A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 16. (Veszprém, 1982)

K. Palágyi Sylvia: Mithra relieftöredék a Balaton-felvidékről

К. PALAGYI SYLVIA MITHRAS RELIEFTÖREDÉK A BALATON-FELVIDÉKRŐL A 71. számú országút melletti Rozgonyi házban (Aszófő, Tihanyi út 21.) régóta lappangó relieftöredékre hívták fel a veszprémi Bakonyi Múzeum Aszófőn leletmentő munkatársainak a figyelmét. Rozgonyi Imre elbeszélése szerint a kő eredeti lelőhelye Nagyvázsony vagy Dörgicse lehetett.

1 A töredéket az aszófői ház udvaráról 1979-ben szállítottuk be a múzeumba.

2 A homokkőből készült reliefes táblából a teljes kép bal alsó negyedénél valamivel nagyobb részlet maradt meg. A töredék alsó, bal széle egyenesen levágott. A képsíknál magasabban, a relieffel szinte azonos magasságban kiképzett széle a bal peremmel együtt keretezi a figurális jelenetet. A bal oldali keret tagolt, lépcsőzetes megmunkálású, külső oldalán csekély mélységű vájat figyelhető meg. A sarkon a perem hiányos. A relief jobb oldala ferdén, felül nyújtott ,,L" alakban törött. Hátoldala nincs kidolgozva. A töredék legnagyobb magassága: 43 cm, szélessége: 31,3 cm, vastagsága: 14,2 cm, ill. alul 13,2 cm. A reliefen egy állat hátsó felére szorult, félig ülő helyzetben ábrázolt tunicás-köpenyes alakot faragtak ki. Jobb karja erősen behajlított, csuklóból hiányzik. Könyöke a ruha előtt kezdődik. A jelenet többi részleténél laposabban faragott köpenye a könyökig ér, takarja a felső kart és alulról induló íves redőkben a keret széléig emelkedik. A párhuzamos bevágásokkal jelzett ruharedőjű, alul hegyesszögben végződő tunicát öv osztja. Az övvel osztott tunica redőinek leegyszerűsített ábrázolása miatt a felső és az alsó rész vájatai nem egymás folytatásaiban futnak tovább. A jobb láb enyhén hajlítva a keret felé nyúlik. Nem részletezett lábfeje az oldalsó keret alsó szegélyére került. Az állat oldalára felhúzott bal lábából csak a tunica alól induló comb kis részlete, ill. a lábfej és a boka indítása maradt meg. Az állat nyúlánkabb hátsó feléből a lapos has részlete, a két hátsó láb, ill. a farok részlete maradt meg. A jobb hátsó láb részben párhuzamos az állaton ülő alak jobb combjával, bal hátsó lába hegyesszögben hajlított és az alsó keretre támaszkodik. A lágyéktáj szinte alulnézetben ábrázolt. A vékony farok közvetlenül a figura jobb combja mellett, a tunica alól indul, szögben törik és kissé elkeskenyedve ábrázolása megszakad az oldalsó keretnél. A figura bal lábfeje alatti, nem részletezett domború faragásban, amelyből középtájon egy enyhén hegyesszögben forduló és talán ollószerűen végződő farok (?) indul, skorpiót ismerhetünk fel. A bikára utaló nemi jellegek a kövön nem látszanak, vagy a domború, részletezetten faragvánnyal azonosíthatók. Ez utóbbi esetben azonban a skorpióból csak a visszahajló farokrész figyelhető meg. A fenti leírásból kitűnik, hogy a Balaton-felvidéken előkerült relief töredéket Mithras tauroktonos ábrázolásként azonosítottuk. A kőfaragásból, a méretezésből, a jelenet elhelyezéséből adódó torzulás, a kevésbé gyakorlott kivitelezés (pl. az alak és az állat arányai, a farok befejezetlensége és kerettel való lezárása, a lágyéktáj kiképzése, a kísérő állat megformálása) nem mond ellent a jelenet ilyen értelmezésének. A megmaradt töredéken is azonnal feltűnik a bikaölő Mithras jelenetek jellegzetes kísérőalakjainak a dadophoroknak, valamint a kígyónak a hiánya. Cautes és Cautopates önállóan megjelenő szobrai arra a gyakorlatra utalnak, amelynél az egyszerűbb megoldású főjelenet jobb és bal oldalán a dadophorokat külön állították fel.

3 Az aquincumi megoldáshoz hasonló szobroknál ez a fajta elrendezés általánosnak tekinthető,

4 de a faragott tábláknál is többször előfordul.

5 A kígyó hiányával és szerepével a bikaölő jelenetben Nagy Tibor behatóan foglalkozott. A kígyó eredetileg nem tartozott az őstípushoz, járulékos elemként később került a jelenetbe,

6 így meglehetősen gyakran hiányzik pl. a Duna-völgyi emlékeken is. A jelenetek egy részén azonban a kígyót a mellső lábak közelében ábrázolták,

7 így Balaton-felvidéki darabunk kígyója is elférhetett volna a hiányzó részeken. A kígyó-kérdéshez hasonlóan nem lehet eldönteni a kutyának, ill. általában a köpeny szélén,

8 vagy a kereten ábrázolt hollónak a pontos helyét és formáját.

9 A relief keretezése kizárja az alsó és oldalsó jelenetek összefüggő csatlakozását. A derékszögű alsó keretezés leginkább a téglalap alakú, ill. téglalapon belül architektonikus, esetleg félköríves kiképzésű, vagy felül íves záródású Mithras táblákhoz vezet. Az utóbbiak arra a barlangra utalnak, ahol a bika megölése a mítosz szerint lezajlik. A barlang felett általánosan megjelenített Sol és Luna feje, mellképe Mithras táblánkon is nyilvánvalóan szerepelt. Töredékünk alsó, egyenes levágású kerete alapján a reliefet akár a Stix-Neusiedl-ihoz hasonló feliratos bázisra is állíthatták," bár ennek még töredékét sem sikerült eddig megtalálnunk. 15