A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 15. – Történelem (Veszprém, 1980)

Bácskay Erzsébet–Vörös István: Újabb ásatások a Sümeg-mogyorósdombi őskori kovabányában

közvetlen felhasználásra utaló nyomok (pl. szilánklepattanások, roncsolódásnyomok), mégis, mivel nagy részük erősen töredékes — feltehetően használat során tönkrement példány — vagy még fel nem használt, Ш. olyan kavics, amelyen a használat nem hagyott nyomot, ezek is eszközöknek, ill. potenciális eszközöknek tekinthetők. Köztük több olyan kavics is van, amelyek vagy méreteik vagy alakjuk vagy mindkettő révén különösen alkalmasak szerszámnak. 157 db olyan kavics van a leletanyagban, amelyen egy vagy több szilánklepattanás és/vagy roncsolódásnyom van. A szilánklepattanások részben szerszámként való használatuk során keletkezett sérülések, részben — s ez Vértes László megfigyelése szerint

14 elsősorban azokra a példányokra vonatkozik, amelyek hosszában félbetörve maradtak ránk — szándékos alakítás (nevezetesen a kavicsra, annak hossztengelyével párhuzamosan mért ütés) eredményeképpen jöttek létre. Ennek a 162 db kavicsnak a többségén a különböző roncsolódások (pl. ütésnyomok, kopásnyomok) is jól felismerhetők. A kavicsok anyaga A kavicsokat valószínűleg a közelben több helyen is felszínre bukkanó harmadkori kavicslerakódásokból gyűjtötték. Több mint 95%-uk kvarcit-kavics, a fennmaradó 5% túlnyomó részét mészkőkavicsok teszik ki, rajtuk kívül néhány tűzkő-, metamorf homokkő- és egy bazalt-kavics is van a leletanyagban. Andezitből, ill. bazaltból készült a bányában talált két „valódi" eszköz, egy átfúrt balta (40. ábra) és egy kalapács (24. ábra) is, ezek alapanyaga is megtalálható a lelőhely környékén.

15 A kavicsok alakja és a rajtuk levő használati nyomok közti összefüggések A bányában felhasznált kavicsok morfológiailag a következő három nagy csoportra oszthatók (a menynyiség csökkenő sorrendjében): a) Nagyjából tojásdad, téglatest alakúak (vannak köztük laposabbak és vastagabbak egyaránt) (21., 15. ábra — 94. és 62-es számú tárgyak). b) Nagyjából diszkosz alakúak (többé-kevésbé szabályos, különböző vastagságú bikonvex korongok) (13. ábra — 36. számú tárgy). c) Nagyjából gömb alakúak (11. ábra - 21. számú tárgy). A diszkosz alakúak mennyisége kb. egyharmada a tojásdad, téglatest alakúakénak. A gömb alakúak mennyisége viszonylag kevés, a tojásdad, téglatest alakúakénak mindössze 1%-a. A kavicsokat a rajtuk levő használati nyomok alapján két nagy csoportba lehet osztani: 1. Vagy nem látható rajtuk semmiféle használati nyom, de alakjuk vagy méretük vagy mindkettő alapján biztosan — esetleg különleges módon — fel30. ábra. Egyágú feszít őék Fig. 30. One-armed stretching wedge használhatták őket, vagy csak szilánklepattanások vannak rajtuk. 2. Vagy a szilánklepattanásokon kívül roncsolódásnyom is van rajtuk, vagy csak roncsolódásnyom van rajtuk. 31