A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 15. – Történelem (Veszprém, 1980)

Veress D. Csaba: Veszprém megye és a Szövetséges Hatalmak stratégiai légitámadásai a II. világháborúban

delmi tüzérosztályok), a légvédelmi lőiskolából áz I—VIII. légvédelmi gépágyús tüzérosztályokból és az 1-2. gépkocsizó légvédelmi gépágyús ütegből, valamint az 1-13. kerületi légvédelmi központokból.

10 A honi légvédelmi tüzérség végleges felállítására többszörös átszervezés után — csak 1943. őszén került sor. A légvédelmi figyelő- és jelzőrendszert a budapesti Országos Légvédelmi Központ (Orléköz vagy Sziklaközpont) koordinálta, s ennek volt alárendelve az 1939-re megszervezett négy, majd 194l-re tizenhárom kerületi légvédelmi központ. A 3. kerületi légvédelmi központ (pk.: Philadelphi Jenő alezredes) Veszprémbe települt, s hatásköre a Dunántúl északnyugati körzetére terjedt ki. A központ összesen 101 figyelőőrssel - őrsönként 15 honvéddel, 1 db 6 x 30-as látcsővel és egy 1936.M. távbeszélőkészülékkel — rendelkezett. Az 1-9. kerületi légvédelmi központok automatizálása csak 1941. február 27-re fejeződött be s a figyelőőrsök ekkorra gépi kapcsolású üzemmódra lettek kiképezve. A tervezett R-14. F. rádióállomások azonban még ekkorra sem készültek el. A polgári légoltalom és a katonai légvédelem fokozatos kiépítése mellett - 1936. október 1-től — megindult az 1938. szeptemberéig „titkos" légierő kiépítése is. A Légügyi Hivatal (LÜH) 1936. nyarától az országban negyven repülőtér - köztük a Veszprémjutási, szentkirályszabadjai, tapolcai, pápai, várpalotai, tótvázsonyi, kenyéri, lesvári, váti stb. építését rendelte el. Ezzel egyidejűleg, 1936. október 1-én Szombathelyen megalakult a LÜH 3. könnyűbombázó ezrede — öt század személyiállomány-keret — gépek nélkül. 1937. május 25-én - a még mindig repülőgépek nélküli - Öt századot Veszprém megyébe telepítették. Az ezredparancsnokságot, valamint a 3/1. osztályparancsnokságot és a 3/1. és 3/2. századokat Tapolcán, a 3/3. századot Veszprémben, a 3/II. osztályparancsnokságot és a 3/4., 3/5. századokat Pápán összpontosították. A századok csak iskola- és gyakorló-repülőgépekkel - pl. a veszprémi 3/3. század 2 db Heinkel HD 22-es, 1 db Bücker Bü-13l-es és 2 db Hungária I. típusú géppel — voltak felszerelve. Ugyancsak Veszp* rém-Jutason állomásozott a LÜH 1/3. vadászrepülőszázada 12 db Fiat CR-32-es kétfedelű vadászgéppel. Miután a Veszprém-jutási repülőtér elkészült, a német Junkers Művektől vásárolt 3 db kétmotoros Junkers Ju-86 K-2-es kétkormányos bombázó iskolagépet 1937. decemberében már ideszállították. Röviddel ezután, 1938. januárjában - az említett három iskolagéppel — a veszprémi repülőtéren megalakult a „Ju-86-os átképző iskola" (pk.: Dóczy Lóránd rep. százados), ahol megkezdték a repülőgépvezetői és műszaki (motor és sárkány) kiképzést. Az 1938. március 5-én meghirdetett hadseregfejlesztési „GyőriProgram" alapján 1938. április és június között a dessaui Junkers Művektől folyamatosan megérkezett 63 db kétmotoros - 2 x 970 LE-s Weiss Manfréd-Gnome Rhone K-14-es csillagmotorral 380 km/órás teljesítményű 8000 m csúcsmagasságot elérő, 2000 km ma1. ábra. Magyar Junkers Ju-86. bombázórepülőgép a tapolcai 3/2. századból. (1940) Fig. 1 : Hungarian bomber Junkers Ju-86 from the Squadron 3/2. of Tapolca (1940) ximális hatótávolságú, 1000 kg bomba terhelésű — nappali közepes bombázórepülőgép. A Junkers Ju—86 K-2-es gépek egy részével a Légügyi Hivatal 2. bombázórepülő-ezredének „Buzogány", „Vörös ördög" (Szombathely) századait szerelték fel. A gépek másik csoportját a Légügyi Hivatal 3. bombázórepülőezredéhez (pk.: Fráter Tibor alezredes) vezényelték. Az ezredparancsnokság, valamint a 3/1. bombázórepülő-osztály parancsnokság és a 3/1. „Isten Nyila" — és 3/2. „Isten kardja" bombázórepülő-századok 9—9 gépe Tapolcán állomásozott. A 3/II. bombázórepülőosztály parancsnoksága és a 3/4. „Sárkány" - és 3/5. „Hüvelyk Matyi" bombázórepülő-századok 9-9 db gépe Pápán települt. A 3/3. „Sárga Vihar" bombázórepülő-század a Veszprém-jutási repülőtéren összpontosult.

1 * A 2. és 3. közepes bombázórepülő-ezredek mellett egy könnyűbombázó-repülőezredet is fel akartak állítani. Erre az olasz gyártmányú Caproni Ca-310. „Libeccio" típusú kétmotoros (2 x 470 LE) repülőgépet szánták, amelynek háromnapos csapatpróbája 1938. május 29-én kezdődött a tapolcai repülőtéren. Annak ellenére, hogy a magyar szakbizottság a vásárlást nem javasolta, a magyar kormány 36 db gépre tett megrendelést.

12 (1. ábra) 1938. augusztus 23-án a bledi konferencián a Kisantant államok elismerték Magyarország fegyverkezési egyenjogúságát. Ezzel a magyar légierő titkossága is megszűnt, s szeptember 23-tól a légierő legálissá vált. A gépekre felfestették az ék alakú nemzeti színű hadijelet. A 3. közepes bombázórepülő-ezredet a csehszlovák válság idején, 1938. októberében riasztották először. A 3/3. bombázórepülő-század a csákvári repülőtéren állt készenlétben, 1939. januárjában pedig a debreceni repülőtérre vezényelték. Innét február 2-án repültek veszprémi béke repülőterükre. Az egyik bombázó a rossz látási viszonyok miatt Jászberény közelében lezuhant, pilótája (Buzdor őrmester) és még egy fedélzeti lövész meghalt, ketten életben maradtak. A szlovákiai válság idején — 1939. márciusá171