A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 16. (Veszprém, 1982)

Törőcsik Zoltán: A Veszprém Megyei Múzeumi Igazgatóság 1981. évben végzett tevékenysége

ben vett szakmai munkájának végzésén túl dr. László Péter látja el. Dr. Geiszt Jakabné közművelődési tevékenységén túl az év folyamán az adattári munkálatokat is irányította, összefogta a Múzeumi Baráti Kör éves tevékenységét, új és gyümölcsöző közművelődési tevékenységi formát vezetett be az intézménnyel kapcsolatban álló termelő közösségek felé, az ún. „szocialista brigádnapok" formájában. Dr. László Péter közművelődési tevékenységén túl régészeti leletmentéseket is végzett, befejezte a numizmatikai gyűjtemény teljes revízióját, részt vett a megyei irodalmi topográfia előkészítő és szervező munkáiban. Itt kívánjuk elmondani, hogy a tudományos osztályokba tartozó muzeológusaink egyéni munkaterveikben is alapvető feladatul tűzték ki — a hagyományos „harmadolás" figyelembevételével — a közművelődési tevékenységet, s ennek következetes végrehajtása egyben biztosítéka is volt a múzeumi szervezetre háruló ilyen irányú kötelezettségek teljesítésének. Nem titok azonban, hogy közművelődési munkánk lehetőségei még korántsem kimerítettek. A pápai Helytörténeti Múzeum igazgatója, Hadnagy László a tárgyalt évben is összefogta á járás helytörténeti és néprajzi kutatásait, s ezzel szoros összefüggésben jelentős, az egész városra és közvetlen környékére kisugárzó közművelődési munkát végzett. Dr. Mithay Sándor régész — részfoglalkozású munkatársként — folytatta a már korábban megkezdett, Bakonyban végzett őskori földvár ásatásait, elkészítette a VMMK. 16. kötete számára kéziratban a Kísérlet a pápai vár rekonstrukciójára с tanulmányát. A zirci Bakonyi Természettudományi Múzeum munkatársai dr. Tóth Sándor igazgató vezetésével tovább folytatták a már több mint 10 éve megkezdett szisztematikus Bakony-kutatást, amely felöleli a hegység flórájának és faunájának szinte teljes spektrumú vizsgálatát. Dr. Tóth Sándor folytatta a Bakonyi Természettudományi Múzeum Diptera-gyűjteményének feldolgozását, szervezte „A Bakony természeti képe" programot, megszervezte a nyolcadik Bakony-kutató ankétot. Szerkesztette a Veszprém megyei Múzeumok Közleményei 16. természettudományi kötetét, ,,A Bakony természettudományi kutatásának eredménye" sorozat 15. füzetét, valamint a Folia Bakonyiensis — A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei első kötetét. Részt vett Svájcban a VI. nemzetközi odonatológiai szimpóziumon, ahol előadást is tartott Die Libellen und die Biotope im Bakony-Gebirge círnmel. Megjelent dolgozatai: „Adatok a barcsi borókás csípőszúnyog-faunájához (Diptera: Culicidae)", ,,A Kornyi-tó szitakötő-faunájának mennyiségi és minőségi vizsgálata (Insecta: Odonata)", „A csípőszúnyog- (Culicidae) fauna minőségi és menynyiségi változása a Balaton északi partján," „A Bakony hegység természeti értékei, I. Botanikai értékek" (társszerzővel), „A Bakony hegység katonalégy-faunája (Diptera: Stratiomyidae)". Elkészült dolgozatai: ,,A Bakony természeti képe, VI. Beszámoló a Bakony természettudományi kutatásáról 1978—1980", „A Bakonyi Természettudományi Múzeum zengőlégygyűjteménye (Diptera: Syrphidae) I.", „10 éves a Bakonyi Természettudományi Múzeum". Dr. Ery Kinga antropológus kutatásai közül első helyre kívánkoznak azok a vizsgálatok, amelyeket jugoszláv meghívásra egy vajdasági avar kori temető csontvázanyagán végzett. Az év folyamán megkezdte a tác-gorsiumi római kori temető, valamint a zalakomári avar kori temető csontvázleleteinek vizsgálatát. A Budapesti Nemzetközi Centenáriumi Antropológiai Kongresszuson angol nyelven előadást tartott, megbízásos tevékenységben pedig tagja az MTA Antropológiai Bizottságának, Uralisztikai Komplex Bizottságának, Magyar őstörténeti Munkaközösségének, az Anthropológiai Közlemények szerkesztő bizottságának. Megjelent tanulmányai: „Anthropologische Analyse der Population von Tokod aus dem 5. Jahrhundert." (In: Die spätrömische Festung und das Gräberfeld von Tokod. Hsg. A. Mócsy. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1981), „A taliándörögdi Szent András-templom középkori temetkezéseinek embertani vizsgálata". (VMMK 14, 1979.) Kéziratban elkészített tanulmányai: „Újabb összehasonlító statisztikai vizsgálatok a Kárpát-medence 6—12. századi népességének embertanához", „V. századi csontvázleletek Kapolcsról". Csiby Mária „A fürkészlegyek (Tachinidae) szerepe a Bakony fontosabb erdőtársulásainak biológiai védelmében" címmel elkészítette és benyújtotta doktori disszertációját. Részt vett Svájcban a VI. nemzetközi odonatológiai szimpóziumon, ahol előadást is tartott ,,The latest results of the recent research of the Odonata fauna of the Bakony Mountains" címmel (1981. augusztus 19.). 1981 folyamán megjelent tanulmányai: „A Balaton-felvidék szitakötő-faunája (Insecta: Odonata)", „A Bakony hegység katonalégyfaunája (Diptera: Stratiomydae)", (társszerzővel), „A Bakony hegység természeti értékei, I. Botanikai értékek" (társszerzővel), „Adatok a barcsi borókás kétszárnyú- (Diptera) faunájához". Elkészült tanulmánya: „Adatok a Bakony hegység Phasiinae-faunájának ismeretéhez (Diptera: Tachinidae)". Ilosvay György „A talajfelszínen mozgó Isopoda és Diplopoda fajok ökológiai vizsgálata a Bakonyban" címmel elkészítette és a JATE Természettudományi Karára benyújtotta doktori értekezését. Az év folyamán két dolgozatot írt: „Vadászati eredmények a két világháború között (A Pejacsevics család vadásznaplói)", és a „Zirci arborétum Isopoda- és Diplopoda-faunájának ökológiai vizsgálata" címmel. A farkasgyepűi bükkös ökoszisztéma her pet of auná járói készített írása a VMMK 16. kötetében jelent meg. Elvégezte a hal-, kétéltű- és hüllőgyűjtemény teljes revízióját, a veszprémi Bakony Művekben Búvár Klubot vezetett. Tervei alapján elkészült a „Kétéltűek és a hüllők természetvédelme" с vándorkiállítás, valamint a múzeumi állandó kiállítás herpetológiai részének felújítása. Galambos István az év folyamán 937 herbáriumi egységet gyűjtött be és cédulázott meg a Bakony területéről. Az „Alpokalja Természeti Képe" kutatóprogram keretében 106 kapszula 10