A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 15. – Történelem (Veszprém, 1980)

H. Kelemen Márta: Római kori fazekaskemencék Balatonfűzfön

1. ábra. A lelőhely helyszínrajza Abb. 1. Standortzeichnung des Fundortes díszítés. Fényes, finom festésű. (III. t. 3.) Ltsz: 66.164.124., A = 8,3 cm. 6. Kihajtó peremű, kis tál, sárga színű, a peremszéleken keskeny barázdával tagolt, fényes, narancsszínű festéssel. Ltsz: 66.164.127., A = 8,5 cm. 7. Kihajtó peremű tálka, téglaszínű, peremének szélén mély barázda, külső oldalán a hasrészen keskeny pár­huzamos vonalak futnak körbe. Vörös festék nyomai­val. (L t. 9.) Ltsz: 66.164.125., A = 7,7 cm. 8. Mély tál töredéke, sárgászöld színű, széles, vízszintes, sima peremmel, túlégetett, rontott példány. (II. t. 6.) Ltsz: 66.164.134., Á= 11,5 cm. 9. Bordás oldalú tál,téglaszínű, kívül vörös, belül elnagyolt márványozást utánzó vörös festéssel. Ltsz: 66.164.120., к = 10,5 cm. 10. ívelten kihajtó peremű tál, világos téglaszínű, peremén és belső oldalán vörös színű, márványozott festés. Ltsz: 66.164.128., A = 7 cm. 11. Oldaltöredék, téglaszínű edényből, külső oldalán fé­nyes, keskeny vörös sávok közötti nyers színű sávban függőleges irányú vörös márványozáscsíkok. (III. t. 4.) Ltsz: 66.164.123., A = 7,6 cm. 12. Kis tál peremtöredéke, nyers színű, kifelé duzzadó függő­leges peremén barázda, nyaka meredek, tölcséres lehe­tett. Kívül halvány vörösbarna festés. (IV. t. 14.) Ltsz: 66.164.129., Á=9,5 cm. 13. Pohár, sárga színű, a nyak és peremrésznél megvasta­godó falú, hordótestű, enyhén behúzott nyakú, rövid, függőlegesen álló peremmel. Oldalán vékony párhuza­mos barázdák futnak körbe, külső oldalán vörös festés nyomai. (IV. t. 9.) Ltsz: 66.164.131., Á= 7 cm. 14. Füles korsó töredéke, vékony falú, nyers színű, ferdén lefelé álló peremén két sekély hornyolás fut körbe, széles szájú, szűk nyakú. (V. t. 7.) Ltsz: 66.164.133., Á= 10,8 cm. 15. Füles korsó, szűk, hengeres nyakából derékszögben ki­hajló perem, nyers színű, túlégetett darab. (V. t. 13.) Ltsz: 66.164.132., Â=6,5 cm 16. Füles kancsó, kónikus nyak a gömbölyű has részletével. Világos téglaszínű, a nyak közepe táján és a vállnál 2-2 körbefutó mély barázda. A nyakon nagy átfúrt lyuk részlete. (V. t. 11.) Ltsz: 66.164.138., A=20 cm. 17. Füles korsó, hosszúkás testű, szűk nyakú. Világos tégla­színű, a fül alsó vonalában, hasának közepe táján 3x2 barázdából álló díszítés fut körbe, a fül alatti kettős barázdasor alatt égetés után bekarcolt ANNIVS név olvasható (4. ábra). Ltsz: 66.164.137., tör.M = 25 cm, has A = 19 cm. 18. Füstölőtál, a tálrész alsó bordatagján sűrű bevagdosások, rendkívül szűk, üreges és valószínűleg magas lába volt. Világossárga. (VI. t. 4.) Ltsz: 66.164.115., has Á = 14,4 cm, láb A = 2,8 cm. 19. Füstölőtál oldaltöredékei, téglaszínű, szürke foltos, finom, jól iszapolt anyagú. Tálrésze ferdén - sűrűn bevagdosott bordákkal tagolt. Ltsz: 66.164.139., A = 11,2 cm és 5,5 cm. 20. U. n. pannóniai bepecsételt díszű tál aljtöredéke, szürke színű, fényes, a talp feletti részen sávban S-alakokból álló dísz, felette bepecsételt levéldísz részlete. Ltsz: 66.164.118., A =6,9 cm. 21. Drag. 37-es típusú tál töredéke, szürke színű, fényes, oldalán széles sávban karcolt fogasdísz. (VI. t, 5.) Ltsz: 66.164.116-117., A = 12,8 cm. 22. Fuze'/rtöredék, kavicsos anyagú, kihajtó peremű, nyakán enyhe borda, alatta hullámvonaldísz. Világosbarna. (VI. t. 7.) Ltsz: 66.164.135., A = 9,7 cm. 23. Faz^Artöredék, korongolatlan, kaviccsal soványított anyagú, barnás színű, nyakától lefelé függőleges fésűs­dísz, a vállrészen ferde, sekély, ovális alakú benyom­kodásos sorral. (VI. t. 8.) Ltsz: 66.164.136., A= 8,4 cm. Kemencék: Két területen helyezkedtek el, az épülettől É-ra az I—IV. számú, az épülettől D-re a VII—IX. számú kemencék. I. kemence: a boltozati fala helyenként 10—15 cm magasságban maradt meg, ugyanennyi a rostély fe­lett is. A kör alakú kemence átmérője 142 cm volt, tengelye a rostélyt tartó pillér szerint É—D-i irányú. A rostélyt több helyen beszakadva találtuk, helyén csak a kemence DK-i negyedében és a kemencefal mentén állott. Az oldalfaltól átlag 10-15 cm távol­ságra 10 db 5—7 cm átmérőjű lyuk maradt épség­ben. A kemence rostélya a használat idején egyszer már beomolhatott, mert a tartópillér D-i részén és a megmaradt DK-i rostélyrészen egy másodszori ta­pasztás volt észlelhető, az egyik rostély-lyukat pedig már ebbe a tapasztásba vágták bele. A fűtőnyílás D-en volt, kibontására azonban nem került sor (5—7. ábra). A kemence betöltéséből kevés lelet­50

Next

/
Thumbnails
Contents