A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 16. (Veszprém, 1982)

Kubinyi András: A megyésispánok 1490-ben és Corvin János trónörökösödésének problémái

imént zárójelben felsorolt okok ennek a politikának végrehajtását megkönnyítették ugyan, de Mátyás utolsó éveiben kimutatható főispánkinevezési politikája egységét tekintve egy világos elképzelést tükröz. Ezt csak alátámasztja, ha Corvin János megyésispánságokkal összekötött további birtokait vizsgáljuk. Arad megye főispánsága Sólymos és Lippának a Bánffyaktól való elkobzása után szállt Corvinra, (ld. fenn) egyelőre azonban nem tudjuk, hogy a főispánságot gyakorlatilag gyakorló várnagyok kitől függtek. Végeredményben Ráskai, Kinizsi, sőt Nagylucsei Orbán kincstartó is szóba kerülhet. A szomszédos, de már Erdélybe eső Hunyad megyében ugyanis Temesvári Vince várnagy gyakorolta Corvin nevében a főispánságot,

108 aki viszont Nagylucsei embere volt.

109 A szlavóniai zagorjei grófságban, és így Várasd megyében Kövendi Székely Jakab radkersburgi kapitány és zalai főispán gyakorolta a főispánságot.

1 Valkó megyében nem tudjuk, hogy ki volt 1490-ben a főispán, mint láttuk korábban Ráskai volt az egyik. 1485-ben Török Imre és Pöki Kis Antal töltötték be ezt a tisztet, akik utóbb Corvin famíliájában tűnnek fel. Corvinnak valóban jelentős birtokai voltak Valkoban.

1

" Itt egyelőre úgy látszik, hogy a macsói bánság 1478as megszüntetése után

11 a felszabadult megyéket a király részben egyházi kézben hagyta, részben királyi (hercegi) familiárisok által kormányozta, talán csak Bodrog került független főispánok igazgatása alá."

3 Baranyában a helyzet különös lett. Ügy látszik, hogy a pécsi püspök, Ernuszt Zsigmond lett a főispán, mert az 1481— 1492 közti alispánok között az ő familiárisait: Kápolnai Miklóst, Rosályi Kun Jakabot és Istvánffy Istvánt találjuk.

1 Viszont 1490 márciusában Kápolnai alispántársa Csalai Márton siklósi várnagy, 1492-ben pedig Kápolnaival és Istvánffyval együtt harmadik alispán Pöki Antal, ugyancsak siklósi várnagy, a volt valkói főispán."

5 Siklós viszont Corviné volt, a főispán elvben — Ernuszt társaként — maga a királyfi lehetett. Valószínű azonban, hogy a többi Corvin-megyékhez hasonlóan főispánnak a király valamelyik bizalmasa számított, ahogy Valkoban is. (Ld. Pöki esetét.) Még egy megyét kell említenünk. A Mátyás halála után a főpapok és főuraknak Corvinnal kötött és II. Ulászló által Farkashidán megerősített egyezség értelmében Pozsony és Komárom várak a megyékkel együtt Corvinnál maradnak zálogban."

6 Komáromról már beszéltünk, Pozsony esete viszont különös, hiszen — akár Temes — ispánja bárónak számított. Nos, feltűnő, hogy Bánffy Miklós utóda a pozsonyi ispánságban, Czobor Imre soha sincs a báróknak kijáró magnificus, hanem csak az egregius címmel illetve. Ügy látszik tehát, hogy a köznemes Czobor a királyfi, és nem saját személyében főispánkodott. Az erdélyi Hunyad és a szlavóniai Várasd megyéket leszámítva jelentős számú megyéket kormányzott néhány köznemesi eredetű királyi familiáris. Az országnak ekkor — nem számítva a megszűnt Kéve megyét és a szörényi bánsággal együtt kormányzott Krassó megyét, de külön felvéve Fejér megye solti székét — 55 vármegyéje volt. Ezek közül Czeczei kormányzott nyolcat, Ráskai (Pest és Pilist ideszámítva) hatot és a Jászkunságot, Kinizsi hetet, ami összesen 21, több mint a megyék egy harmada. Ide kell azonban még számítanunk a részben, vagy egészben Corvin nevében kormányzott négy további megyét, amelyek közül lehet, hogy egyeseket a fenti három személy igazgatott. Mátyás hadvezére — és egyben Corvin varasdi ispánja — ült a zalai főispáni széken (Székely Jakab), Szerem megye főispánja pedig valószínűleg a nándorfehérvári bán volt," úgyhogy mindezt ideszámítva, Erdély és a melléktartományok nélkül az ország megyéinek gyakorlatilag fele, 49,1% -a egy féltucatnyi köznemes, többnyire katona igazgatása alatt állt. Ha a megbízhatónak tűnő Nagylucsei Orbán kincstartót is ideszámítjuk Hevessel és Barssal, akkor már a felénél többről van szó. Azt is hozzá kell tennünk, hogy a királyi, ill. hercegi megyék részben tömböket képeztek, részben, ill. maguk a tömbök is körülvették a kisebbségben levő arisztokrata főispán által kormányzott megyéket. Itt már említettük a Zápolyaiakat, hasonló szerepe lehetett a királynénak együtt Estei Hippolittal, végül több megye, valamint az erdélyi vajdaság a vele egybekötött székely-ispánsággal az Ecsedi Báthoricsalád kormányzata alá tartozott."

9 István vajda öccse, András töltötte be a szatmári ispánságot, amely ha jogilag nem is, de ténylegesen a Báthoriak örökös ispánsága volt.

120 Ez az arisztokrata család volt azonban az úr a Fehér Kőrös völgyében hosszan keletre, Erdély határáig elnyúló Zaránd megyében is, amelynek ispánsága az ő világosvári uradalmukkal járt együtt.

121 Nem véletlen, hogy Szatmárt egyik oldalról, Zarándot meg szinte teljesen körülvették a királyi megyék. Nem érdemes végig menni a többi megyén, annál is inkább nem, mert zömüknek nem ismerjük Mátyás-kor végi ispánját. Voltak más, arisztokrata főispán által kormányzott megyék (pl. Közép-Szolnok főispánja Drágffy Bertalan, Vasé Ellerbach János volt

123

) mások élén köznemeseket találunk, mint a már említett Korotnai Jánost, vagy Fejérben talán még mindig Buzlai Mózest. A lényeg kettős volt: az ország megyéinek kereken fele a királyhoz (ill. fiához) mintegy familiárisi kötöttséghez álló köznemesek kezébe került, ill. Mátyás három bizalmasa egymaga a megyék 38,2% -át igazgatta. Ezzel kapcsolatban feltűnő, hogy a püspöki örökös főispánságok közül négy (Nyitra, Bihar, Bács és Veszprém), és félig az ötödik Baranya is átkerült a királyi (hercegi) familiárisok kezelésébe. Egyéb okok mellett (a radkersburgi és pettaui kapitány Székely Jakab főispánsága a szomszédos Zalában és Varasdban a stájerországi és karintiai hadjáratok bázisát biztosította stb.) ennek a rendszernek oka nyilván Corvin János jövőjének biztosítása volt: a főispánságok betöltőinek hűsége látszólag biztosítékot nyújtott a jövőre. Megjegyezzük, hogy Czeczei és Ráskai hű is maradt Corvinhoz, Czeczei elesett, viszont Kinizsi szembefordulása egyik fő oka lett a királyfi bukásának.

124 175