A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 15. – Történelem (Veszprém, 1980)

Bácskay Erzsébet–Vörös István: Újabb ásatások a Sümeg-mogyorósdombi őskori kovabányában

26. ábra. Ek Fig. 26. Wedge 143. Agancseszköz. Szár erősen kopott rózsával, ferdén lehasított végű szemággal, az eltávolított jégág helye teljesen kopott. A szár felső vége letörött, h: 30 cm. Ütőeszköz. 144. Agancseszköz. Jobb oldali szár teljesen kopott, igen erősen kiszélesedő rózsarésszel, a szemág és jégág teljesen eltá­volított, helyük kopott. A szár nem sokkal a középág csonkja felett van elvágva, h: 48 cm. Ütőeszköz. 145. Agancseszköz. Szár a középág töredékével, az ág fel­ső része és a középág törött, a szár alsó részét levágták. A felület kopott, enyhén fényes, h: 18 cm. 146. Agancseszköz. Szár és korona, egy erősen kopott, enyhén kifényesedett és egy letört koronaággal, a középág letörött, s a szár alsó része is, h: 40 cm. Feszítőék. 147. Agancseszköz. Korona, egy széles, lapos koronaág töredékével és egy kissé kopott felületű roncsolódott végű hengeres koronaággal. Az elágazás alatt letörve. A két ág h : 17 és 21 cm. Talán kétágú feszítőék töredéke, de jelen formá­jában csákány is lehet. 148. Agancseszköz. Szár, a korona alatt letörve, erősen kopott szár, törött végű szemág, a jégág csonkja körbevésett, fényesre kopott. A középág ferdén kopott. Szemág h: 15 cm, a szár h: 28 cm. Feszítőeszköz lehetett. 149. Agancseszköz. Szár és korona töredéke, a két koro­naág körbevésett, lekopott és kifényesedett csonkjával, erő­sen kopott, vágott végű szemággal. A rózsa ép. A szár h: 30 cm, a szemág h: 14 cm. Feszítő-emelő eszköz. (35. ábra) Ezeken kívül még számos koronaág-darabka - főleg ágvé­gek - valamint néhány kortex-töredék van a gyűjteményben. Felhasznált kavicsok (az 1. sz. kivételével vala­mennyi „omladékból" megjelöléssel): 139. Kavics. Kissé ellaposodó gömb alakú, sárgásfehér mészkő, d: 13 cm. 140. Kavics. Tojásdad alakú, egyik végén chopping tool­éra emlékeztető szüánklepattanással és ütésnyommal, másik, vaskos végén igen erőteljes roncsolódásnyommal. Szürkésvö­rös kvarcit. 4,5 x 4,4 x 3,3 cm. Ütőkő. 141. Kavics. Téglatest alakú, széltében eltörött. Ép végén igen erős roncsolódásnyom, sárgásszürke kvarcit, megmaradt h: 3,5 és 4,4 x 2 cm. Ütőeszköz. 142. Kavics. Téglatest alakú, egyik végén chopping tool­éra emlőkeztető szilanklepattanasokkai, mindkét végén erős roncsolódásnyomok. Világosszürke kvarcit. 5,5 x 3,7 x 1,7 cm. Ütőeszköz. 143. Kavics. Lekerekített csúcsú háromszögre emlékezte­tő alakú, csúcsain kopásnyomokkal. Fehér kvarcit. 6x4 x5,6 cm. Kovadarabokon levő mészmárga eltávolítására használ­hatták. 144. Kavics. Tojásdadalakú, hosszában félbetörött, mind két végén és egyik oldalán erős roncsolódásnyomokkal. Fehér kvarcit. 7 x 5,5 cm. Ütőkő. A MÁFI 1977-es ásatása során a Mogyorósdomb DNy-i részén, a bekerített természetvédelmi területen kívül egy 620 cm hosszú, 50 cm széles árokkal (I. árok) és két, rá merőlegesen nyitott 380 x 280, Ш. 120 x 220 cm-es (együtt „A" szelvénynek nevezett) szelvénnyel, egy akkor 620 cm széles bányavágat egy részének É-i záródását tártuk fel. A vágat DK-i olda­lán a szálban álló kőzet természetes lépcsőszerűen ereszkedik a vágat aljáig — lehet, hogy az egykori bá­nyászok is lejárónak használták. A vágat aljzatából három padka (В, С és D) emelkedik ki, amelyek összeköttetésben vannak a vágat végét lezáró fallal és így lényegében három — két keskenyebb és egy széle­sebb — „folyosóra" osztják a vágatot. A vágat É-i végét átlag 130 cm magas függőleges fal zárja le, amely az „A" szelvényben egyenetlen felszínű, de nagyjából vízszintes tetejű padként a vágat teljes szé­lességében folytatódik. (36. ábra) 27. ábra. Ütő- és feszítőszerszám kombinációja Fig. 27. Combination of maul and stretching tool 28

Next

/
Thumbnails
Contents