A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 16. (Veszprém, 1982)

Uzsoki András: Az első magyar királyné, Gizella sírja

UZSOKI ANDRÁS AZ ELSŐ MAGYAR KIRÁLYNÉ, GIZELLA SlRJA ,,Pro memoria amanüssimae uxoris meae " A Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének szerzői munkaközössége elkészítette a ,,Magyarország történeti kronológiája" című több kötetből álló művet, melynek I. kötete 1981-ben jelent meg. Az „1043 után" címet viselő fejezetben a következő három mondatot olvashatjuk: „I. (Szent) István özvegye, Gizella királyné meghal. Az általa alapított veszprémi székesegyházban temetik el. (Más vélemény szerint a passaui Niedernburg kolostor apátnőjeként hal meg, s ott temetik el.)" Az idézett szöveg arra utal, hogy Gizella temetkezési helye vitatott: a mérleg egyik serpenyőjében Veszprém, a másikban Passau áll. A történetírás területén immár több évszázada folyó kettősség vitája, a XVIII. század második felében alakult ki, s — úgy látszik — máig sem tisztázódott a probléma. A kérdést a veszprémi helytörténetirás sem tartja mellékesnek, mert a Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai I. kötetben, — melyet Gutheil Jenő írt „Az Árpád-kori Veszprém" címmel, — önálló fejezetet kapott a téma. A fejezet címe: Gizella királyné veszprémi sírja.

2 A szerző a címnek megfelelően foglalt állást, így szerinte Veszprémben temették el Gizella királynét. A téma újratárgyalása nemcsak szükséges, hanem időszerű is, mert Gizella születési évének 1000. évfordulója előtt állunk, tehát indokolt e vitás kérdésben tárgyilagos álláspontot elfoglalni. Gizella királyné temetéséről, sírhelyéről a XV. század közepéig sem hazai, sem külföldi krónikás adat nem áll rendelkezésünkre. Eddigi ismereteink szerint először csak a XV. században bukkan fel és a XVI. századtól kezdve terjed el az a három, különböző felfogás, mely szerint Gizella, első magyar királyné: í. a veszprémi püspöki székesegyházban van eltemetve, 2. sírja a passaui Niedernburg apácakolostorban található, 3. a székesfehérvári királyi bazilikában temették el. A három felfogás közül a X—

XI. századi, sőt a későbbi századok temetkezési szokásainak legjobban megfelel a harmadik változat. A trónra lépő uralkodó teendői közé tartozott saját maga és családja temetkezési helyének megválasztása. Ez általában vagy egy királyi alapítású bazilika, va

gy е

8У szerzetesi monostor temploma volt. István királyt és fiát, Imre herceget a király által alapított székesfehérvári bazilikában temették el, tehát a kor felfogása szerint Gizellát is oda kellett volna eltemetni. A valóság azonban egészen más, mert Gizella sírjáról nem tesznek említést az 1083. évi elevációkor és az ezt követő kanonizáció során, amikor István és Imre szenttéavatásához a szükséges bizonyítékokat összegyűjtötték. Ennél is valósabb az a tény, hogy a bazilikában végzett többszöri régészeti és műemléki kutatás során sem bukkantak Gizella sírjára. Ezt a feltevést, tehát mint alaptalant, el kell vetnünk. Iacobus Philippus Bergomensis (Foresta) vagy másképpen Jacopo Filippo di Bergamo (1434—1518) történetírónak 1497-ben Ferrarában,

! 1503-ban

4 és 1513-ban,' Velencében, továbbá 1521-ben Párizsban

1

' megjelent munkái tartalmazzák a fehérvári temetést. Neve és adata az újabb Gizella-irodalomban is megtalálható. A szakirodalom feltárása során kitűnik, hogy a témában csak felszínesen tájékozódott, kevésbé járatos szerzők általában egy tekintélyesebb író állásfoglalását teszik magukévá, akár elfogultságból, akár tekinténytiszteletből. így szépen kirajzolódik a szakirodalomban egy veszprémi és egy passaui álláspontot képviselő csoport. Mindkét csoportban kiváló szakemberek dolgozták fel az anyagot, vizsgálták meg az érveket és az ellenérveket, de sokszor nem tárgyilagos a véleményük, mert befolyásolta őket a nemzeti öntudatból fakadó téves egyoldalúság, vagy pedig eleve elfogultak voltak mindazzal szemben, ami nem felelt meg elképzeléseiknek. A probléma tisztázására sorra vesszük a Veszprémre vonatkozó, vagy vonatkoztatható, Gizellát említő érveket és bizonyítékokat, átszűrve a kritika rostáján. A KÖZÉPKORI OKLEVELEK ÉS GIZELLA KIRÁLYNÉ Évezredünk első felének hazai és külföldi krónika-irodalmában sajnos nem találunk egyetlen adatot sem arra, hogy Gizella királynét Veszprémben temették volna el. Gombos Ferenc Albin által összeállított Catalogus fontium históriáé Hungaricae című, több mint ötezer forrásrészletet tartalmazó gyűjteményben nincsen egyetlen, Veszprémre utaló adat. Ugyanígy nem lelünk adatokat az okleveles anyagban sem, beleértve a hazai és a külföldi kiadott anyagot. A Veszprémre vonatkozó oklevelek regesztáinak átfésü125