A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 15. – Történelem (Veszprém, 1980)

Körmendy József: Keresztek a felsőörsi határban

A prépostsági templom restaurálási munkatervével kapcsolatban, a templomra való szabad rálátás miatt, szükségesnek látszott a hősök keresztje helyének megváltoztatása. Az egyházközség vezetősége elfogadta az OMF kiküldöttjének, Mendele Ferencnek ajánlatát, és a keresztet a jelenlegi helyére 1962-ben áthelyezte. Mindenszentek ünnepére és halottak napjára a hívek koszorúval és virágokkal díszítik a hősök keresztjét. A kereszt bronz tartozékait (Krisztus-test, Fájdalmas Anya, INRI tábla) 1969-ben arany-oxiddal befestették.

57 A felsőörsi kereszteket, a fehér kőből készült Búzer kereszt kivételével, permi vörös homokkőből készítették. A kőbányászat, a kőfaragás római kori nyomaira 1. Az új keresztek felállításáról és az alapítványok kezeléséről a veszprémi Püspöki Levéltár (Vpl.) 1845. évi egyházlátogatási jegyzőkönyve, „Visitatio Canonica" így rendelkezik: „ . .. 4-szer. Uj keresztnek föl állítása, nehogy ezek utóbb romladozott állapotjuk által botrányul szolgálhassanak Megyei Hivatalunknak előleges megegyezésével csak akkor és úgy fog megengedtetni, ha fenntartásukra elég alapítvány tétetik le, - melyről számadás a templom számadása közt leszen vezetendő ... 7-ed szer. A templom és egyéb ájtatás alapítványok pénzei kezelése iránt legszorosabb felelősség terhe alatt meghagyatik a Lelkipásztornak, hogy mind a kamatoknak pontos beszedésére kitünőleg felügyeljen és ezen pénzekről vezetendő kézikönyveket a legnagyobb pontossággal szerkesztvén ..." Vpl. A 8./26.15-16. 2. A plébániák ma is készítenek Alapítványi Számadást. A devalválódott tőkék „összevont Alap"-ot képeznek. 3. Felsőörs Préposti Levéltár (Fplt.) a misék és keresztekről szóló alapítványok naplója vezetve az 1898. évtől kezdve, misealapítványok 1-20. lapon, keresztalapítványok 21-30. lapon. 4. A keresztre vonatkozó források: Katolikus Lexikon III. Bp. 1932. (KL) 27-31., Weites Kirchenlexikon. VII. Freiburg 1891. 1054-1099., LUKACS J.: Történelem, filozófia, vallásosság. Bp. 1979. 205. „... a kereszt ..., amellyel az indiaiak, mexikóiak vallásában a napkerék szimbólumaként, a görögöknél Apollon jogaraként, az egyiptomiaknál Thot kalapácsaként... találkozunk, de amely ez idő tájt a lázadók halálbüntetésének elterjedt eszköze is ... (eleinte) a kereszt... in

; kább csak Chrisztosz monogramjában (görög) X = khi betű jelenik meg a műalkotásokon, az egyházatyák mindaddig tiltják a kereszthalál ábrázolását, amíg Constantinus el nem törli a keresztre feszítést." 5. (Szám [Numeri] 21,9.) 6. (Jn 3,14-15.) utal az a vörös homokkőoszlop, amely a Főszőlők római leletei között található.

5 8 A középkori kőbányászatnak, kőfaragásnak legszebb terméke a felsőörsi XIII. századi román stílusú prépostsági templom.

59 Itt bányászták a Csiker dűlő déli végződésénél az öreghegyet a Kisheggyel összekötő és az Alsóörsre vezető utat keresztező kőpadnak, az út közvetlen közelében kitüremkedett dombjából a század elején a veszprémi „Károly kápolna" vörös kövét. A követ Angyal János és id. Angyal Imre felsőörsi lakosok fejtették.

60 Az 1960-as években a felsőörsi termelőszövetkezeti bányából került ki a budapesti Déli Pályaudvar vöröskő lábazata is.

6 x A felsőörsi kőbányák és kőfejtők múltjának feltárása az ifjabb nemzedék öröksége lesz. Sohasem szabad feledni: „A homokot elhordja a szél, a földet elmossa az ár, de a kőszikla állja a vihart." 7. (Ez 9,14) 8. Biblia, ószövetségi és Újszövetségi Szentírás. Szent István Társulat Bp. 1976.1003. 9/1 j. 9. LIVIUS, Ab Űrbe Condita I. 26. 10. TACITUS, Ann. XIV. 33. 11. CICERO in Verrem V. 12. Weites Kirchenlexikon op. cit. 1057., SENECA, Ер. 101. 13. (Gal. 3,13., vö. MTörv. [Deuteronomium] 21,21-23.) 14. (1 Pt. 2,24Д 15. Ordo Hebdomade Sanctae Instaurants. Vatican 1956. 93. „Ecce lignum Crucis, in quo salus mundi pependit. Ve-^ nite adoremus.", A Nagyhét liturgiája. Betétlapok a ma

2-* gyár misekönyvhöz. 119,vö. 25. j. 16. JUSTINUS, „Ligni crucís, per quod regnavtt Christus, varíae figuráé in Vetere Testamente : Moyses cum virga missus est ad populum liberandum, eamque manibus gestans cum populum antecederet, mare dissecuit." (a keresztfa, amelyen Krisztus uralkodott, különböző formájú volt az ószövetségben: Mózest Isten vesszővel küldte népe megszabadítására és azt a kezében hordozván midőn a nép előtt haladt, szétválasztotta a tengert.), MIGNE: Patrologiae Graecae. VI. S. Justinus Philosophus et Martyr. 1857. No. 86., 679. - „Sola crux molesta Triphoni ob maledictionem, Ipse tarnen probat Jesum esse Christum" (egyedül a keresztfa kellemetlen Triphonnak az átok miatt, de éppen ez bizonyítja, hogy Jézus a Messiás.)., No. 89., 687. - „Crucem significabant extensae manus Moysis", (a keresztet jelezték Mózes kitárt karjai..."), No. 90., 690. - IRENEUS: „Et ipse habitus crucis: finee et summitates habet quinque, duos in longitudine, et duos in latitudine, et unum in medio, in quo requiescit, qui clavis affigitur ..." (a kereszt formája: öt végződése volt, kettő a hosszában, kettő a szélességében, egy a középen [konzolként], amelyre ráültették, akit keresztre feszítettek.), MIGNE: Patrologiae Graecae. VII. 1857., IRENEUS, Contra Haereses. II. XXIV. 794-95. JEGYZETEK 155