A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 15. – Történelem (Veszprém, 1980)

Bácskay Erzsébet–Vörös István: Újabb ásatások a Sümeg-mogyorósdombi őskori kovabányában

15. ábra. Tojásdad alakú felhasznált kvarcit-ka vies Fig. 15. Egg-shaped used quartzite pebble középág vége le van vágva és körbevésett, a szár a középág felett levágott, h: 38 cm, m: 110 cm. Ütőeszköz. 43. Agancseszköz. Koronatöredék szárdarabbal, a koronából két ágdarab van meg, az egyik csupán néhány cm-es, a másiknak csak a hegye hiányzik. A szár alsó vége kopott, h : 35 cm, m : 35 cm. Kétágú feszító'ék. Ezeken kívül 11 db jellegtelen agancstöredék került elő 80-350 cm-es mélységközbó'l. 48. Kavics. Nagyjából tojásdad alakú. Három helyen kis roncsolódásnyommal. Szürke kvarcit. 5,5 x 3,5 cm. 49. Kavics. Henger alakú, két végén chopperél-szerű szilánklepattanással. Szürke kvarcit, 6x3 cm, m: 60 cm. Kovadarabokon levő mészkéreg eltávolítására használhatták. 50. Kavics. Henger alakú, két végén roncsolódásnyomokkal. Szürkésfehér kvarcit, 7,6 x 5,5 cm, m: 40 cm. 51. Kavics. Diszkosz alakú, egyik lapján majdnem teljes felületét befedő szílanklepattanas. Körvonala mentén egy helyen erős roncsolódásnyom. Szürke kvarcit. 7x5,5 cm, m: 250 cm. 52. Kavics. Nagyjából henger alakú, mindkét végén szilánklepattanások, szürkésfehér kvarcit, 7x3 cm, m: 20 cm. Kovadarabokon levő mészmárga eltávolítására használhatták. 53. Kavics. Diszkosz alakú, egyik oldalán a felületen szílanklepattanas, a körvonal mentén erősen roncsolódott Sárgás kvarcit, d: 5 cm, m: 50 cm. Kovadarabokon levő mészmárga eltávolítására használhatták. 54. Kavics. Tojásdad alakú, két végén szílanklepattanas, egyik végén roncsolódásnyom. Fehér kvarcit, 7,5 x 5 cm, m: 240 cm. Ezeken kívül még 13 db jellegtelen kavics került elő belőle 20-300 cm-es mélységközből. É 6/3/II (sz: 350 cm, m: 175 cm) 55. Kavics. Nagyjából tojásdad alakú, több helyen szilánklepattanással. Szürkésfehér kvarcit, h: 10 cm, m: 80 cm. Ezenkívül még 3 db jellegtelen kavics került elő 60-80 cm-es mélységközből. É 6/3/IV (Maga a „gödör" tulajdonképpen egy négy nagyobb részből álló, a mélyen fekvő mészmárga-rétegfejek felett összebontott komplexum, amelynek teljes szélessége 10 m 50 cm. DK-ről számított első részének szélessége 125 cm, mélysége 200 cm — ez lényegében egy keskeny vágatrész, amelynek ÉNy-i falát egy, a jelenlegi felszín alatt 100 cm-es magasságig felnyúló rétegfej alkotja. Ennek a rétegfejnek ÉNy-i oldala 275 cm-ig mélyült le, s egyúttal egy 350 cm széles, csaknem vízszintes aljzatú vágatrész DK-i falát alkotja, amelynek ÉNy-i fala lépcsőzetesen emelkedik. A komplexum harmadik része egy 200 cm széles vágatrész. Ezután következik az utolsó vágatrész, amely két kiemelkedő rétegfejjel megszakítva enyhén emelkedik ÉNy- felé, s 400 cm széles. A komplexum DK-ről számított 2. részében, a széles, vízszintes aljzatú vágatrészben, az aljzattól számított 125 cm-es magasságban az erősen törmelékes kitöltésben egy kb. 1 m magas, 1 m széles, szabálytalan alakú, eredeti helyzetében maradt mészmárgatömb van, amelynek eredetileg az aljzathoz csatlakozó részét valószínűleg kifejtették; ledőlését a bennhagyott törmelékkel való kitámasztással akadályozhatták meg.) 44. Agancseszköz. Korona töredéke egy ép és egy levágott ággal, a szár egy darabjával, amelynek alja vágott. Az ép ág vége ferdén erősen kopott, h: 25 cm, m: 200 cm. Feszítőék vagy feszítő-emelő eszköz lehetett. 45. Agancseszköz. Koronaág, mindkét vége letörött, a felület fényesre kopott, h: 17 cm, m: 190 cm. 46. Agancseszköz. Középág, bázisa levágott, vége hiányzik, h: 15 cm, m: 190 cm. 47. Agancseszköz. Kehely alakú korona töredéke a szár egy darabjával. A három egészen kicsi koronaág közül kettő ép, egy letörött. A szárdarab hosszában félbetörött, h: 14 cm, m: 125 cm. Gereblye vagy háromágú feszítőék. 18