A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 15. – Történelem (Veszprém, 1980)

Veress D. Csaba: Veszprém megye és a Szövetséges Hatalmak stratégiai légitámadásai a II. világháborúban

„Légoltalmi Utasítás" 82. sz. pontjára -, utasította a város üzemeit, hogy készítsenek Légoltalmi Tervet az alábbi szempontok alapján: a) Vezető személye, b) Riasztás megszervezése, c) Elsötétítés megszervezése, d) Tűzvédelmi intézkedések, e) Az üzem folytonosságának biztosítása, f) Óvóhelyek, g) Egyéni gázvédelem, h) Segélyhelyek, segélyosztagok szervezése. 1937. augusztus 22-én, vasárnap délelőtt a veszprémi MOVE sporttelepen a veszprémi önkéntes Tűzoltó Testület - a fűzfői és péti gyártelepek tűzoltóegységeivel együtt - tűzoltó és légoltalmi bemutatót tartottak, amelynek során a fűzfőgyártelepi tűzoltók bemutattak egy harcgázokból való mentési gyakorlatot, majd bemutattak egy — eddig még sohasem látott - haboltási gyakorlatot gyújtóbomba-támadás imitáció keretében. A bemutatót dr. Tekerés Lajos helyettes polgármester, városi légoltalmi vezető beszéde fejezte be, aki újra kihangsúlyozta a polgári légoltalom megszervezésének fontosságát, mert egy esetleges háború esetén a légitámadások óriási veszélyt jelentenek a polgári lakosságra! A polgári légoltalom megszervezésének első feladata a riasztás korszerű megszervezése volt. 1937. november elején a Veszprémi Városi Mérnöki Hivatal — helyi kipróbálásra — 3—4 km hallósugarú légoltalmi szirénát kért a budapesti Szálai László Rt. Villamos Szerelési Anyagok és Készülékek Gyárától, az Engel Károly Elektromos Szerelési Anyagok és Készülékek Gyárától, valamint az „Elektor, Karl W. Müller u. Co." esslingeni cég magyarországi képviseletétől. Megjegyzendő, hogy a megye más városaiban és községeiben — így pl. Pápán hosszúidéig nem volt mód légoltalmi szirénák beszerzésére, s a riasztást a harangok félreverésével oldották meg. 1937. október 13-án Budapesten elsötítési próba keretében megtartották az első légoltalmi gyakorlatot, majd november 14-én Székesfehérvárott volt hasonló gyakorlat, amelyen Veszprémből dr. Tekerés Lajos h. polgármester, a város légoltalmi vezetője vett részt. A gyakorlat után az Országos Légvédelmi Parancsnokság határozatot hozott, hogy a következő még nagyobb arányú gyakorlatot - Veszprémben és környékén tartják meg előreláthatóan 1938. januárjában. A határozatot hivatalosan 1937. december 19-én jelentették be a sajtó útján, s az időpontot 1938. január 3-ában szabták meg. 1937. novemberében a magyar kormány utasítást adott ki a polgári lakosság országos központtal és helyi szervezetekkel rendelkező önvédelmi szervezetének, a Légoltalmi Ligának megszervezésére. Az országos szervezet december 5-én megalakult, s egyúttal megkezdték az országban hét - a honvéd vegyesdandárok területével egyező — kerület megszervezését. A Veszprém megyei, városi és községi szervezetek a székesfehérvári 2. honvéd vegyesdandár területéhez tartoztak. 1938. január 7-én Veszprémben felszerelték a budapesti Szalai-féle cég által leszállított 1 db 4 kW-os teljesítményű elektromos légoltalmi szirénát a tűztornyon, a papneveldén (jelenleg Tanácsakadémia) és a rendőrségen (jelenlegi VÁÉV-székház), s készenlétben tartottak 3 db kézi szirénát. A szirénák teljesítményét 1938. január 28-án pénteken délelőtt 09-11 óra között próbálták ki öt alkalommal. A próba során 2-2 percig szaggatott üvöltéssel szólaltak meg a sziré-, nák — Veszprém történetében először, de - sajnos! nem utoljára! A szirénajelzéseket a város különböző pontjain figyelték, hogy felderítsék az esetleges hangárnyékolt területeket. Az 1937. december 19-én bejelentett nagyszabású légoltalmi gyakorlat előkészítő főpróbájára - a tervezett 1938. január 3-a helyett - február 3-án este 20-23 óra között került sor. Az erre vonatkozó hivatalos felszólítást már január 30-án a polgári lakosság tudomására hozták és elrendelték az elsötétítés megszervezését. Ugyanakkor — 1938. január 10-15. között — a Magyar Vöröskereszt Egylet Veszprémben, a Sziklay János utca 2. sz. alatti cserkészotthonban légoltalmi egészségügyi oktatói tanfolyamot tartott, amelyen 32-en tettek le záróvizsgát. Annak ellenére, hogy az 1938. február 3-i gyakorlat csak előkészítése volt egy nagyobb méretű gyakorlatnak, az előpróbát is nagy gonddal szervezték és bonyolították le. A gyakorlatra megérkezett az Országos Légvédelmi Parancsnokság parancsnoka: Fábry Dániel ezredes, illetve vezérkari főnöke: Rubniczay István vezérkari őrnagy, a székesfehérvári 2. honvéd vegyesdandár légvédelmi parancsnoka: Domián András ezredes, valamint a helyi hatóságok, Tarnóczy István rendőrfelügyelő, a város légoltalmi parancsnoka, a közeli repülőalakulatok tisztjei és a városi hatóságok. Este 20 órakor a városházán a gyakorlat megbeszélése zajlott, amikor elrendelték a csökkentett világítást: a közvilágítás 677 db lámpájából csak 188 db-ot hagytak égve, de ezeket is ernyővel látták el. A közvilágítás nyolc kapcsolója mellett őrködő szerelők a légiriadó jelére kikapcsolták a teljes közvilágítást, csak 26 kék irányfény maradt égve, s égve maradtak a jutási repülőtér forgalma számára a várostól északra, nyugatra és délre 5-6 km-re felszerelt piros-fehér-piros irányfények. A riasztást a város három pontján felszerelt szirénák bugása jelezte. A gyakorlat alatt a rendet a rendőrség, a segédrendőrség és a cserkészek tartották fenn. Közben az értekezlet tagjai autóbuszon - a völgyhídon és a Jókai utcán át — a villamoscentrálé melletti vízmedencéhez vonultak, ahol 20 óra 55 perckor Fabry ezredes megadta a légiveszélyre a jelt, amit telefonon továbbítottak a rendőrségre. Az itt megindított vezérsziréna hangjára felüvöltött a város más pontjain felszerelt másik két sziréna is. Egy percen belül sötétbe borult a város, s csupán a vasútállomás szemaforja és Bánd irányából két fénypont világított. Az értekezlet tagjai az ipartelepi vasútállomáson bevárták a Balatonalmádiból érkező vonatot, majd Fábry ezredes elrendelte a légiriadó beszüntetését, amit a szirénák hosszú, egyenletes bugással jeleztek. A 168