A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 16. (Veszprém, 1982)

Uzsoki András: Az első magyar királyné, Gizella sírja

funkcionált méltóság-, ill. kiváltságjelvénynek a kőbe faragott mása. Mint ilyen, világi uralmi szimbólummal is rendelkezett, ennek használata királyi, császári kiváltságjog volt. 3. A kereszt egyúttal életfa, „arbor vitae", azaz Krisztus keresztje, ,,CRVX XPI", mint felirata is igazolja, tehát a feltámadást, az elhunyt megváltását jelenti. 4. Ugyancsak a feltámadás gondolatát fejezik ki a sasok, melyek egyúttal a császári ősöktől való származást is szimbolizálják. 5. Mindezek alapján arra az eredményre jutottunk, hogy a passaui Niedernburg apácakolostorban egy olyan elhunyt apátnőt kell keresnünk, akire a fenti ikonográfiái megállapítások minden esetben vonatkoznak. Ilyen apátnő csak egy élt a kolostorban: a bajor származású Gizella magyar királyné, I. István magyar király özvegye. Elhunytának évére csakis az embertani vizsgálat alapján következtethetünk, s figyelembe véve a történelmi hátteret, véleményünk szerint 1055— 1065 közötti időben halt meg Gizella. A GÓTIKUS SlRLAP A XI. századi sírlap fölé emelt gótikus építmény hosszanti oldalán három, végén pedig egy mérmüves, csúcsíves nyílással készült, melyet felül 194 cm hosszú és 72 cm széles, 12 cm vastag kőlap zár le. A felépítmény tulajdonképpen jelképes sír, kenotáfium. A zárólap adneti vörös márványból készült, felülete díszesen faragott (10. ábra). A téglalap alakú márványlap közepén mélyített, keskeny mezőben, késő gótikus ízlésben megismétlődik a XI. századi sírlap ikonográfiái programja. Un. szamárhátíves, mérmüves fülkében latin keresztet láthatunk, mely ugyancsak mérmüves csúcsívből emelkedik ki, de ábrázolásában nem hordozható kereszt, hanem álló kereszt, crux stativa. Ez egyúttal azt bizonyítja, hogy az 1420 táján készült faragvány tervezői már nem ismerték a XI. századi hordozható keresztek jelentéstartalmát. A lóherelevélben végződő keresztgerendavégeken egy-egy, felemelt szárnyú sas áll, egyik lábuk magasra nyújtva. A kereszt két oldalán kiemelkedő gót betűkkel felirat: Gisyla abbatissa. A belső mezőt alig kiemelkedő széles szegély veszi körül, melyen vésett gót betűkkel, az alsó jobb sarokból kiindulva balra, a következő felirat olvasható: Anno . do . m . Ixxxxv . non . maii . о .venbl. dna . Gisula . soror . sancíi Hainrici . Imperatoris . uxor . Stephi Regis . Ungarie abbatissa . huius . monasterii. hic sepulta. Helyesen kiegészítve így hangzik: Anno Domini millesimo nonagesimo quinto, Nonis Maiis obiit Venerabilis Domina Gisula, soror sancti Heinrici Imperatoris, uxor Stephani Regis Ungariae, abbatissa huius monasterii. Hic sepulta. Magyarul: -«Az Úr 1095. évében, május 7-én elhunyt a tiszteletre méltó Gizella Úrnő, Szent Henrik császár húga, Magyarország királyának, Istvánnak a felesége, ennek a monostornak az apátnője. Itt van eltemetve.« A feliratban az évszám téves, minden valószínűség szerint rossz véset. Tanulmányunk eredményeit összegezve megállapíthatjuk, hogy I. (Szent) István magyar király feleségét, a bajor származású Gizella királynét nem Székesfehérvárott, sem nem Veszprémben, hanem Passauban temették el. Eredeti, hiteles sírja és sírlapja a Niedernburg kolostor templomában látható, mely fölé 1420 táján gótikus felépítményt készítettek. Gizella — István halála után — a kegyetlen bánásmód miatt arra kényszerült, hogy 1045 körül III. Henrik császár kíséretében elhagyja Magyarországot és Passauban, az ősi birodalmi apácakolostorban telepedjék le. A monostor apátnőjeként hunyt el feltehetően 1055—1065 között. 160