának. Várvédelmi fegyverek, tömlöcfelszerelés, mezőgazdasági felszerelés, termények és takarmány (16—17.). összeírtuk azokat a helyeket, illetőleg helyiségeket a pápai vár 1. emeletén és földszintjén, ahol újabb falakat kellett építeni és javítani. Ezek szerint az emeleten a pusztulás nagyobb az É-i sarok közelében és a Ny-i szárnyban, a földszinten pedig az É-i sarok és az ÉNy-i szárny közepe lett hiányos ill. romos. Talán nem tévedünk, ha arra gondolunk, hogy a töröktol való felszabadító ostromnak és az említett nagy tűzvésznek a nyomai itt együtt látszanak. Jó néhány kemencét újra kellett rakni. Az 59., a 22. és a 17. szoba kemencéje újonnan rakott a leltározás idejében. Több kemence zöld színű volt. Érdemes felsorolni azokat a helyiségeket, amelyek ,,az elöt voltak". Az 57. szobában volt az őrök háza és előtte muníció állt. Ez volt a 63. sz. helyiségben is. A 17. sz. terem ,,meg vagyon padimentomozva" és az előtt is így volt. A 11. és 12. szobában az Ur lakott. Régebben a Nyári ház (10. sz.) deszkázott volt. Még fel kell említeni, hogy a várkapun belül fegyvereket, pallost és kalodát is említ az inventárium. A vár épületében sok helyen, de még az istállókban is voltak üvegablakok. Sok a pléhes ajtó. A kályhák ill. kemencék nagy része zöldmázas volt. A 17. sz. teremben egy hatajtós pohárszék állt. A kápolnában (13. sz.) fából készült oltárt említenek. Gyakoriak fedeles nyoszolyák. Egy megjegyzésből kiderül, hogy kert is volt a vár mellett. A fenti összeírásból az látható, hogy jól berendezett és jól működő volt a vár épületegyüttese, melynek helyiségeiben minden szükséges megtalálható. Az oldalszárnyaknak az udvar felé vannak a folyosóik. A tógazdaság, a Tizes-malom, a majorság és a sörfőző ház jól üzemel. Az 1480—1520 között épült várba vonult be a török. A vár felszabadítása után 1639-ben a sok helyreállítás után is vannak „puszta hazak" a K-i szárnyban, de már befedett állapotban. Reiznertől értesülünk egy újabb várleltárról, mely 1641-ből származott. Tartalmazza a pápai és devecseri uradalmak leírását; ez sajnos elveszett. Ebben az évben Esterházy István gróf Csáky Lászlónak adta át a várat és uradalmat.

6 206