A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 16. (Veszprém, 1982)

Kubinyi András: A megyésispánok 1490-ben és Corvin János trónörökösödésének problémái

tében szokatlan, végül utolsó variáció, de talán a legkevésbé elfogadható az lehetne, hogy Raskai volt a tulajdonképpeni főispán, akit Korotnai úgy helyettesített, mint Forgách Czeczeit. (Ez ellen szól, hogy Korotnai soha sem fordul elő alispánként, de más, itt nem részletezhető érv is.) A valkói eset is különös, erre még visszatérünk. 1487-től aztán Ráskait Szabolcs megye főispánjaként találjuk. Bár Corvin János a Ráskai által kezelt debreceni uradalma által Szabolcsban is nagybirtokos volt, ez a megye területének csak kisebb részére terjedt ki. Ráskai főispánsága nem függ tehát össze, ill. csak minimálisan a királyi (Corvin-féle) uradalom kezelésével. Alispánja egy tekintélyes szabolcsi nemes, Petenyeházi Mátyás lett.

9 Míg Ráskai szabolcsi főispánsága nem volt udvarbírósága következménye, addig a szomszédos Beregben erről lehetett a szó. Mátyás uralkodása korábbi szakaszában a király (illetve inkább Szilágyi Erzsébet) munkácsi várnagyai töltötték be a főispáni tisztet.

92 1490 elején viszont Orosz Mihály mint Ráskai Balázs főispán alispánja szerepelt.

93 Nyilvánvaló, hogy Ráskai vette át a Corvin-uradalmak feletti ellenőrzést, legalábbis Beregben, ezért lett ő a főispán. Csakhogy ez azt jelenti — elegendő egy pillantást vetni térképünkre — hogy Ráskai kezében a fővárostól az országhatárig terjedő hosszú területsáv igazgatása összpontosult: Pesttől és Pilistől a jászkundkon át Szabolcs és Bereg. Ez a terület délről érintkezett Czeczei körzete keleti felével, és hozzájárult a királynéi Borsod és Máramaros megyék esetleges semlegesítéséhez. Csakhogy ezzel még a Ráskai által irányított terület nem záródott le. Bár Valkó és Somogy talán már nem állott igazgatása alatt, alaposan valószínűsíthetjük, hogy ő, vagy az ő familiárisai közé tartozó várnagyok igazgatták Komárom megyét nyugaton, és Békést keleten. Komárom megye főispánsága a tatai és komáromi uradalmakkal függött össze, ezek viszont a budai udvarbíróság, azaz 1490-ben Ráskai Balázs alá voltak Mátyás reformjai következtében rendelve. Békés megye igazgatása viszont a gyulai vártól függött, amely — mint láttuk — 1482-től Corvin János birtoka lett. Ügy látszik, hogy Corvin nevében — akár Beregben — Ráskai kormányzott itt is, legalább is fennmaradt Corvinnak olyan utasítása Ráskaihoz, ami Békés megyei birtokokra vonatkozik.

94 Ez egyébként logikus is volt, hiszen Békés mind a jászkun területtel, mind Szabolcs megyével érintkezett, sőt bizonyos fokig összekötő láncszemet is alkotott köztük. Komárom viszont hozzájárult a királyné unokaöccse, Estei Hippolit érsek nevében kormányzott Esztergom megye bekerítéséhez. Számunkra azonban most a Czeczei és Ráskai kezében összpontosított megyéknél fontosabb a harmadik megyekoncentráció, amelynek élén Kinizsi Pál állott. Kinizsi állítólag az 1468-as morvaországi hadjáratban tűnt fel, Magyar Balázs oldalán.

95 Tény viszont, hogy már 1467-ben Máramaros megye főispánja, és mint ilyen az ottani sokamra ispánja volt. 1472-ben is kimutatható ebben a minőségében.

96 Ügy látszik, hogy nem csupán katonaként, hanem az igazgatásban is foglalkoztatta őt Mátyás. 1478-ban pl. ő Nyitra megye főispánja,

97 és ugyanekkor kapja meg a zalai főispánságot is. Attól kezdve, hogy Mátyás viszonya a császárral megromlott, szükségessé vált a fontos határmegye élére katonafőispánokat kinevezni. (1475—1478: Egervári László, 1478— 1484: Kinizsi Pál, 1487—1490: Kövendi Székely Jakab.)

98 Itt tehát Kinizsi máramarosi szolgálatától eltérően elsődlegesen katonaként került számításba. A zalai főispánsága azonban tulajdonképp különös egy eset, mert ugyancsak 1479től tudjuk az egyik legfontosabb megyében, Temesben kimutatni főispánként. Ugyanakkor az Alsó részek főkapitánya lett

99 — ez a tisztség ettől kezdve össze volt kötve a temesi ispánsággal —, valamint bekerült a bárók közé is. (A pozsonyi és a temesi ispánok a bárók közé tartoztak.)

100 A temesi ispánsággal együtt járt a század első felében számos délvidéki megyék, főispánsága, azaz a temesi ispán egyben a szomszéd megyék főispáni tisztét is viselte,

101 azonban általában csak temesi címét használta. Mivel ezt a szokást semmiféle szabály nem írta elő, valamint az sem igazolható, hogy Kinizsi közvetlen előde idejében életben volt-e ez az uzus,

102 meg kell vizsgálnunk a Kinizsi idejében alkalmazott gyakorlatot. Nem számítva a valószínűleg Temesbe és Torontálba olvadt és ekkorra már megszűnt Kéve megyét, minden jel szerint Torontál megye ispáhsága össze volt kötve a temesivel.

103 Hasonló lehetett a helyzet Csongrádban, ahol Mátyás halála után tényleg Kinizsi, majd temesi utóda, Somi Józsa mutathatók ki főispánként, és ahol az utolsó nem temesi ispán főispánra 1478-ból van adat.

104 Csanád megye már régóta össze volt kötve Temessél. 1463-ban pl. Szakoli Péter temesi főispán egyben ezt a megyét is kormányozta. A Jagelló-korban egy időben az a Macedóniai Miklós volt a főispán, aki ugyanakkor a temesi alispánságot töltötte be,

105 azaz Csanádban is nyilván a temesi főispán-főkapitányt képviselte. Különös módon azonban ezeken a korábban is olykor a temesi ispánsághoz csatolt megyéken kívül Kinizsi három másik megyét is kapott. Az egyik Bács, ahol Varadi Péter kalocsai érsek, örökös főispán kegyvesztettsége miatt 1486-ban lett főispán,

106 a második a már tanulmányunk elején említett Veszprém, ahol a széküresedés idején megkapott főispánságot az új örökös főispán-püspök kinevezése után is megtartotta Kinizsi, a harmadik szintén püspökörökös főispán által kormányzott megye, Bihar volt. Itt a nyolcvanas évek végén nem volt széküresedés, sőt a nagyváradi püspökséget Mátyás király utolsó kancellára, Filipec János töltötte be, aki még 1488-ban is Bihar megye örökös főispánjaként szerepelt. Mégis 1489—1493 közt a főispánságot Kinizsi töltötte be. A bihari példa mutatja leginkább, hogy a Veszprémnél kimutatható gyakorlat nem különleges okok (széküresedés, megbízhatatlanabbnak tartott püspök, Kinizsi Veszprém megyei uradalmai) eredménye, hanem egy átgondolt politika része volt. Az 174